Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-29 / 252. szám

JEGYZET SZŐKE MARGIT Homokszemek a gépezetben SZEGÉNY EGÉSZSÉGÜGYI Ma már annyi adminisztrá­ciót kell elvégezni egy beteg miatt, hogy háttérbe csúszik a gyógyítás. Persze, csak időlegesen, mert előbb az adminisztráció, a biztosítás, az ilyen-olyan díj, s csak utána következik a beteg. Szerencsére azért egyszer rá is sor kerül. az időnek kulcsszerepe van. A beteg ne legyen rosszul akármikor. Ne legyen rosz- szul hét végén, két ünnep közt, és főleg úgy ne, hogy hiányosak a papírjai. A mi­nap hallottam egy kiváló hölgyet, aki az egészségügy­ben eltöltött hosszú évtize­dek után élete legnagyobb tanulságaként mondta: egy a fontos, embernek lenni minden körülményben. Nem lehetett ez könnyű a hábo­rús, diktatúrás világban. Én mégis emlékszem régről mosolygós doktor nénikre és bácsikra, akik türelmesek voltak. Bár nem rendelkez­tek diagnosztikai háttérrel, mégis tudták, mi a baja a betegnek. Ez a barátságos­sággal övezett tudás olyan jó érzéssel töltötte el a beteget, hogy úgy érezhette, ilyen biztonságban még csak a mamája ölében van. szegény beteg* Ma rend­szeresen azzal szembesül, hogy előbb a papírjait kérik. A doktor bácsi és a doktor néni pedig ritkán mosolyog. A biztonság édes érzése he­lyett felszeletelik, mivel min­denki másnak a tudora, ré­szenként válik teste elemzés tárgyává. Pedig a beteg me­legségre vágyik. AZ IDŐT NEM LEHET megállíta­ni, ami jó volt a háború, a diktatúra idején, most hát­térbe szorul. Jó a diagnoszti­ka, az elmélyült szakosodás, de mindezt egybe kell fűzni. Erre csak a papíron ki nem mutatható, el nem számol­ható emberség képes. Ez a homokszemek nélküli, leg­jobb recept a beteg életben maradására. Hazánkban Békésben található a legkevesebb erdő Békés megyében van a legke­vesebb erdő hazánkban. Míg az országos erdősültség átlag húsz százalék, a megyei négy — tudtuk meg Papp Lászlótól. Az Állami Erdészeti Szolgálat osztályvezetője elmondta: ér­téktelen fa nincs. A közgyűlé­sen emlegetett tölgy különö­sen fontos. Az Unió tölgyülte­tésre most hektáronként 1,5 millió forintot ad. A Viharsa­rokban tavaly 550, idén pedig 300 hektár erdőt ültettek, ami látszólag nem sok, de az utób­bi harminc esztendőben nem volt megy énkben ilyen nagy­szabású akció. 2007. OKTOBER 29., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Egyelőre nem adhat túl a bé­késcsabai önkormányzat a Kör­te sor, Kisfényesi út és az Élő­víz-csatorna által határolt fás területen. A parkerdőrendszer ezen részét nem árverésen, ha­nem szigorú szempontok sze­rint pályázati úton értékesítette volna a város, ha a képviselők többsége jóváhagyja a tervet. Vantara Gyula fideszes polgár- mester előterjesztése azonban nem „ment át”. A történet nem most kezdő­dött. Négy éve többen keresték meg az önkormányzatot, hogy 4700 négyzetmétert megvenné­nek a parkerdőből. Az akkori képviselő-testület azonban — a mostanihoz hasonlóan — levet­te napirendről a kérdést. Az ügy februárban került újra elő, amikor egy magánszemély je­lentkezett, hogy megvásárolna egy 4500 négyzetméteres részt. Elmondása szerint a terület tíz százalékát beépíti és a most jel­lemzően füves részt fákkal ülte­ti be. A mostani közgyűlés rá­bólintott a koncepcióra. A legutóbbi testületi ülésen to­vábbi 190 ezer négyzetméter ér­tékesítéséről kellett volna dönte­ni. Az előterjesztés szerint azért érdemes eladni ezt a természet- védelmi területet, mert