Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-28 / 227. szám

2007. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Köröstarcsa, ÚT. Belterületi utak építésére kíván pályázni a köröstarcsai önkormányzat. A te­lepülés olyan részein bővítenék a szilárd burkolatú utakat, amelye­ket a jelenleg is folyó szennyvíz- beruházás is érint. Amennyiben az említett négy kilométeres ré­szeket is sikerülne leaszfaltozni, akkor a települési utak körülbelül 90 százaléka aszfaltozott lenne. Körösújfalu, polgárőrség. A Kormányos László vezette Körösújfalui Polgárőr Egyesület 400 ezer forint támogatást nyert a Nemzeti Civil Alapprogram ke­retében. A pénzt eszközhaszná­latra és működési kiadásaik fi­nanszírozására fordítják. Medgyesbodzás. forintok. Arányosan teljesült a település első félévi költségvetése. Min­den „fillért” megnéznek, mire költik. Az alaposan lefaragott költségvetés tervezett ütemét így tudják csak tartani. Puszfaoítiaka. TERVEK. Elké­szültek a tervek a pusztaottlakai földes utcák szilárd burkolattal való ellátására. Az elképzelések Tökfaluban a Táncsics utcát, Ba­gófaluban a József Attila, Kos­suth, Dózsa, Hunyadi és a Név­telen utcákat érintik. Az önkor­mányzat két utca burkolási költ­ségeire nyújtja be pályázatát a Dél-alföldi Területfejlesztési Ta­nácshoz. Hogy melyik kettőre, a későbbiekben dől el. Szabadkígyós, táborok. Egész nyáron laktak táborozó gyerekek a szabadkígyósi középiskolában. Dunai Jánosné telephelyvezető elmondta, igyekeznek minél színvonalasabbá tenni a körül­ményeket, hogy jövőre még töb­ben látogassanak a településre. Szeghalom. ÚTÉPÍTÉS. Nemso­kára megkezdődik a városban a Bocskai és Bethlen utcák útbur­kolatának, szegélyének felújítá­sa. Ráfér a rekonstrukció a két utcára, hiszen több mint két évti­zede nem voltak felújítva. Tarhos. DIÁKOK. Az önkormány­zat idén is csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztön­díj Pályázathoz. Most hat hallga­tót támogatnak ezen a módon. Újkígyós. TÁBLÁK. A közelmúlt­ban kihelyezték Újkígyós határá­ban a fából faragott üdvözlő táb­lákat. A településre érkezőket ma már az „Isten hozott Újkígyó­son!” szöveg fogadja. A tét a válogatott szemét hulladékgazdálkodás A használt üveg jó részét külföldön fogadják A magyar lakosság válto­zatlanul nem gyűjti eléggé szelektíven a szemetet. Az is igaz, hogy nincs elég hulladékgyűjtő sziget. Szőke Margit A Gépipari Támogató Egyesület tegnap Gyulán kezdődött, kétna­pos IX. Országos Hulladékhasz­nosítási Konferenciáján felme­rült a házi komposztálás elvárá­sa, ugyanakkor a kertekben egyre kevesebb a haszonnövény. Magyarországon a házi kom­posztálásnak növekvő szerepet szánnak a biohulladék csökken­tésében és újrafelhasználásá­ban. A szaktárca szerint ezt megfelelő edényzettel kellene segíteni, hiszen olcsóbb, mint az intézményesített szállítás és komposztálás. Biohulladék hul­ladékkezelőbe csak mechanikai, biológiai előkészítés után kerül­het. Az ország 3200 önkormány­zatának 2600 hulladéklerakójá­nál megkezdik a rekultivációt, a talajtakarásos helyreállítást. Ahol szétszórták a hulladékot nagy területen, a biológiai anyag lebomlik, a maradványt tömörítik és takarják. A kultu­rált szemétlerakóhelyeknél két­ütemű helyreállítással számol­nak. A biológiai anyag hosszabb idő alatt bomlik, emiatt újra kell tömöríteni a hulladékot és pó­tolni a talajszintet. A magyarok ma még nem gyűjtik eléggé szelektíven a hulladékot. Az országban jelen­leg ötezernél több a hulladék- gyűjtő sziget és kilencezer elemgyűjtő pontot alakítottak ki. A szakemberek szerint azonban ennél jóval több kell. A gyulai tanácskozáson mindemellett arról is szó esett, a környezetvédelmi tárcánál tervezik, hogy összefognak a rendőrséggel. A roncsautók sor­sa ugyanis gyakran a feketegaz­daság területére vezet, a fémlo­pás pedig nagymértékben ve­szélyezteti a közlekedést. A hulladékgyűjtő sziget távol van, a lakások pedig kicsik ahhoz, hogy válogatva gyűjtsék a házi szemetet. A panelokban is beválhat a szelektív módszer Debrecenben, egy tízemeletes házban megvalósították a hul­ladékgyűjtés szelektív panel- technológiáját. Pár hónapig tesztelték a rendszert, amely működik azóta is. A szinte­ken, a ledobóhelyeknél elekt­ronikus vezérlésű táblán gomb megnyomásával lehet hulla­dékirányt választani. Ott lehet kiépíteni, ahol hagyományos egycsöves ledobórendszer van. Négyszázmilliót költenek csatornázásra Tárcsán Elkezdődött a köröstarcsai szennyvízberuházás harmadik üteme a közelmúltban. A mint­egy 382 millió forintos fejlesz­tés során a kivitelező a telepü­lés öt pontján található öblöze- tekből indulva építi tovább a hálózatot, s megújul a szenny­víztelep is. A munkálatok jövő­re fejeződnek be: 2008. június 15-étől féléves próbaüzemet vé­geznek. A 382 millió forint 75 százalékát céltámogatásból fe­dezik, a további összeget a vízi- közmű-társulás, a Békés Me­gyei Vízművek Zrt., az önkor­mányzat és a területkiegyenlítő alap segítségével. ■ P. G. Szalmabálákkal fűtenek Kaszaperen, az iskolában A kaszaperi általános iskola al­só tagozatában kísérleti jelleg­gel szalmatüzelésű kazánt állí­tottak üzembe. Az önkormány­zat a magas gázköltségek miatt keresett alternatív fűtési módot.- A beruházás mintegy 700 ezer forintba került, a számítá­sok szerint ennyivel lesz keve­sebb az alsós épület fűtési költsége. Vagyis már az első évben bejön az ára. Ezt az esz­tendőt próbaidőnek tekintjük. Ha beválik a szalmás fűtés, jö­vőre az iskola teljes egészét át­állítjuk rá - nyilatkozta Csür- hés István, Kaszaper polgár- mestere. ■ K. E. Hogyan gyűjti a szemetet? FURÁK ZOLTÁN, 17 ÉVES, KASZAPERI TANULÓ:- Az iskolában tanultunk róla, tehát elméletben tudom már, hogyan kell a hulladékot szelektíven gyűjteni. Mivel kertes házban lakunk és a környékünkön nincsen gyűj­tősziget, a gyakorlatban ne­hézségekbe ütközik a megva­lósítás. A veszélyes hulladék kezelésére odafigyelünk ott­hon. Amikor például új moni­tort vettem, a kereskedésbe visszavittem a régit. ZSÓRI JÓZSEFNÉ, 60 ÉVES, BÉKÉSCSABAI KÖNYVELŐ: — Láttam több helyen a szí­nes konténereket, de mi csak a veszélyes hulladékokat - például a háztartási vegyi anyagok flakonjait - gyűjt­jük külön. Kertes házban la­kunk, nincs a közelben gyűj­tőpont. Viszont használjuk a „zöld kukát”, odatesszük a le­kaszált füvet. Gyógyszereket még nem kellett visszavinni a patikába, sajnos, amit ki­váltunk, az elfogy. PLESKONICS JÁNOS, 31 ÉVES, CSORVÁSI TERÜLETI KÉPVISELŐ: — Amióta megjelentek a hulladékgyűjtő szigetek, kü­lön kukát tartunk a papír és műanyag szemétnek. Há­zunktól 50-100 méterre le­het a gyűjtőpont, nem fárad­ság elvinni. Az elemeket sem tesszük a háztartási szemét közé, de azokból még nem jött össze annyi, hogy elvi­gyük egy veszélyeshulladék- gyűjtő udvarba. ■ F. M. A sertéstartók állítják, hogy teljesen magukra maradtak válság Mindenki szabadul a malactól, a hízótól és a kocától, a telepek fele a jelzések alapján bezárhat a megyében A malacnak, a hízónak nincs ára, a takarmányárak viszont az égbe szöktek. A megyei me­zőgazdasági szövetség tegnapi ülésén Zsótér László, a sertés­tartók választmányi elnöke hangsúlyozta: a még kínlódó te­lepek fele is bezárhat, ha nem történik változás. A kormány, az agrártárca azonban semmit nem lép, nálunk, más uniós or­szágoktól eltérően, nem védik a hazai piacot. A malacot itthon azért is nehéz eladni az önkölt­ségi ár, a kilónkénti 386 forint felett, mert ha valakinek kell malac, házhoz szállítják a hol­landok 300-ért. Támogatást kap a holland termelő azért is, ha a malacok kiszállításával csök­kenti az otthoni környezetter­helést.- Romániába tudtunk kilón­ként 350 forintért malacot elad­ni. Valamit lépnünk kellett - még ha ez a hizlalás rovására is megy -, mert a hiteltörlesztés­hez bevétel szükséges — ecse­telte Kiss Zoltán, a békési Pig- Farm Kft. ügyvezetője. - Kami­onszámra megy ki a malac a szomszédos országba, ott ugyanis 7000 forintnak megfe­lelő összeget adnak sertéstámo­gatásként. Magyarul, ingyen van nekik a malac. Zsótér László és Kiss Zoltán kiemelték, néhány hónapon be­lül összeomolhat a honi sertés- ágazat. Manapság mindenki mékekkel, cukorrépaszeletek­kel vagy sörtönköllyel a jószá­gokat. Aki Békés megyében a szakmában dolgozik, az tudja, hogy ez enyhén fogalmazva is nehezen járható út. Másrészt azt írja a főosztályvezető úr, hogy a nagy sertéstartó telepe­ken év végéig elegendő takar­mányt tároltak be korábban. Ez sem állja meg a helyét. Melis János kondorosi kis­termelő szerint saját részre ér­demes még egy-két disznót tartani, leadásra már nem. Kérdés azonban, hogy miből készítik majd a kolbászokat té­len, mert külföldi fagyasztott húsból nem állítható elő igazi minőség. ■ Ny. L. Zsótér László: „Veszteséget termelünk.” ajánlja fel a kis és nagy súlyú hízókat, a kocákat a feldolgo­zóknak. Ha pedig a magyar hús eltűnik vagy a minimálisra csökken a hazai piacon, akkor a külföldi portékáért annyit kérnek, amennyit akarnak. — A Vágóállat és Hús Termék- tanács levelet írt Gráf József ag­rárminiszter úrnak, helyette egy főosztályvezető válaszolt — mondta Kiss Zoltán. - Eszerint a drága kukorica és árpa he­lyett etethetnénk mellékter­Zsótér László - aki a kunágo- tai Bercsényi Zrt vezérigazga­tója - hangsúlyozta, részt vett szerdán a Vágóállat és Hús Terméktanács elnökségi ülé­sén. Itt Antal Gábor elnök el­mondta, ha a kormányzat to­vábbra sem lép hathatósan, akkor országos demonstrációt tartanak november­ben. Természetesen nem ez a céljuk, de az sem járható út, hogy minimum négy­ezer forintot buknak egy- egy leadott hízón a termelők. Zsótér László leszögezte: itt már tényleg a lét a tét. Ha nem változik a helyzet, novemberben tüntetnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents