Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-25 / 249. szám
2 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTOBER 25., CSÜTÖRTÖK Nyolc országból jöttek nyelvészek a békéscsabai tanácskozásra Szlovák nyelv a kisebbségi környezetben címmel nemzetközi nyelvészeti konferenciát tartottak a napokban Békéscsabán. A rendezvényre nyolc országból érkeztek résztvevők, közel 120 nyelvész, etnográfus, illetve történészprofesszor. A két■ Elsősorban a szlovák nyelv használatáról hallhattak az érdeklődők a konferencián. napos előadás-sorozat homlokterében a szlovák nyelv használatának kérdései álltak.- Hat csoportban üléseztek a szakemberek. Szó esett többek között a szlovák nyelv alkalmazásának színtereiről, miben különbözik mondjuk az iskolák nyelvezete a közéletben beszélt vagy az újságokban leírt szlovák nyelvtől. Emellett a területi eltérésekre, például az Ausztriában használt szófordulatokra is kitértek az előadók - mondta Hornokné Uhrin Erzsébet, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének igazgatója, az egyik főszervező. ■ M. P. M. A szakszervezetek a biztosítási rend megvédése mellett A társadalombiztosítási rendszer tervezett átalakítása súlyos kihívás a munkavállalóknak, a bérből és fizetésből élőknek. A Húsipari Dolgozók Szak- szervezetének választmánya ■ Egyetértenek azzal, hogy az OET elutasította az elképzelést. egyetért azzal, hogy a szakszervezeti konföderációk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (ÓÉT) elutasították az egészség- biztosítási reformelképzelést. A HDSZ tiltakozik minden olyan, reformnak nevezett intézkedés, lépés ellen, amely szétveri a nemzeti kockázatközösségre épülő intézményeket, kizárja a társadalombiztosítási ellenőrzésből a befizetőket — tájékoztatott Bezdán János, a HDSZ gyulai alelnöke. ■ Sz. M. Néha levesre sem futja Új lehetőségek kapujában: régiós modell munkánk lista A Mezőkovácsházi és a Sarkadi kistérsás: kap kiemelt támogatást megtartásáért A rászorulók sokszor a meleg ételnek örülnek a legjobban, ilyen ugyanis ritkán kerül az asztalukra. A Vöröskereszt ezenkívül ruhákat is oszt. Újragondolják a leghátrányosabb kistérségek listáját. Az elképzelés a mezőkovácsházi és a sarkadi környéknek kedvez, a szeghalminak és a békésinek nem. Fekete G. Kata A nyolcból négy Békés megyei, a Mezőkovácsházi, a Sarkadi, a Szeghalmi és a Békési kistérség szerepel pillanatnyilag a leghátrányosabb helyzetűek között. A területfejlesztési minisztérium legújabb lajstroma szerint azonban a megyéből csak ketten maradnak ebben a kategóriában: a mezőkovácsházi és a sarkadi. Az eddigi 48, leginkább segítségre szoruló településcsoport körét ugyanis 33-ra szűkítik. Ez különösen Békés és Szeghalom környékének jön rosszul. Ezekben a kistérségekben számottevő lesz az anyagi veszteség: a 2007-tel kezdődött uniós költségvetési ciklusban a korábban tervezett 180-240 milliárd forintnál több támogatáshoz jutnak majd a leghátrányosabb helyzetben lévők. S mivel kevesebb település között osztják el .a pénzt, a bentmaradók nagyobb összegre számíthatnak majd. A területfejlesztési minisztérium a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglakoztatási mutatókat vette figyelembe a sorrend megállapításához. Az országos átlag 2,90 pont volt. Ez alatt marad a mezőkovácsházi kistérség 1,68, a sarkadi 1,77, a szeghalmi 2,24, a békési 2,38, az orosházi 2,65 és a szarvasi 2,70 ponttal. Priskin János, a Vöröskereszt megyei igazgatója statisztika nélkül is tisztában van azzal, hol kél el a segítség. Mint mondta, a megyében van olyan település, ahol az aktív lakosság hetven—nyolcvan - százaléka munkanélküli. Éppen ezért, amint kapnak, rögtöp viszik a ruhákat, cipőket, gyerekholmikat, tisztítószereket a rászoruló családoknak. Van, ahol levesre sem futja, így ételt is osztanak a szegényeknek. Idén eddig félmillió kilogramm élelmiszert „szórtak szét” a megyében. A kamionok gyakran veszik a Mezőkovácsházi kistérség felé a irányt. Mint Bakos Istvántól megtudtuk, nem is árt a segítség. Mezőkovácsháza polgármestere szerint, amíg erre a vidékre nem vezet megfelelő út, nincs esély a fejlődésre. A környéken ugyanis számos gyár bezárt, kevés a munkahely, a fiatalok elvándorolnak. A város vezetőjét az is bántja, hogy a kiváló minőségű termőfölddel sem tudnak mit kezdeni. Bakos István: „Az eddiginél több állami támogatás kell.” Gyula van a legjobb, Mezőkovácsháza a legrosszabb helyzetben a Viharsarokban Kistérség neve Sorszáma Komplex mutató Lakónépesség* Kedvezményezett települések népessége az országos népesség %-ában Mezőkovácsházi 4. 1,68 42 843 15,8 Sarkadi 6. 1,77 24 409 15,3 4 Szeghalmi 39. 2,24 41436 7.6 \ Békési 47. 2,38 44 520 6,0 Orosházi 75. 2,65 61 477 3,5 Szarvasi 80. 2,70 46 416 2,9 Békéscsabai 108. 3,10 77 277 1,1 Gyulai 122. 3,32 43 812 0,6 * 2007. január 1-jén FORRÁS: ÖTM Nemzetközi projektet záró konferenciát rendeztek a közelmúltban Gyulán Új lehetőségek kapujában címmel. A délalföldi régióban az elmúlt két évben 352 millió forintos európai uniós és kormányzati támo■ Az elmúlt két évben 352 millió forint jutott a hálózat kialakítására. gatással regionális munkahely- megtartó-hálózatot hoztak létre. Az EQUAL-REGINET pro- jekt a munkahelyre hosszabb szünet után visszatérő, a hátrányos helyzetű alkalmazásban álló és a megváltozott munka- képességű munkavállalók esélyegyenlőségét biztosítja. A munkahelymodell a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, a regionális képző központok, valamint a munkáltatók együttműködésével valósult meg. ■ Sz. M. Székelyudvarhely és Békéscsaba: együtt könnyebb Békéscsaba testvérvárosa Székelyudvarhely, a kapcsolat 17 éves múltra tekint vissza. Idén augusztus 31-én Székelyudvarhely polgármesterének meghívására háromnapos hivatalos látogatáson vett részt Békéscsaba delegációja, Van- tara Gyula polgármester vezetésével. A találkozón megfogalmazódott: a testvérvárosi együttműködést szorosabbra kell fűzni, amit az együttműködési megállapodás ünnepélyes megerősítésével is ki kívántak nyilvánítani. A ceremóniára minap került sor. Udvarhelyről háromfős küldöttség érkezett a megye- székhelyre. Az együttműködési megállapodást Szász Jenő Székelyudvarhely és Vantara Gyula Békéscsaba polgármestere írta alá. Mint elhangzott, a két város a gazdaság, a kultúra, az idegenforgalom és a sport területén egyaránt segíteni kívánja egymást. Rendszeres tapasztalatcseréket is szerveznek majd. ■ K. E. A pusztaottlakai képviselők temették el az elhunyt nénit sírgödör Mivel az önkormányzatnak nem volt pénze a költségekre, jobb híján ásót ragadtak a testület tagjai Tudomásunk szerint nemigen fordult elő hasonló eset, hogy a polgármester sírt ásott és halottat hantolt kényszerűségből. „Pusztaottlaka él és élni akar” - írtuk lapunk hasábjain a megye egyik legkisebb zsáktelepüléséről pár hónappal ezelőtt. A falu új vezetése sok mindent tett annak érdekében, hogy talpon maradjon a község, ne elszigetelt „rezervátumként” gondoljanak rájuk. Most azonban Simonka György polgármester elmondása szerint mégis úgy érzik, a kormány intézkedései révén a kisemberek soha nem látott szegénységbe sodródtak, az ön- kormányzat pedig a sír szélére Simonka György, a falu polgármestere az elhantolásban is részt vett. került - ezúttal a szó szoros értelmében is. Örökül kapott nagy összegű adósságállományukat jelentős erőfeszítésekkel lefaragták. Ennek köszönhetően az esztendőt null- szaldó körül zárják. A köztemetésekre azonban már nem tud áldozni a falu, holott igény volna rá. A lakosság egyre szegényebb. A magas temetési költséget nincs miből kifizetniük. Ezzel szembesült az önkormányzat a napokban. A hivatal a maga módján segített. A napokban, zuhogó esőben, a a helyi ortodox temetőben a I polgármester vezetésével tíz £ férfi - köztük képviselők - jelent meg, vállukon ásóval, hogy kiássák egy néni sírját. Férjének nem volt pénze a temetésre. A betegség alatt felélték utolsó tartalékaikat. Az ön- kormányzat pedig nem tudta ■ A temetés költségét a helyiek adták össze, kétszáztól ezer forintig adakoztak. magára vállalni a köztemetés költségeit.- A temetést végül a kórház és a temetkezési vállalkozó jóvoltából sikerült negyvenezer forintból megoldanunk. A fizikai munkát mi, képviselők és a falu néhány férfi tagja vállaltuk. Kalinik atya ingyen celebrálta a szertartást. Kiástuk a sírt, a kezünkben kivittük a koporsót, amit aztán magunk engedtünk le a gödörbe. A hantolást is saját kezűleg végeztük. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyesmire sor kerülhet. Lassan odajutunk, hogy a patkolókovács húz fogat, és ha a javasasszony nem tudja meggyógyítani a beteget, a polgármester temeti el. Ide taszított minket, hátrányos helyzetű kistelepüléseket a kormány. Azt kell mondjam, a legössze- tartóbb közösségeket döntik nyomorba - fogalmazott keserűen Simonka György polgár- mester. ■ Kovács Erika
