Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-25 / 249. szám

2 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTOBER 25., CSÜTÖRTÖK Nyolc országból jöttek nyelvészek a békéscsabai tanácskozásra Szlovák nyelv a kisebbségi kör­nyezetben címmel nemzetközi nyelvészeti konferenciát tartot­tak a napokban Békéscsabán. A rendezvényre nyolc ország­ból érkeztek résztvevők, közel 120 nyelvész, etnográfus, illet­ve történészprofesszor. A két­■ Elsősorban a szlovák nyelv használatáról hallhattak az érdek­lődők a konferencián. napos előadás-sorozat homlok­terében a szlovák nyelv hasz­nálatának kérdései álltak.- Hat csoportban üléseztek a szakemberek. Szó esett többek között a szlovák nyelv alkalma­zásának színtereiről, miben kü­lönbözik mondjuk az iskolák nyelvezete a közéletben beszélt vagy az újságokban leírt szlo­vák nyelvtől. Emellett a területi eltérésekre, például az Ausztri­ában használt szófordulatokra is kitértek az előadók - mondta Hornokné Uhrin Erzsébet, a Magyarországi Szlovákok Kuta­tóintézetének igazgatója, az egyik főszervező. ■ M. P. M. A szakszervezetek a biztosítási rend megvédése mellett A társadalombiztosítási rend­szer tervezett átalakítása sú­lyos kihívás a munkavállalók­nak, a bérből és fizetésből élők­nek. A Húsipari Dolgozók Szak- szervezetének választmánya ■ Egyetértenek azzal, hogy az OET elutasította az elképzelést. egyetért azzal, hogy a szakszer­vezeti konföderációk az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanácsban (ÓÉT) elutasították az egészség- biztosítási reformelképzelést. A HDSZ tiltakozik minden olyan, reformnak nevezett intézkedés, lépés ellen, amely szétveri a nemzeti kockázatközösségre épülő intézményeket, kizárja a társadalombiztosítási ellenőr­zésből a befizetőket — tájékozta­tott Bezdán János, a HDSZ gyu­lai alelnöke. ■ Sz. M. Néha levesre sem futja Új lehetőségek kapujában: régiós modell munkánk lista A Mezőkovácsházi és a Sarkadi kistérsás: kap kiemelt támogatást megtartásáért A rászorulók sokszor a meleg ételnek örülnek a legjobban, ilyen ugyanis ritkán kerül az asztalukra. A Vöröskereszt ezenkívül ruhákat is oszt. Újragondolják a leghátrá­nyosabb kistérségek lis­táját. Az elképzelés a mezőkovácsházi és a sarkadi környéknek ked­vez, a szeghalminak és a békésinek nem. Fekete G. Kata A nyolcból négy Békés megyei, a Mezőkovácsházi, a Sarkadi, a Szeghalmi és a Békési kistér­ség szerepel pillanatnyilag a leghátrányosabb helyzetűek között. A területfejlesztési mi­nisztérium legújabb lajstroma szerint azonban a megyéből csak ketten maradnak ebben a kategóriában: a mezőkovács­házi és a sarkadi. Az eddigi 48, leginkább segítségre szoruló településcsoport körét ugyanis 33-ra szűkítik. Ez különösen Békés és Szeghalom környéké­nek jön rosszul. Ezekben a kis­térségekben számottevő lesz az anyagi veszteség: a 2007-tel kezdődött uniós költségvetési ciklusban a korábban tervezett 180-240 milliárd forintnál több támogatáshoz jutnak majd a leghátrányosabb helyzetben lé­vők. S mivel kevesebb település között osztják el .a pénzt, a bentmaradók nagyobb összeg­re számíthatnak majd. A területfejlesztési miniszté­rium a gazdasági, infrastruktu­rális, társadalmi, szociális és foglakoztatási mutatókat vette figyelembe a sorrend megálla­pításához. Az országos átlag 2,90 pont volt. Ez alatt marad a mezőkovácsházi kistérség 1,68, a sarkadi 1,77, a szeghalmi 2,24, a békési 2,38, az orosházi 2,65 és a szarvasi 2,70 ponttal. Priskin János, a Vöröske­reszt megyei igazgatója statisz­tika nélkül is tisztában van az­zal, hol kél el a segítség. Mint mondta, a megyében van olyan település, ahol az aktív lakos­ság hetven—nyolcvan - százalé­ka munkanélküli. Éppen ezért, amint kapnak, rögtöp viszik a ruhákat, cipőket, gyerekholmi­kat, tisztítószereket a rászoru­ló családoknak. Van, ahol le­vesre sem futja, így ételt is osz­tanak a szegényeknek. Idén eddig félmillió kilogramm élel­miszert „szórtak szét” a me­gyében. A kamionok gyakran veszik a Mezőkovácsházi kistérség felé a irányt. Mint Bakos Ist­vántól megtudtuk, nem is árt a segítség. Mezőkovácsháza polgármestere szerint, amíg erre a vidékre nem vezet meg­felelő út, nincs esély a fejlő­désre. A környéken ugyanis számos gyár bezárt, kevés a munkahely, a fiatalok elván­dorolnak. A város vezetőjét az is bántja, hogy a kiváló minő­ségű termőfölddel sem tudnak mit kezdeni. Bakos Ist­ván: „Az eddiginél több állami támogatás kell.” Gyula van a legjobb, Mezőkovácsháza a legrosszabb helyzetben a Viharsarokban Kistérség neve Sorszáma Komplex mutató Lakónépesség* Kedvezményezett települések népessége az országos népesség %-ában Mezőkovácsházi 4. 1,68 42 843 15,8 Sarkadi 6. 1,77 24 409 15,3 4 Szeghalmi 39. 2,24 41436 7.6 \ Békési 47. 2,38 44 520 6,0 Orosházi 75. 2,65 61 477 3,5 Szarvasi 80. 2,70 46 416 2,9 Békéscsabai 108. 3,10 77 277 1,1 Gyulai 122. 3,32 43 812 0,6 * 2007. január 1-jén FORRÁS: ÖTM Nemzetközi projektet záró kon­ferenciát rendeztek a közel­múltban Gyulán Új lehetősé­gek kapujában címmel. A dél­alföldi régióban az elmúlt két évben 352 millió forintos euró­pai uniós és kormányzati támo­■ Az elmúlt két év­ben 352 millió fo­rint jutott a háló­zat kialakítására. gatással regionális munkahely- megtartó-hálózatot hoztak lét­re. Az EQUAL-REGINET pro- jekt a munkahelyre hosszabb szünet után visszatérő, a hátrá­nyos helyzetű alkalmazásban álló és a megváltozott munka- képességű munkavállalók esélyegyenlőségét biztosítja. A munkahelymodell a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Köz­pont, a regionális képző köz­pontok, valamint a munkálta­tók együttműködésével való­sult meg. ■ Sz. M. Székelyudvarhely és Békéscsaba: együtt könnyebb Békéscsaba testvérvárosa Székelyudvarhely, a kapcsolat 17 éves múltra tekint vissza. Idén augusztus 31-én Székely­udvarhely polgármesterének meghívására háromnapos hi­vatalos látogatáson vett részt Békéscsaba delegációja, Van- tara Gyula polgármester veze­tésével. A találkozón megfogal­mazódott: a testvérvárosi együttműködést szorosabbra kell fűzni, amit az együttműkö­dési megállapodás ünnepélyes megerősítésével is ki kívántak nyilvánítani. A ceremóniára minap került sor. Udvarhelyről háromfős küldöttség érkezett a megye- székhelyre. Az együttműködé­si megállapodást Szász Jenő Székelyudvarhely és Vantara Gyula Békéscsaba polgármes­tere írta alá. Mint elhangzott, a két város a gazdaság, a kultú­ra, az idegenforgalom és a sport területén egyaránt segíte­ni kívánja egymást. Rendsze­res tapasztalatcseréket is szer­veznek majd. ■ K. E. A pusztaottlakai képviselők temették el az elhunyt nénit sírgödör Mivel az önkormányzatnak nem volt pénze a költségekre, jobb híján ásót ragadtak a testület tagjai Tudomásunk szerint nemigen fordult elő hasonló eset, hogy a polgármester sírt ásott és halot­tat hantolt kényszerűségből. „Pusztaottlaka él és élni akar” - írtuk lapunk hasábjain a me­gye egyik legkisebb zsáktele­püléséről pár hónappal ezelőtt. A falu új vezetése sok mindent tett annak érdekében, hogy tal­pon maradjon a község, ne el­szigetelt „rezervátumként” gondoljanak rájuk. Most azonban Simonka György polgármester elmondá­sa szerint mégis úgy érzik, a kormány intézkedései révén a kisemberek soha nem látott szegénységbe sodródtak, az ön- kormányzat pedig a sír szélére Simonka György, a falu polgármestere az elhantolásban is részt vett. került - ezúttal a szó szoros értelmében is. Örökül kapott nagy összegű adósságállomá­nyukat jelentős erőfeszítések­kel lefaragták. Ennek kö­szönhetően az esztendőt null- szaldó körül zárják. A közteme­tésekre azonban már nem tud áldozni a falu, holott igény vol­na rá. A lakosság egyre szegé­nyebb. A magas temetési költ­séget nincs miből kifizetniük. Ezzel szembesült az önkor­mányzat a napokban. A hivatal a maga módján segített. A napokban, zuhogó esőben, a a helyi ortodox temetőben a I polgármester vezetésével tíz £ férfi - köztük képviselők - je­lent meg, vállukon ásóval, hogy kiássák egy néni sírját. Férjének nem volt pénze a te­metésre. A betegség alatt felél­ték utolsó tartalékaikat. Az ön- kormányzat pedig nem tudta ■ A temetés költsé­gét a helyiek adták össze, két­száztól ezer forin­tig adakoztak. magára vállalni a köztemetés költségeit.- A temetést végül a kórház és a temetkezési vállalkozó jó­voltából sikerült negyvenezer forintból megoldanunk. A fizi­kai munkát mi, képviselők és a falu néhány férfi tagja vállal­tuk. Kalinik atya ingyen celeb­rálta a szertartást. Kiástuk a sírt, a kezünkben kivittük a ko­porsót, amit aztán magunk en­gedtünk le a gödörbe. A hanto­lást is saját kezűleg végeztük. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyesmire sor ke­rülhet. Lassan odajutunk, hogy a patkolókovács húz fogat, és ha a javasasszony nem tudja meggyógyítani a beteget, a pol­gármester temeti el. Ide taszí­tott minket, hátrányos helyzetű kistelepüléseket a kormány. Azt kell mondjam, a legössze- tartóbb közösségeket döntik nyomorba - fogalmazott kese­rűen Simonka György polgár- mester. ■ Kovács Erika

Next

/
Thumbnails
Contents