Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-24 / 248. szám
2007. OKTÓBER 24., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP JEGYZET Kincset érő vidéki nyugalom a maradást választották azok a családok, akik a hosz- szú hétvégére fővárosi látogatást terveztek Békésből. Kikapcsolódásra készültek, de a híradások láttán, hallatán úgy ítélték meg, jobb lesz, ha világszép Budapestünk nevezetességeire máskor csodálkoznak rá. Ilyenkor mondom én, milyen jó a békés, nyugodt, vidéki élet! Annak viszont én sem örülök, ha az ünnepvárás hangulatát készülődő szélsőséges csoportokról szóló, félelmet keltő hírekkel árnyékolják be. Az idén sem úsztuk meg ezt az életérzést. Emlékszem, a tavalyi zavargások előtt egyik nyugdíjas olvasónk határozottan arról beszélt, ő bizony fél. A nyária- san melegben felállított kordonok szükségszerűségét indokoltnak tartotta a Kossuth tér körül. tegnap már elbizonytalanodott hangon arról beszélt, ennyi kerítést életében nem látott, és nem is érti, kinek, minek ekkora elővigyázatosság. Akinek nincs félni valója, annak elszigetelésre sincs szüksége ilyen áron. AZOKAT A RENDBONTÓKAT, akik október 23-ára Molotov-koktélokkal, szöges láncokkal, vasrudakkal szerelkeztek fel, azt hiszem, semmilyen kerítés sem tudta volna megállítani. Milyen jó, hogy a tavalyi káoszból tanulva, az idén már jól szervezett volt a rendőrség. Mást se hallottunk. A szélsőséges csoportok pedig dühödten, minden gátlás nélkül tomboltak, ahol tudtak. a köztörvényes bűncselekményekre készülők arcát nem láttam, mert csuklyákkal és kendőkkel takaróztak. Ám a rendőrsorfalban álló fiatal egyenruhások néhány elkapott pillantása megfogott. BÉKÉSEBB ÜNNEPRE vágytak, ahogy az ország nagy többsége is. A sorsközösség kovácsolta össze a Tótkomlósra kitelepítetteket A magyar-csehszlovák lakosságcsere idején, 1947-ben 1500 felvidéki magyar érkezett Tótkomlósra. A földjeiket, otthonaikat hátra hagyó családok egyike volt Motyovszkiné Udvaros Idáé is. Őket Vágfar- kasdról telepítették ki. A nyugalmazott pedagógus emlékezett sorstársaira hétfőn, az áttelepítés 60. évfordulóján a tótkomlósi katolikus templomnál lévő emléktáblánál. Felelevenítette az Érsekújvárról, az Alsó- és Felső-Szeliből, Tallós- ról, Szénéről, Pozsonyveze- kényből, Gutáról érkezettek hányattatott sorsát. Ahogyan fogalmazott: a kezdeti beilleszkedési nehézség után az itt élőkkel a sorsközösség kovácsolta össze őket. ■ Cs. I. Üdvözlő táblák Orosháza határain Üdvözlő táblák kihelyezéséről döntött az orosházi képviselő-testület. Ennek fontossá-' gát az is indokolta, hogy a schengeni határ áthelyezésével az Unió határai kitágulnak, s várhatóan az eddiginél több külföldi látogató érkezik a régióba. A tervek szerint a településen nyolc helyen lehetne találkozni a táblákkal. A képviselők úgy határoztak, az ajánlatok között válogatni szeretnének, ezért zsűriznék a táblákat. ■ Cs. I. Az SZTE nyílt napja Orosházán Kihelyezett nyílt nappal várja a középiskolásokat és a továbbtanulás iránt érdeklődőket a Szegedi Tudományegyetem ma délelőtt 10 és délután 3 óra között az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központban. A szegedi egyetem egyedülálló kitelepülésének célja, hogy a látogatók közvetlenül az SZTE munkatársaitól, hallgatóitól kérhessenek tanácsot, információt a felvételi eljárástól kezdve a kollégiumi férőhelyeken át a buliig, sportig, kulturális lehetőségekig. ▲ A népi iskolák építőjét méltatta Glatz Ferenc A nagyszénási iskolát 80 évvel ezelőtt avatták fel. Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek köszönheti létét az intézmény: vidékfejlesztő programjában a politikus hirdette meg az alföldi népi iskolák építését. Ebből az alkalomból látogatott a községbe Glatz Ferenc, aki már a rendszerváltás előtt példaképének tartotta a grófot és ezt művelődési miniszterként is hangoztatta. A kerek évfordulón pedagógusok és diákok előtt idézte fel a zseniális politikus reformjait az akadémikus. Elmondta, Klebelsberg Kunó esélyegyenlőséget, valamint egészségügyi, oktatási és kulturális biztonságot teremtett. ■ Cs. 1. CSETE ILONA Szociális válság ellen népszavazás Bocsánatot kért Gajda Róbert gyulai Fidesz-elnök hétfői sajtótájékoztatóján azoktól, akikhez még nem tudtak eljutni. A szociális népszavazást szorgalmazó aláírásgyűjtést folytatják a tandíj, a kórházi napidíj, a vizitdíj ellen. Eddig 6100 ember írta alá az íveket a 2-es számú választókerületben, Gyulán 3500-an, baloldali és jobboldali érzelmű emberek egyaránt. A helyi MSZP-szervezet csatlakozását is várják. Alt Norbert kampányfőnök elmondta, a szociális válságból egyik kiút a terheket elutasító népszavazás, a másik a kormány távozása. Várhatóan két hónapig gyűjtik az aláírásokat. ■ Sz. M. Békéscsabán Nagy Imre szobránál az emlékünnepség és a koszorúzás után sokan mécsest gyújtottak október 23-a és a forradalmárok emlékére. A város javát szolgálták elismerések Példaadó életpályák Mezőkovácsházán MEGYEI KÖRKÉP Békés megye jó néhány településén emlékeztek meg az 51 évvel ezelőtti október 23-ai eseményekről. Az ünnepségek méltóak voltak 1956 emlékéhez. Kovács Erika-Szőke Margit Szarvason, a Szent Korona-emlékmű melletti Emlékparkban tegnap délelőtt Wass Albert íróköltő szobrát avatták fel. Babák Mihály polgármester, ország- gyűlési képviselő mondott beszédet.- Voltak, akik feltették a kérdést: miért fontos nekünk Vass Albert? Miért kértünk neki magyar állampolgárságot? A válasz egyszerű: nagy magyar, akinek köztünk van a helye, a nagy Magyarország mértani közepén. Ünnep ez a mai nap, emlékezünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra, melynek eszméiért Wass Albert is küzdött. Babák Mihály köszönetét mondott Erdélyi Istvánnak, akinek az adományából készítette Mihály Gábor szobrászművész Wass Albert mellszobrát. Ezután lókai Anna író méltatta Wass Albert munkásságát. Gyulán hagyomány szerint a Fehér-Körös hídfőjénél állított Október 23-a alkalmából Mezőkovácsházán polgármesteri elismerő okleveleket adtak át azok részére, akik tevékenységükkel a város javát szolgálták, munkájuk példaadó a jövő generációi számára. Az elismerést kapták: dr. Fekete Lajosné, az általános iskola nyugalmazott igazgatóhelyettese, Gecseiné Kóródi Teréz, a városháza pénzügyi csoportvezetője, Kovalik Istvánná, a Négy évszak óvoda vezetője, Nagyné Csiffári Anna, az általános iskola gazdasági vezetője, Öszter- ling Bernadett kántor a hitoktatás eredményeiért, Sztrasin- szki Istvánná nyugalmazott tanár ifjúságvédelmi munkájáért, Szabó Lajos, a tornaegyletben végzett sporttitkári feladataiért, Ür- mös Gyula, az általános iskola volt igazgató- helyettese sakkoktatási eredményeiért, valamint a mozgás- korlátozottak helyi csoportja és a művészeti iskola zenepedagógusai. Bakos István polgármester köszönetét fejezte ki a kitüntetetteknek a városért, a múltban és