Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-03 / 231. szám

Egyetlen teljes stílusgyűjtemény, rendkívül magas eszmei értékkel Az ökotó-, ökopark-beruhá- zásról 2002. szeptember 20-aí keltezésű véleményezésében Juhász Attila József megyei fő­építész így vallott: „Építészeti­leg ez a település és temető kö­zötti, belterülethatár közeli te­rületrész alkalmas a terv vég­rehajtására. A komplexum ré­sze egy mesterséges domb, mintegy szimbolikus követője a tágabb térség kunhalmainak, tetején a panteon jellegű kilátó­helynek, a lejtők leendő emlék­műveinek, haranglábának. A domb alján elhelyezkedő sima felszínű tó szerepe is tiszta, a világ dolgainak megtisztulását, lecsendesülését, az emlékezés hallgatag állandóságát fejezi ki. Ehhez társul a közeli teme­tő, ravatalozó és újabb szimbó­lumként a kopjafagyűjte­mény... Tekintettel arra, hogy ez lesz az egyetlen teljes stílus­gyűjtemény, eszmei értéke ma­gasan a valós anyagi értéke fö­lé helyezhető.” Jaroslav Uhel a véletlen szülte lehetőségekről Dr. Jaroslav Uhel, a Beszterce­bányai Bél Mátyás Egyetem professzora elmondása szerint véletlenül jutott el Kötegyánba. Egészen pontosan Tőkés Gyu­lának hívták „a véletlent”, s így került Ján Húsár szobrászmű­vésszel, az egyetem képzőmű­vészeti tanszékvezetőjével és tanítványaival a kötegyáni mű­vésztelepre. Mint mondta, az ember életében a véletlen és a tévedés gyakran jelent válto­zást, képez új lehetőséget. „A résztvevők odaadása szemmel látható. Reményke­dünk, hogy kultúráink egybe- fonódása segít megérteni egy­mást, segít közelebb kerülni egymáshoz” - bizakodott Ja­roslav Uhel. Az oldal megjelenését a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület támogatta. Irta és szerkesztette: Both Imre. Fotó: Imre György. Fába álmodott szépség ALKOTÓTÁBOR Csillagboltos közösségi műhely született Magyarországi, erdélyi, felvidéki, délvidéki képzőművészek faragtak, s kötöttek örök barátságokat a kötegyáni nemzetközi művésztelepen. Kötegyánban a napokban zárta be kapuit a XIV. Kulturális Értékeket Te­remtő Nemzetközi Mű­vésztelep, s a község egy­ben a sikeres Interreg III/A pályázati programot is lezárta. Kötegyán a Művészet és termé­szet a határon átnyúló kapcsola­tok szolgálatában elnevezésű pályamunkával több mint nyolc­millió forint támogatást nyert.- A projekt a Magyarország- Románia, illetve Magyaror- szág-Szerbia és Montenegró határon átívelő együttműködé­si programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfi­nanszírozásával valósulhatott meg - tudatta elöljáróban Ung­vári Mihály festőművész, a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület elnöke, egy személyben az Interreg-pályázat ötleté­nek „szülőatyja”. Ungvári Mihály szavai­ból kiderült: az esztendők folyamán a kötegyáni mű vésztelepen a hazai alko­tók mellett az Erdély­ből, Felvidékről, Délvi­dékről érkezett képző­művészek is itthagyták kézjegyüket, s alkotásaikkal a kötegyáni ökotó, ökopark környezetét ékesítő szobor­parkot gazdagították. S a hét végén hármas ünne­pet ült a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület. A nemzetközi mű­vésztelep és az önkormányzat­tal sikerre vitt Interreg III/A pályázat zárásán túl a civil szervezet 10. születésnapját is ünnepelték. Az ünnepségen Ungvári Mi­hály az ökoberuházás kezdeté­re is emlékezett. Távolabb te­kintett azonban a múltba, s gyermekkora világát idézve mutatta be a Gyepest, ami néha „nem csak örömöt, olykor gon­dot is okozott, magas vízállásá­val. Lenyűgöző volt a folyó ka­nyargása, ami azt hiszem, nem túlzók, egyedülálló Európában. Itt horgásztunk, játszottunk ka- tonásdit, legeltettünk a par­ton... Jött a '70-es évek vízren­dezése. A Gyepes kiszáradt, és ■ Összefogott az ön- kormányzat és a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület. a temetőalja, ami ivadéknevelő tó is volt egyben, mocsaras, bü­dös, szemetes, elhanyagolt hellyé vált. Az 1997-ben meg­alakult Kötegyáni Baráti' Kör Egyesület, majd az 1998-ban megválasztott képviselő-testü­Dunántúli pillérrel erősödött a művészeti híd Sümegen alkottak a kötegyáni mű­vésztelep résztvevői. Idén augusztusban Sümegen is bizonyítottak a Kötegyáni Nemzetközi Művésztelep al­kotói. — A Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény igazgatójának meghívására lehettünk része­sei a Homo Sapiens Kulturá­lis Értékteremtő Nemzetközi Művésztábornak. Az Erdészeti Múzeum tavaly kapta kezelés­be a Sümeg Mogyorósdomb természetvédelmi és geológiai oktatási központot, s nyitottak egyesületünk felé - mondta Ungvári Mihály. let egyetértett abban, hogy va­lamit tenni kellene a Gyepes és a temetőalja megmentéséért... A természeti rehabilitációban részt vett az Állami Erdészeti Hivatal, az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgató­sága, az Erbo-Plan Kft., a Bé- kés-Planum Kft., a Partico Plan Bt., Silwest Consult Bt., illetve a Körös-Bau Kft. egyaránt” - is­mertette az elmúlt évek törté­néseit Ungvári Mihály. A nemzetközi művésztelepen tevékenykedett mintegy 100 művész közül is külön kiemel­te Szőke Sándor kötegyáni szobrászművész szerepét Ung­vári Mihály. — Csak úgy faragtunk, a kop­jafák voltak az elsők. Aztán me­net közben fajult el a dolog, utá­na csapott át a szabadabb szo­borszerű alkotásokba. Itt tulaj­donképpen a végeredmény ma­ga a művészi alkotás, nem az egyes faragók munkája. Van­nak mesélősebb szobrok, de jel­lé egyszerűsített formák, idéze­tek is. Számomra sose a felad­vány a kihívás. A feladvány ugyanis már a megoldás része, hiszen azt te öntöd formába, te találod ki. A kihívás a lehetőség megteremtése — vallott a mű­vésztelepek hangulatáról, s is­merte el Ungvári Mihály szer­vezőmunkáját sajátos humorá­val a szakállába „dörmögve” Szőke Sándor. Ökotó és ökopark öregbíti a határ menti település nevét és hírét Kunhalomszerű földépítmény magaslik a Gyepes-ér felett. Ökotavat, ökoparkot, kopjafa­gyűjteményt létesített Köte­gyán az elmúlt esztendőkben. Az egész egy 6,2 hektár nagyságú közjóléti célú erdőte­lepítéssel kezdődött. A telepü­lés képviselő-testülete ugyanis — élén Nagyné Felföldi Ilona polgármester asszonnyal - 2001-ben határozott az erdőte­lepítésről, s kölcsönös előnyö­kön alapuló, konstruktív | együttműködésre fogékony partnerre találtak az Állami Er­dészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatósága akkori vezetőjé­ben, dr. Gőbölös Antalban. A telepítés sikerén felbuzdulva született meg az ötlet a Gyepes­ér belterülettel határos szaka­szának rendbetételéről. így készült el 2002-ben a 13 ezer négyzetméter felületnagy­■ A kopjafa a kapcso­lat a Belényesi- medence és az Alsó- Körös-völgy között. ságú ökotó, hogy részint még ugyanabban az esztendőben, majd 2003-ban az ökopark is életre keljen. A beruházás az­óta is folyamatos, hiszen az Ál­lami Erdészeti Szolgálat Kecs­keméti Igazgatósága jelenlegi vezetője, Spiegl János is szívén viseli Kötegyán sorsát. Tavaly­előtt ugyanis újabb négymilliót nyert a határ menti település vezetése: Kötegyán még 2001-ben 3 millió forintot nyert a tó ter­veztetésére. Az ökotó, illetve az ökopark kivitelezési mun­kálatait 2002-ben 42 millió 422 ezer 290 forinttal támo­gatta a szolgálat, s még ugyan­abban az esztendőben erdőte­lepítésre, erdőgondozásra 55 millió 944 ezer forintot bizto­sított. Egy évvel később az ökopark fejlesztésére 9 millió 398 ezer 750, erdőtelepítésre és erdőgondozásra pedig 550 ezer 762 forintot juttatott. Há­rom éve erdőtelepítésre, erdő­gondozásra 661 ezer 600 fo­rintot biztosított az önkor­mányzatnak. A park nyugati részében el­sősorban a Fekete-Körös völ­gyében fellelhető, táj jelegű kopjafák, figurális elemek kap­tak, kapnak helyet. KÖTEGYÁN BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 3., SZERDA hivatal udvarán idén Mezőpetriben is alkottak Nyitott a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület, valamint a Körös- Árt Művészeti Társaság, s így idén nyáron a képzőművészek már a Szatmár megyei Mező­petriben is alkottak.- Feltett szándékunk, hogy a kötegyáni ökotó és -park mintá­jára mi is egy hasonló beruhá­zást indítsunk el az épülő sportcsarnokot, kulturális és sportlétesítményeket körülöle­lő, mintegy 7 hektáros terüle­ten. Tavaly az elképzeléseket tett követte, s pályázatot nyúj­tottunk be a PHARE CBS 2005 finanszírozási kiírásra, a tükör­projekt megvalósítása érdeké­ben - vázolta fel részint már szárba szökkent elképzelései­ket Nagy Mária, Mezőpetri pol­gármestere. Karádi Csaba, a partiumi te­lepülés alpolgármestere a köte­■ A kopjafák élő bizo­nyítékai az anyaor­szági és romániai mű­vészek tehetségének. gyáni zárórendezvényen kifej­tette: „Különös figyelmet ér­demlő esemény részesei lehet­tünk mi, mezőpetriek, ugyanis a nyári táborban a fafaragó mű­vészek alkotásai képzőművé­szeti tárlattá változtatták pol­gármesteri hivatalunk udva­rát. A kulturális értékeket te­remtő művésztelepen elké­szült kopjafák és térplasztikák még őrzik a friss vésőnyomo­kat, de az idő múltával is hirde­tik az alkotók nemes üzenetét. Szimbólumok ezek az alkotá­sok. Jó érzés látni és tapasztal­ni, ahogyan a vidék emberei­ről, szelleméről, múltjáról és jelenéről vallanak... Tudom, hogy nagyszerű ötlet volt e hasznos és sok szem­pontból tanulságos, művészet- pártoló program elindítása. Új értékekkel, tartalommal gazda­godott községünk. Idén ünne­peljük Árpád-házi Szent Erzsé­bet születésének 800. évfordu­lóját, s a jubileumi év alkalmá­ból alakítottuk ki a Szent Er­zsébet rózsái elnevezésű em­lékparkot, ahol otthonra leltek az alkotások...” — készített pil­lanatfelvételt a mezőpetri törté­nésekről Karádi Csaba. S szavai akaratlanul is egy­becsengtek Nagyné Felföldi Ilo­na kötegyáni polgármester gon­dolataival. A település vezetője gyöngyszemnek, a kötegyániak legféltettebb kincsének nevezte az ökoberuházást.- Soha nem gondoltam vol­na, hogy a falusi ember a művé­szetet annyira tudja értékelni, amennyire Kötegyán lakossá­ga. Büszkék erre, a megyében egyedülálló épített környezetre - hangsúlyozta az Interreg III/A pályázat zárórendezvé­nyén Nagyné Felföldi Ilona. Két település, Kötegyán és Mezőpetri közös úton. Felvételünkön Nagy­né Felföldi Ilona (balról) és Karádi Csaba, Mezőpetri alpolgármestere. Képzőművészeti tárlat a polgármesteri tükörprojekt Művészet és természet a határon átívelő kapcsolatokban, «

Next

/
Thumbnails
Contents