Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-26 / 225. szám

3 2007. SZEPTEMBER 26., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP A150 éve egyesült Gyulán rendezhetik a virágosverseny díjkiosztó gáláját Október 19-én Gyula rendezhe­ti a Virágos Magyarországért verseny országos díjkiosztó gá­láját - jelentette be tegnapi saj­tótájékoztatóján dr. Perjési Klá­ra polgármester. Az ünnepséget az Erkel Hotelben tartják a ver­senyre benevezett települések képviselőinek, több száz részt­■ Gyulán együtt al­kotnak magyarok, németek, románok — tanúsítja az ün­nepségsorozat. vevő jelenlétében. A verseny gyakorlata szerint az a telepü­lés rendezheti meg a díjkiosztó ünnepséget, amely kategóriája győztese lett. A nemzetközi ver­senyen a győztes település kép­viselheti Magyarországot kate­góriájában. A polgármester el­mondta, október elsején, nyil­vános ünnepi testületi ülésen emlékeznek Magyargyula és Németgyula egyesülésének 150. évfordulójára a városháza dísztermében. Az évfordulóhoz több esemény kapcsolódik. El­sőként szeptember 30-án, 9 órakor a vasárnapi szentmise részeként emlékeznek az év­fordulóra a Szent József-temp- lomban. ■ Sz. M. Hárommillió jár Gulyás Györgynek Kétegyházától' Gulyás György, Kétegyháza ko­rábbi polgármestere másodfo­kon megnyerte a szabadság- megváltásával kapcsolatos pert. A korábbi vezető és a Kétegyházán tavaly október­ben megválasztott új vezetés nem tudott megegyezni, meny­nyi pénz jár neki a ki nem vett szabadságok miatt. A jelenlegi képviselő-testület álláspontja szerint Gulyás György ugyanis volt szabadságon, csak ezeket papíron nem vette ki. Az érin­tett ezt a felvetést nem méltá­nyolta, így került bíróságra az ügy. A jogerős döntés értelmé­ben Kétegyháza így megközelí­tően hárommillió forintot fizet, feltéve, ha felülvizsgálati kérel­mét a Legfelsőbb Bíróság eluta­sítja. ■ Cs. Á. Fő a fejük, ha nincs tejük árharc Akadozik az üzletek ellátása, többe kerül majd a fehér ital Tejből több megyénkbeli üzletben is foghíjas a kí­nálat, ám nincs akkora hi­ány, hogy már eltűnt vol­na a polcokról a fehér ital. A drágítást a vásárlók biz­tosan nem ússzák meg. Nyemcsok László Kínában elterjedt, hogy a nyu­gat-európai emberek erejére és egészségére a hús és a tej nagy­mértékű fogyasztása a magyará­zat. A kínaiak rászoktak a tej ala­pú jégkrémekre is. Krajcsovicz András, a Szarvasmarha-te­nyésztők Országos Választmá­nyának elnöke, a kondorosi Fríz Tej Zrt. vezérigazgatója elmond­ta, a kínai fogyasztás növekedé­se tejhiányt okozhat Európában.- Óriási a kereslet a tej iránt, de az áruházláncok még min­dig igyekeznének olcsón vásá­rolni — ecsetelte Krajcsovicz András. — Nekünk, termelők­nek ki kell harcolnunk a maga­sabb felvásárlási árat, mert az 55-60 ezer forintos tonnánkén­ti takarmány miatt egy liter tej előállítása 100 forintba kerül. Nyár elején még 68 forintot fi­zettek egy liter tejért a feldolgo­zók, most megadják a 80-85 fo­rintot is. Az üzleteknek viszont ők is szeretnék drágábban adni a portékát, de a multik nem haj­lanak erre. így azonban köny- nyen áru nélkül maradhatnak, ifiért akkor a termelők, feldolgo­zók máshol értékesítik a tejet. Többek szerint akért lépett'fel tejhiány, mert nemrég még 20 ezer forintot fizettek egy tehén kivágásért. Tény, a szarvasmar­ha-állomány csökkent, és a ter­melők sokszor kénytelenek ol­A kondorosi Fríz Tej Zrt.-nél 100 forintot kellene kapniuk egy liter tejért, hogy ne veszteséggel termeljenek. csóbb, de gyengébb takarmány­nyal etetni a jószágokat. Ez kihat a tej mennyiségére is. 1 Tyetyák Magdolna, az Élésker Kft. kereskedelmi ügyvezetője hangsúlyozta: októbertől kényte­lenek emelni a tej árát, a mérték­ről a tárgyalások még zajlanak. Ezreket buknak a hízón, kiürülnek a telepek A magyar sertéshúsból is hi­ány lehet a közeljövőben. Ezerszámra vágják ki a disz­nókat megyénkben a terme­lők, kiürülnek a telepek. A 290 forintos kilónkénti fel- vásárlási ár miatt négyezer fo­rintot buknak a termelők egy hízón. Emiatt sokan inkább felszámolják az állományt Dévaványa profikra bízza a pályázatok készítését Partneri együttműködés kiala­kítására törekszik a dévaványai önkormányzat. Pap Tibor pol­gármester elmondta, a Magyar Pályázatkészítő Irodával szeret­nének a jövőben együtt dolgoz­ni. A városnak szüksége van profi tanácsadókra, segítségre, hogy fejlesztési elképzelései­hez forrásokat nyerjen. Ehhez megfelelően elkészített pályá­zatok szükségesek. A hazai és az uniós támogatások a piac felújításához, az új állatihulla- dék-lerakóhoz, a városközpont rekonstrukciójához, a buszpá­lyaudvar építéséhez is nélkü­lözhetetlenek. ■ Cs. I. Tiltakozó levelet írnak a gyulai képviselőknek Gyulán a Szeged-csanádi Egy­házmegye két és fél milliárdos beruházással futballakadémia létesítésére készül, amely a lab- darúgó-sportegyesület, a Termál FC munkájára is épül. A gyulai sportpályán tegnap tartott sajtó- tájékoztatón Kónya István fideszes képviselő, Gulyás Imre, az FC elnöke, Steigerwald Ernő csapatkapitány és Dobi Róbert játékosedző elmondta: nem ért­hetőek a sportegyesületről a testületi ülésen elhangzott szo­cialista képviselői megjegyzé­sek. A felnőttcsapat labdarúgói tiltakozó levelet juttatnak el a képviselőknek. ■ Sz. M. JEGYZET LÁSZLÓ ERZSÉBET A megneszelt kétperces mit szólna vajon a Tisztelt Ház, ha egyszer — valahol az ellenzéki sorokból, vagy ha jobban tetszik, az alsó­házból - kétperces reagá­lásra kérne szót a nép. Azt akarná, hogy a parlament szavazza meg, rajtuk kívül másnak se kelljen igazolnia a költségeit a munkahe­lyén, de a térítést megkap­hassa. Feledhesse a bíbelő- dést a sok igazolással, pa­pírmunkával, legyen átlát­hatatlan a rendszer. Meg aztán: viselje el a cég, ha a dolgozó eltűnik a helyéről a gyárban, a földeken, mun­kaidőben. Persze, hogy ak­kor is dolgozik, csak éppen senki sem látja. Egyébként minden marad a régiben, a járandóság, a munkavi­szony, a nép csupán alkal­mazkodni szeretne a bizal­mával hatalomba juttatott képviselőkhöz. mintha valaki megneszelte volna a kétpercest. Az öt frakció, bár a minap még szöges ellentétben állt a mi­niszterelnök indítványával — mármint, hogy legyen át­látható a képviselők költség- elszámolása -, ezúttal ön­magával tusakodott, majd fordult 180 fokot. Átalakul­tad & nézetek. Egy-két nap - után nem igaz már, hogy a kérdés nem aktuális, mert rontaná a parlament és a képviselők amúgy is megté­pázott tekintélyét. Egységes a szándék, így aztán módo­sítanak a költségtérítéses szabályokon, és remény mu­tatkozik arra is, hogy ügyes szervezéssel a honatyák a plenáris ülésen is végig részt vehessenek, meg más kötelezettségeiknek is ele­get tehessenek. Bölcs követ­keztetésre jutottak: ez már egyezik a társadalom érték­ítéletével és a képviselői munka presztízse sem szen­ved csorbát. így jutott el országunk az átlátható költségelszámolás szándékáig egy átlátszó szín­játék után. Sötéten látják a feketemunkát: egyelőre megoldás nélkül gyakorlat Az illegálisan foglalkoztatottak ritkábban folyamodnak segélyért, gyakran inkább éhbérért dolgoznak Elsősorban az állásukat hosz- szabb ideje elvesztő álláskere­sők menekülnek a feketemun­kához, hiszen számukra ez je­lenthet némi gyógyírt megélhe­tési gondjaikra. Kiss József bé­kési munkaügyi tanácsadó la­punknak elmondta, az illegáli­san foglalkoztatottak gyakran csak méltatlan körülmények között tudnak dolgozni. Úgy tudjuk, akadt olyan napi 10-12 órás kemény mezőgazdasági munka, amiért összesen 1500 forintot fizettek a munkások­nak. Az agrárium mellett az építőipar rejtett zugaiban alkal­maznak még előszeretettel fe­ketén embereket. Kiss József kitért arra is, hogy a feketén foglalkoztatottak rit­kábban folyamodnak segélyért és szociális támogatásokért az önkormányzatokhoz, szeretnék - ha éhbérért dolgozva is - fenntartani saját magukat. Ezt erősítette meg egy, a ke­nyérrevalót több alkalommal is feketemunkával megkereső fia­talember. — Szakácsnak tanultam, majd egy építkezésen dolgoz­tam. Bár nem kerestem rosszul, nem jelentettek be. Később egy étterembe kerültem alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, de a közteherjegyet szinte sosem ragasztották be - számolt be eddigi tapasztalatairól az egyik Békés megyei kistelepülésen élő 21 éves férfi. Hazánkban a munkavállalók nagyobb részét foglalkoztató kis- és középvállalkozások eközben egyre sanyarúbb hely­zetben vannak.- Pontosan még ugyan nem tudjuk, hányán adták vissza vál­lalkozói engedélyüket, de sokan nem tudják vállalni a terheket. Legtöbbjük a kényszervállalko­zók és a kiskereskedők köréből kerül ki — fogalmazott Nagy Mi­hály László. A VOSZ megyei el­nöke kijelentette: a Pénzügymi­nisztérium adó-összevonási ak­ciójából a beharangozok ellené­re nemhogy csökkentés, hanem 1 százalékos adóemelés lett. A vállalkozóként is tevékenykedő Nagy Mihály László a fekete­munkával határosnak nevezte több multicég gyakorlatát az al­kalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatban.- A Rákosi-korszakban sem bántották így a kisipart. A szi­gorítások, az új adónemek és a pályázati nehézségek azt ered­ményezik, hogy sokan lehúz­zák a rolót, mások pedig a tűrő­képességük határához érkez­tek — adott hangot véleményé­nek Gécs László, a megyei ön- kormányzat gazdasági bizottsá­gának elnöke. ■ Cs. Á. - P. G. Nagy Mihály László: „Problémás az alkalmi munkavállalói könyv.” A foglalkoztatás arányainak változása Békés megyében 2001 és 2007 között Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Foglalkoztatottak 133300 132300 131000 131000 129400 130500 136700 Munkanélküliek 8700 9300 8300 8300 11800 10400 11600 Gazdaságilag aktívak 142000 141600 139300 139300 141200 140900 148300 Gazdaságilag inaktívak 154400 154000 158400 158400 154500 152900 142800 (FORRÁS: KSH, A SZÁMOK A MÁSODIK NEGYEDÉVI ADATOKAT TÜKRÖZIK)

Next

/
Thumbnails
Contents