jelenben végzett tevékenységükért. ■ H. M. ■ Először adományoztak oklevelet azoknak, akik munkásságukkal példát mutattak. Hittek az isse Értelmiségiek és kopjafánál emlékeznek elsőként az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire. A Gyulavári felé vezető hídnál a kopjafát Mány Erzsébetnek és Farkas Mihálynak, a Békéscsabán 1957-ben kivégzett fiatalok emlékére állították. Beszédet mondott Petrás lános, a Pofosz gyulai szervezetének képviseletében. Gyulán, a Harruckern téren, a tavaly avatott 1956-os emlékműnél dr. Görgényi Ernő, az önkormányzat bizottsági elnöke és dr. Fábián Mihály, a Gyulai Civil Szervezetek Szövetségének elnöke emlékezett 1956-ra. Dr. Görgényi Ernő beszédét azzal fejezte be: állítsák bíróság elé azokat, akik a legutóbbi tragikus eseményekért felelősek Magyarországon. A megyeszékhelyen Vantara Gyula polgármester idézte visz- sza az 51 évvel ezelőtti békéscsabai eseményeket.- Városunk minden utcáját, ■ Szarvason tegnap délelőtt Wass Albert író-költő szobrát avatták fel. terét ismerem. Ha arra gondolok, hogy 1956-ban ezeket az utcákat orosz tankok tiporták, ha olyan idős lettem volna, magam is fegyvert fogtam volna, hogy megvédjem Békéscsabát - kezdte beszédét, majd visz- szaidézte a forradalom első napjait.- Akkor este csabaiak százai gyűltek össze a Szabadság téBakos István: „A emlékezés tanítson szeretetre, békére.” összefogásban * munkások hőstetteire emlékeztek Wass Albert kezében is ott volt az iránytű ren. Békéscsaba felébredt: munkások, értelmiségiek fogtak össze. Október 31-én megkezdte működését a Szabadság Rádió. Majd egy reggel géppuskák ropogása, tankok dübörgése riasztotta álmukból az itt lakókat. Eltaposták a forradalmat városunkban is. Az ünnepségen adták át a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Elismerése elnevezésű kitüntetéseket, melyeket dr. Borbola György, a Réthy Pál kórház radiológiai osztályának főorvosa, az SOS Tini Telefonos Alapítvány és dr. Tóth János, a békéscsabai kórház ortopédiai osztályának vezetője vett át. Főhajtás az író emléke előtt. Jókai Anna elmondta, Wass Albertnek nem volt jó véleménye a rendszerváltozásról. A kilencvenes évek közepén rassz kezekbe került a hatalom és a pénz. Az írónő párhuzamot vont 1956 és 1848 között.- Ha 1956-ról beszélek, mindig megemlítem 1848-at. Mindig voltak magyar árulók, akik segítséget nyújtottak az ellenségnek. Anyaként emlékszem arra, hogyan élték meg a szülők, hogy gyermekük az akasztófa elől külföldre menekült. Az evangélium azt üzeni: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem igével is. Ne keseredjünk el. A fedélzeten vagyunk, vannak navigátoraink, akik kezében ott az iránytű, ilyen ember volt Wass Albert is - mondta Jókai Anna. PÁSTOK, POLITIKA Közös gondolkodást sürget az FKGP A Független Kisgazdapárt megújulását alapszervezeti szinten sürgeti G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, aki kisgazdapárti vezetői múltja után új pártot alapított. Gyarmat Imre, az FKGP dél-alföldi és Békés megyei elnöke hétvégi gyulai sajtótájékoztatóján leszögezte, a kisgazdapárt évek óta az összefogást és megbékélést hirdeti, hogy a vidéki embereket is képviseljék a parlamentben. - Sajnos, a régi kisgazdavezetők úgy gondolják, hogy csak a maguk által alapított kisgazda-csoportosulások az igaziak. így az anyapártot szakítják tovább széjjel. Mindenkit visszavárunk pártunkba - mondta Gyarmat Imre. ■ Sz. M.
