Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-27 / 226. szám
FUZESGYARMAT BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Álomhintók otthonában mesterség Kenyában is kelendő volt a Galambosék-féle kocsi Az öreg kontinensen, az Újvilágban, de a fekete földrészen is ismerik a füzesgyarmati hintókészítő kovácsmester, Galambos Sándor nevét. Kétszer nyertek Arany Páva díjat a füzesgyarmati aranytorkúak Füzesgyarmaton Sári Ferenc tanár vezetésével a község női aktivistáiból és a téeszben dolgozó női tagokból 1972-ben alakult meg a népdalkor. A kezdetben csak Füzesgyarmaton fellépő pávakör később Budapesten, Egerben, Nádudvaron, Abasáron is hallatta hangját. Sári Ferenctől Eke Jánosné vette át a pávakör szakmai irányítását. A népdalkor első megmérettetése 1976-ban volt Gyomán, ahol a pávakör országosan jó, a citerazenekar kiváló minősítést kapott. A füzes■ A Sárrét 100 tagú együttese tíz éve, 1997-ben Arany Páva minősítést szerzett. gyarmati népdalkor 1980 óta vesz részt minősítő versenyeken, s mindig arany minősítéssel térnek haza. A népdalkor életében kiemelkedő esemény volt az 1999. február 21-én megrendezett Népdalkörök és Népzenei Együttesek X. Országos Minősítő Versenye. Itt Arany Páva díjat, majd 2004. márciusban ismét Arany Páva díjat kaptak. A 26 tagot számláló együttest idestova 24 esztendeje Györfi Gyula karnagy irányítja. Hozzáértése, szakmai rátermettsége és egyénisége nagyban hozzájárult a csoport sikeréhez. Györfi Gyula munkája elismeréséül 1998-ban Köl- csey-díjat vehetett át. A népdal- körnek öt rádió- és két tévéfelvétele volt már. lártak Erdélyben, ott is megszólaltatva a gyönyörű népdalokat. Füzesgyarmat, Körösladány, Szeghalom, Vésztő a „Sárrét 100 tagú együttese” néven 1994-ben népdalkört alapított. A Sárrét 100 tagú együttese 1997-ben Arany Páva minősítést kapott. A csoport feladatának tekinti a hagyományőrzést, a régi népdalok megismertetését, megszerettetését. Fellépéseikkel, színes, hangulatos műsorukkal emelik a rendezvények színvonalát. Előadásukból sugárzik a népdalok iránti szeretet és elhivatottság. A népdalkor 30 éves tevékenységét 2002. március 15-én Füzesgyarmat képviselő-testülete Pro Űrbe díjjal ismerte el. Muzsikál a kalapács az üllőn, amikor Füzesgyarmaton a Baross utca 1/1. alá bekanyarodom. A cégér pedig hirdeti, hogy Galambos Sándor hintókészítő mester műhelye várja a betérőt. Magdolna asszony hellyel kínál majd azzal indít, hajnalban mentek el székelyudvarhelyi vendégeik. Aztán rögvest kiderül, hogy lovas dinasztia a Galambos család.- Nagyapámnak 260 lova, ménese volt. A családban jelenleg is mindenki tart lovat, s valamilyen szinten a lovassporthoz is kötődik - mondja a közben csatlakozó gazda, mélyet szippantva cigarettájából.- Férjem édesanyja Nagy Erzsébet volt, de mindenki csak Csikós-Nagyként emlegette a faluban - támasztja alá egy újabb bizonyítékkal a család lóbarátságát Galambos Sándor- né. Arra a kérdésünkre, ő miként viszonyul a lovakhoz, azonnal jön a válasz: tulajdonképpen az ő családjukban is mindenki lórajongó. Az édesapja anno fogatosként kereste a kenyeret, de öccsének, húgáék- nak most is van lova, húga fiai pedig szintén kötődnek a lovassporthoz. — Rita lányunk településfejlesztési szakmérnökként is aktívan részt vesz a lovas életben, Nándi fiunk A kategóriás hajtó, s a műhelyben segít a férjemnek. Az pedig egyértelmű, hogy kötőelem a házasságunkban, de a tágabb családban is a lovak, a hintók szeretete, imádata - tudatja Magdolna asszony. — Galambos Sándorék tovább tökéletesítették a világhírű Cziráki-kocsikat. Galambosék a Füzesgyarmati Lovasbarátok Egyesületének meghatározó tagjai, ismeretségükkel, nyitottságukkal, közvetlen barátságos természetükkel nagyban elősegítik a füzesgyarmati lovas rendezvények sikerét, öregbítik a füzesgyarmati lovas élet hírnevét - méltatta a hintókészítő kovácsmester és családja érdemeit Várkonyi Imre polgármester.- Pontosan negyven esztendeje, 1967. augusztus 1-jén mentem el inasnak a füzesgyarmati Járműkészítő és Javító Ipari Ktsz-hez. A szakmát Szécsi József kocsigyártó mestertől tanultam, onnan szabadultam fel 1970-ben. Mást nemigen csináltam, végig a szakmán belül dolgoztam — frissíti fel a múltat, jelezve, hogy mindvégig kitartott a „kaptafánál”. Nyolcvantól igaz már saját műhelyben „gyűri az ipart”, s ■'91-től teljesen maszek lesz. Döntése helyességét az idő igazolja, hiszen ma már a magyar fogathajtó élvonal s az amatőr lovasvilág egyaránt ismeri a Galambos-műhely nevét. Sőt Európa-szerte, de az Újvilágban is futnak Galambos-kocsik. Az öreg kontinensen Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Romániában, de a ködös Albionban és az Egyesült Államokban is kedvelik a füzesgyarmati mester által készített kocsikat. Az idei esztendő már a fekete földrészre is elröpítette a Galambos-kocsik hírnevét. Májusban a mestert Kenyába, egy ezer fős lakodalomba invitálták. A Victoria nevű kocsi - stílszerűen - győzelmet aratott a négy fehér lipicaival, s kelendő volt a kelet-afrikai köztársaságban is. — Egy Cziráki versenykocsi oldaltáblájának kivésése 12- 15 ezer kalapácsütés - kápráztat el egy statisztikai adattal már a műhelyben Dengi Imre bognármester. A műhelyben dohog a fújtató, vörösen izzik a parázs. Kiss György kovácsmester csengeti a vasat. Székely kapu Sepsiszékről, az unitáriusoktól a sárréti városba Füzesgyarmat központjában fennen hirdeti a nyitottságot immár az a gyalog székely kapu, amelyet a sepsiszéki, árkosi testvérek adományoztak a Balázsi László lelkész, püspökhelyettes vezette Füzesgyarmati Unitárius Egyház- községnek. Szívhez szóló adománylevelükben az árkosiak kifejtették: „Valakik bezártak valamit - a határok átrajzolásával egy népet —, minket akartak megfosztani a nyitottságtól, a testvériség, a jogos barátság fogalmától, értelmétől. A kapu nyitott, minként nyitott kell legyen egymás felé szívünk, lelkünk, értelmünk, gondolataink, cselekedeteink és megnyilatkozásaink...” Füzesgyarmat vezetése a köszönet hangján szólt az árkosiak adományáról, s amellett is hitet tettek, miszerint: „Az egyházak között fennálló testvérkapcsolat ápolásában az önkormányzat a jövőben is támogatólag vállalja a közreműködést.” Elismerések, Pro Űrbe kitüntetések A város vezetése idén is állam- alapító királyunk, Szent István ünnepén ismerte el a település érdekében sokat tevő fiizes- gyarmatiakat. Pikó Sándorné, a napközi konyha nyugdíjba vonuló vezetője az önkormányzati minisztertől Köz Szolgálatáért Érdemjel ezüst fokozata kitüntetést kapott. A lakosság érdekében hosszú ideje végzett gyógyító tevékenysége elismeréséül Pro Űrbe kitüntetésben részesült Godóné dr. Pikó Eszter háziorvos. A város vezetése posztumusz Pro Űrbe kitüntetést adományozott Szőke István néhai tanácselnöknek is. A megyei és országos versenyeken kimagasló eredményeket elért diákokat és tanáraikat is köszöntötték. Az oldal megjelenését Füzesgyarmat Város Önkormányzata támogatta. írta és szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet. Galambosék élen járnak a lovas hagyományápolásban Jó Papp, aki bevallása szerint holtáig tanul a faragásban alkotás A fa mindig él, tiszta és szép, a szarut viszont csak vízben áztatva lehet domborítani, s nem karcolgatni El se téveszthetném. A sötét ellenére a faragott gyalogkapu jelzi, hogy jó helyen járok, ha Papp Ferencet keresem. Kerekes székben fogad a kapuban a gazda, s Swety a formás, fehér labradorkeverék „kézcsókkal” hálálja meg simogatásom. A műhelyben faragott széktámlák, ezernyi véső, kés. Amikor megszólaltatom a mívesen faragott szarukürtöt, a gazda elismerően bólint.- Hosszú ideig fogalmam se volt róla, hogy van kézügyességem a faragáshoz. Vári Mihály szerettette meg velem a fát. A téeszben a szárítóüzemben dolgoztam műszakvezetőként, s állandóan néztem, amikor faraLegnagyobb öröm, amikor az unokáim kérdezik: „Na, papa, faraghatunk?” gott. Egyszer aztán a kezembe nyomott egy darab fát és azt mondta: ne csak nézzed, faragjál! - elevenítette fel az emlékeket Papp Ferenc. S bár az idő homokóráján azóta 30 esztendő pergett tova, a szerelem a fával egyre mélyült. — Ma már az a legnagyobb öröm számomra, amikor jön a három kisunokám, ülnek sorban mint a verebek, s azt hajtogatják: „Na papa, faraghatunk?” A fa mindig él, tiszta és szép. Leginkább a gyümölcsfákat szeretem faragni — részletezett a tavaly óta kerekes székhez kötött fafaragó.- A faragás segítette át a holtponton a műtétje után is. Tudta, hogy dolga van, akkor még csak félkész állapotban volt a város központjában felállított székely kapu - kapcsolódott be a beszélgetésbe Mária asszony. ■ Tudta, hogy dolga van, akkor még csak félkész állapotban volt a központban felállított székely kapu. Visszakanyarodva a szaru vadászkürthöz megtudom: jó pap is holtáig tanul, s a szarufaragó is.- Hát még ha kétszer Papp a szarufaragó - csavar bele egy szójátékot házigazdánk. S magyarázatképpen előadja, hogy az alkotótáborokban is hiába kérdezte az öreg mestereket a szarufaragásról. Azok féltve őrizték a titkot, mígnem a véletlen egyszer tálcán kínálta fel a megoldást. Egy dühében már kidobott darabra vizes vászonzsák került, s amikor újfent a kezébe vette, megdöbbenve tapasztalta, hogy a csontkemény anyagot, mint a gumit képes összenyomni. így már a kés is másképpen járta.- Addig, amíg akad egy darab fa, addig nincs velem baj. Annak is rendkívüli módon örülök, hogy Gábor fiam minden bizonnyal a nyomdokomba lép - bizakodott búcsúzóban Papp Ferenc. * i f I i «