a mosta­ni, értéktelen fák helyett újakat kellene telepíteni, de a városnak még karbantartásra sincs pén­ze. Az önkormányzatnak szük­sége is lenne a bevételre, ugyan­is az ingatlaneladásból remélt összegnek eddig csak a harminc százaléka folyt be. A képviselők zömét azonban aggasztotta a döntés. Attól tar­tottak, hogy ha megvalósul a terv, és öt-tizenkétezer négyzet- méteres portákra szabdalják szét a parkerdő ezen részét, sok fát kivágnak. Azt is felmerült, hogy tízszázalékos beépítettség mellett is 500-1200 négyzetmé­teres alapterületű házakat lehet­ne építeni, ami viszonylag nagy ahhoz képest, hogy egészség- ügyi, szociális vagy turisztikai célú ingatlanokról lenne szó. A szocialista Tóth Károly megkér­dezte, vajon kinek a kedvéért kellene a városrendezési tervet módosítani, míg párttársa, Hrabovszki György a levegő mi­nőségét féltette. A legtöbb város­vezető azonban az MDF-es Ta­kács Péter felvetésére figyelt fel, aki hangsúlyozta, a területen ér­téktelennek nem mondható tölgyfák is találhatók. A képviselők többsége végül úgy gondolta, nem hamarkod- ják el a döntést. A parkerdő sor­sáról várhatóan ismét tárgyal majd a közgyűlés. ■ F. G. K. Ebben az évben jóval kevesebb a tetves gyermek megyénkben Szemmel tartják a sírokat halottak napja Sokan vigyázzák az emlékezés békéjét A tanév elején a védőnők a ha­gyományok szerint fejtetűszű- rést végeztek a Békés megyei óvodákban és az általános is­kolákban. Kotroczóné Antal Teréziától, az ÁNTSZ Dél-alföl­■ Az óvodások között enyhe emelkedést mutat a fertőzöttség-. di Regionális Intézete regioná­lis vezető védőnőjétől megtud­tuk, az elmúlt esztendőhöz ké­pest csökkent a tetvesség mi­att kiszűrt gyermekek száma. Az óvodások között enyhe emelkedést mutat a fertőzött­ség, a többi korcsoportban vi­szont kevesebb volt a tetves di­ákok létszáma. Gócgyanús la­kást a tavalyi évben nyolcat ta­láltak a megyében a védőnők, idén ennek csak a felét, mind­össze négyet. ■ K. E. A gyulai térségben élők egészsége a felmérés tárgya A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyert, melyet a budapesti szék­helyű Egészségporta Egyesület írt ki Partnerség az egészsé­gért címmel. A cél egészségkép és az erre épülő kistérségi egészségterv elkészítése volt, amely jelentősen hozzájárul­hat az, érintett lakók életminő­ségének javításához. Elsőként elkészítik az egészségképet, majd tavasszal egészségügyi szűréseket szerveznek - tájé­koztatott Kora János, a kistérsé­gi iroda szociális és gyermekjó­léti referense. A program megvalósításá­ban partner a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultá­sa. Az intézmény huszonkét hallgatója ezekben a napokban lát hozzá az egészségkép ösz- szeállításához szükséges kér­dőíves felméréshez. A kistér­ség négy településén, Gyulán, Eleken, Kétegyházán és Lö- kösházán összesen ezer csalá­dot keresnek fel a kérdező­biztosok december 15-éig. A jö­vő nyáron záruló program költ­ségeit az Egészségporta Egye­sület állja. ■ Sz. M. Takács Pé­ter javasol­ta, hogy ve­gyék le napi­rendről az előterjesz­tést. A gyulai temetőkben a hét végéig egyenruhás, civil ruhás rendőrök, polgárőrök figyelik, ne legyen lopás, rongálás, gépkocsifeltörés a parkolókban. Halottak napjához köze­ledve nő a forgalom a te­metőkben, ami kedvez a bűnözőknek. A temetők egy részét biztonsági szolgálattal védik, de a megszokottnál gyakrab­ban tűnnek fel a rend­őrök is a sírkertekben. Fekete G. Kata-Szőke Margit Békéscsabán emlékezetes bűn­ügy volt, amikor hét eszten­dővel ezelőtt egy férfi palacsin­tasütővel agyonverte, késsel, csavarhúzóval megszurkálta 37 éves élettársát. A holttestet néhány nap múlva lakásából a közeli temetőbe vonszolta. Gyulán azt őrzi az emlékezet, hogy a Szentháromság temető­ben a bejáratnál márvány an­gyalszobor állt, amíg évekkel ezelőtt egy éjszaka el nem lop­ták. Ezekhez képest a virágok eltűnése nem tűnik nagy ügy­nek, annál jobban fáj azoknak, akik szeretteik sírjára vitték. A két említett városban nem is­meretlen a lopott virágok újbó­li eladása. Kutyej Pál békéscsabai evan­gélikus lelkész lapunknak el­mondta, mindenszentek, halot­tak napja táján hosszított nyit­va tartással várják a látogató­kat. Figyelik a temetőket, de mindenkitől nem kérdezhetik meg, hová tart kezében a koszo­rúkkal. Bielek Gábor katolikus apátplébános szerint Erzsébet- helyen ritkábban lopnak, ki­sebb a temető, az emberek job­ban ismerik egymást, szemmel tartják az idegeneket. Marti Miklós református lelkész úgy látja, a Mokri utcai temetőt azért is nehéz őrizni, mert éjjel­nappal nyitva van. Arra nem futja, hogy biztonsági őröket fo­gadjanak. Egy temetkezéssel foglalkozó gyulai kft. ilyenkor külön áldoz a temetők védelmére. A cég a megyében több temetőt üze­meltet. Gyulán a kisromán- városi kivételével valamennyi hozzájuk tartozik. Dorogi Já­nos, a kft. ügyvezetője elmond­ta, temetőikben a viráglopás sem jellemző év közben. Annál inkább halottak napja táján.- Több temetőnkben novem­ber 1-jén hét órától november 4-én 20 óráig biztonsági szolgálattal védjük a ren­det. Kollégáink korlátozzák a gépkocsival behajtást, fel­ügyelik a parkolókat, segí­tik a parkolást. A temető­őrök figyelik, nem szedi-e össze valaki a koszorúkat, virágokat -» tudtuk meg Dorogi Jánostól. Működő temetők és tulajdonosaik két városban gyula: Szentháromság teme­tő, Szén t József (németvárosi) temető, Szentkereszt temető - katolikus egyház. Refor­mátus ótemető, Református újtemető, Óvári református temető - református egyház. Sarkadi úti temető (nagy- románvárosi), Gyep utcai te­mető (kisrománvárosi) - ro­mán ortodox egyház. Csikós­éri zsidótemető — izraelita hitközség. Békéscsaba: Berényi úti te­mető, Vasúti temető, Tabáni temető, Tompa utcai temető, Mezőmegyeri temető, vala­mint Fényesi temető - evan­gélikus egyház. Szarvasi úti temető, Ligeti temető, Zsig- mond utcai temető - katoli­kus egyház. Mokri utcai te­mető - református egyház. Mezőmegyeri temető, Gerlai temető - város. Csendes ut­cai temető— zsidó hitközség Széna utcai temető — nazaré- nus hitközség.' Bíznak benne, hogy hatnak a kihelyezett táblák „A világ a mienk, az élet a tié­tek, a virágot a sírról el ne vi­gyétek!” A gyulai temetkezési kft. üzemeltetésében levő teme­tőkben ilyen szövegű táblákat helyeznek ki. Dorogi János bí­zik benne, hogy' ennek lesz ha­tása. Bérezi László, a Gyulai Rendőrkapitányság hivatalve­zetője az egyenruhás járőrök, a civilruhás nyomozók, a pol­gárőrök figyelmességében bí­zik. Járőröznek együtt, külön, temetőn belül, kívül, nyitva tartás alatt és éjjel is. Fontos, hogy az autóban ne hagyjunk látható helyen értéket. Halottak kö­zeledve egy­re többen visznek virá- szerette- sírjára. Nagy fába vágta a fejszéjét Békéscsaba az erdőeladással testület A város képviselőinek többsége nem akart dönteni közel kétszázezer négyzetméter értékesítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents