Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-20 / 246. szám
2 mmm A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 20., SZOMBAT megoldáskeresők Sokba kerül a fűtés, nagyon drága az energia. Napjainkban a kényelem és az egyszerűség helyett inkább a takarékosság játssza a főszerepet. Leleményesek a Békés megyeiek: a falevéltől a tuskóig mindennel fűtenek. / / / SZALUMRA Az önkormányzat szalmatüzelésű kazánt vásárolt 600 ezer forintért. Nyáron 1000 bála szalmát gyűjtöttek be. Most ősszel pedig 250 bála kukoricaszárral is gyarapodott a tüzelőanyaguk. A bálákat egy helybéli gazdálkodó istállójában tárolják, melyet térítésmentesen kaptak használatba. Egy bála szalma 60 forintba került. Ráadásul a kaszaperiek két „legyet” is ütöttek egy csapással. A település közterületein nagyon sok a fa, ezek levelét eddig jelentős költséggel a falu határába szállíttatták, ahol humusz vált belőlük. Most az összegyűjtött leveleket is elégetik. Ottjártunkkor is éppen egy kézi- kocsinyi falevelet tolt a kazánhoz az egyik közmunkás. A száraz faleveleket a lakosságtól is szívesen fogadják. Az önkormányzat egy fadaráló gép vásárlását is tervezi, ami 140 ezer forintos beruházás. így a lehullott gallyak, faágak sem vesznek kárba.- Most, hogy még nincs túlságosan hideg, falevéllel tüzelünk, illetve napi 1-2 bála szalmát égetünk el. Ha hidegebb lesz, 10—15 bála szalmát fűtünk el. A kazán ára egy év alatt megtérül. Ha beválik, jövőre az ösz- szes intézményünket szalmával és kukoricaszárral melegítjük - nyilatkozta a polgármester. Az Égáz-Dégáz Zrt. területén az alternatív fűtések bevezetése hatására nem csökkent érzékelhetően a fogyasztók száma.- Tömblakásos épületben nem lehet a gázos fűtést másra cserélni. Nemcsak a gáz, hanem más tüzelőanyagok ára is jelentősen emelkedett, így a szén és a fa is drágább lett. A gáztüzelésről egyébként csak nagyobb beruházással lehet áttérni más fűtésre. Véleményünk szerint még mindig a gáz a legkényelmesebb energiaforrás — nyilatkozta Éri Zoltán, az Égáz-Dégáz Zrt. kereskedelmi igazgatóhelyettese.- A fogyasztóink száma nem csökken, de a fűtési szokások megváltoztak. Az eddigi 21—22 fok helyett csupán 18-19 fokos hőmérsékletet tartanak a lakásban, így spórolnak. Az intézmények és a családok költségvetésének egyik legnagyobb kiadása a gáz. Most, a hivatalos fűtési szezon kezdetén utánajártunk, hogy az önkormányzatok, illetve a családok milyen alternatív megoldásokban gondolkodnak annak érdekében, hogy minél kevesebb pénzből ússzák meg a téli fűtést. Munkatársainktól Az elmúlt téllel szerencsénk volt. Nem volt túlságosan hideg. A jelenlegi energiaárak mellett idén is ebben reménykedünk. Vannak, akik a remény mellett lépnek, még ha visszafelé is, hiszen a gázos fűtés volt a legegyszerűbb és a legtisztább. Jó néhány éve még a legolcsóbb is. Napjainkban a kényelem helyett inkább a takarékosság játssza a főszerepet. Az idő múlásával várhatóan egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiára épülő fűtési technikák. Nátor István, a megyei önkormányzat terület- fejlesztési munkatársa nagy jövőt lát a termálvíz, a fóldhő, a napkollektor és a biobrikett hasznosításában. — Nagyobb befektetést igényel ugyan a termálvíz hasznosítása, de már rövid távon megmutatkoznak az előnyei is, melyek között nem az utolsó helyen szerepel a gazdaságosság - fogalmazott Nátor István. Kiemelte, hogy míg a biobrikett a hagyományos fűtési rendszerekben is használható, addig az energiafűből előállított pellethez új kazánok kellenek, ezért ez utóbbi megyénkben ritkaságszámba megy - szögezte le. Kaszaperen az alsós iskola- épület fűtése éves szinten körülbelül 1 millió forintjába került az önkormányzatnak.- Az épület 1500 légköbméteres. A nagy vízterű, radiáto- ros fűtési rendszer még a hetvenes években készült. A nyolcvanas években építettük be a gázkazánt. Egy vagyonba kerül, Fellángol a kályha-A cserépkályha más meleget ad, mint a radiátor, vagy konvektor. Ezért is szeretik az emberek, no meg persze többet is jelent számukra, mint egyszerű fűtési eszköz, lényegében berendezési tárgy- gyá válik -fogalmazott egy, régen a szakmában dolgozó békéscsabai kályhás. Úgy tapasztalja, ez a fűtési mód egyre inkább a gazdagabbak kiváltságának számít, bár tavaly a nagy gázáremelés idején olyan kuncsaft is jelentkezett nála, akinek még kéménye sem volt.- Vannak ugyan kisebb-na- gyobb fellángolások, de ösz- szességében nem akad több munkám, mint régebben. Egyre többen akarnak viszont több lábon állni, a gáz mellé csináltatnak kályhát vagy éppen újítják fel a régit. Idén már nagy dömping nem várható - mondta a mester, s egyben felhívta a figyelmet a szakmára leselkedő veszélyekre is. Mint kiderült, egyre inkább elöregszenek az e mesterséget űzők, így ha készült volna olyan lista, mely a kihalófélben lévő szakmákat részletezi, akkor azon a cserépkályhások is rajta lennének. Tuskóval melegítenek Battonyán az elmúlt években sok családnál kapcsolták ki a gázt. A rászorulók visszatértek a vegyes tüzelésű kályhák használatára.-A tuskóakcióttöbb mint jel évtizede vezettem be. Tavaly csaknem 400 család kapott belőle. A tuskók kétszer is melegítik a rászorulókat. Egyszer, amikor felaprítják, illetve amikor a kályhában elfűtik - mondta dr. Karsai József polgármester, országgyűlési képviselő, aki már hozzálátott az idei akció megszervezéséhez is. A szalmabála csak hatvan forintba kerül. Jelenleg kettőt fűtenek el naponta a kaszaperi kisiskolában. mire a gáz ezt a rengeteg vizet felfűti. Az energiaárak lassan az égbe szöknek. Ráadásul a gáz fűtőértékével sem voltunk mindig elégedettek. Kaszaper nincs könnyű helyzetben, már ami a pénzügyeket illeti. Éppen ezért a nyáron gondolkodni kezdtünk, hogyan szabaduljunk meg a Dégáz-árak fogságából - nyilatkozta Csürhés István, Kaszaper polgármesetere. Szalmabála-turizmus, lavina indul Kaszaperről Elsőként a Békés Megyei Hírlap számolt be a kaszaperiek alternatív fűtési módjáról. Másnap megkezdődött a településen a szalmabála-turt- mus. Nemcsak az országos sajtó figyelmét keltették fel. Jó néhány településről jöttek - Budapesttől Győrig - az érdeklődők Kaszaperre. Arra voltak kíváncsiak, hogyan működik, mennyibe kerül és milyen hatékony szalmával fűteni. Mint megtudtuk, akadnak követőik, hiszen sok ön- kormányzat jár ugyanabban a cipőben, mint a dél-békési nagyközség. EHEZNEK A KAZÁNOK A földben rejlő hő energiáját is kiaknáznák az olcsóbb fűtés érdekében Medgyesegyházán az önkormányzat és intézményei idei becsült fűtési költsége meghaladja a 16 millió forintot. Az összeg hatalmas. A napokban ötletbörze szinten tárgyaltak a településen az alternatív fűtési lehetőségekről.- Szóba került a hőszivatty'ús fűtés, ami a ßldben rejlő hő energiáját használja ki. A szondák elkészítése nem olcsó. Rövidesen tanulmányt készíttetünk a módszer hatékonyságáról. Ha a szakemberek vélemé- j nye kedvező lesz, a testület 1/11 figyelmébe ajánljuk a le- ijA hetőséget - nyilatkozta É dr. Nagy Béla, Medgyesegy- Tjyj háza polgármestere. A hőszivattyús módszer alkalmas lenne a helyi intézmények fűtésére. Földhős fűtési rendszerrel terveztette meg 120 négyzetméter alapterületű családi házát Frankó Tibor. Építkezés közben derült ki, hogy a beruháDr. Nagy Béla: „Tanulmányt készíttetünk." zás érdemi részére már nem jut pénz. A kutak és a körszivattyú költsége 1,2 millió forintba került volna.- Nem mondtam le a fóldhős fűtésről, csak néhány évvel csúszik a megvalósítása -fogalmazott a magánház-tulaj- donos. Hűtésre és fűtésre is alkalmas radiátorokat vettem, ezzel 3000 forintos pluszköltséget vállalva, és a rendszer kiépítéséhez szükséges csöveket is beépítettük a házba - mondta a békéscsabai építkező. - Hamarosan beköltözhető állapotban lesz a ház. Eleinte gázzal fűtök, 2-3 év múlva pedig már remélhetőleg földhővel. Érdemes beruházni, mert 8- 10 év alatt megtérül a rendszer költsége, arról nem is beszélve, hogy környezetbarát. Mezőberényben szalmabrikett készül, Újkígyóson a termálkincsre építenének Egyre többen választják fűtéshez a szalmabrikettet. A mezőberényi Szűcs Gábor pár hónapja foglalkozik a néhány tűzifával és a magyarországi barnaszénnel hasonló fűtési értékű termék előállításával.- A mezőgazdaságban sok melléktermék képződik. A gáz ára folyamatosan nő. Ezért próbálkozunk a szalmabrikett elő állításával - mondta Szűcs Gábor. A technológiával kapcsolatban kifejtette, a búza- és a szójaszalma egy darálóba és egy portalanítóba kerül, majd egy nagy nyomású prés segítségével hozzák létre a terméket, melynek ár-érték aránya kifejezetten jó. Egy mázsa bruttó 2400 forintba kerül.- Egyre többen viszik. Jól ég, a szalmabrikett roppant száraz és tiszta is. Sokaknak meg Érdeklődnek a szalmabrikett iránt. kell barátkozniuk a hagyományostól eltérő brikettel. Ehhez több időre lesz szükség - hangsúlyozta. Nem megy majd egyik pillanatról a másikra Újkígyóson sem a hagyományos energiahordozóktól való függetlenedés. Oláh Timót alpolgármester eleve hosszabb távról beszélt, amikor felmerült a falu alatt csordogáló termálkincs hasznosításának a lehetősége.- Összekapcsolnánk a lepusztult strand felvirágoztatását a közintézményeink ßtésével. Felmérés már készült, az első költségszámítások több százmillióforintosra teszik a beruházást, mely szerencsés esetben hamar megtérülhet. Persze, nem lesz könnyű befektetőt találni - tájékoztatott az alpolgármester. 1 A 1 A 1 fi k á
