Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-22 / 222. szám
5 2007. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Köröstarcsa, szociális. Nyolcvannégy gyermek vett részt a nyári szociális étkeztetésben Köröstarcsán. Számukra egy hónapon keresztül délben meleg ételt biztosított az önkormányzat. Lökösháza. GYŰJTÉS. Kilenc és fél tonna papírt gyűjtöttek össze a minap a lökösházi általános iskolások. A papírgyűjtő akció a tavalyinál is sikeresebb volt, hiszen akkor hat tonna jött össze. LEGEK. Medgyesbodzás legidősebb lakója, Luptovics János a 94. évében jár. A falu lakói közül legrégebben Erzsiák János és Baukó Mária kötött házasságot, 65 évvel ezelőtt. Mezőberény. mazsorettek. Több remek helyezéssel is öregbítette Mezőberény hírnevét a helyi mazsorettegyüttes. Botos miniformációban, a kadett korcsoportban a Mini Manók ötödikek, míg ugyanitt a juniorok között a Szivárvány csoport a hatodik helyezést érdemelte ki a népes mezőnyben. Mezőkovácsháza. bérlet. Kedvezményt biztosít a buszbérletekhez a mezőkovácsházi képviselő-testület szeptembertől december végéig a helyben lakó diákoknak ahhoz, hogy a Hunyadi János középiskolába utazzanak. A 272 ezer forint támogatásról szóló megállapodást mindkét fél aláírta. Szabadkígyós, kutyák. Módosította az ebtartás szabályairól szóló rendeletet a sza- badkígyósi képviselő-testület. A szabálytalansági büntetés ösz- szegét a lehető legmagasabban, 3Ö ezer forintban állapították meg. Tarhos. HULLADÉK. Elfogadta a helyi hulladékgazdálkodási terv módosítását a tarhosi képviselő-testület. A dokumentum a szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről is intézkedik. Újkígyós. MEGADTÁK. Támogatást nyújt az újkígyósi képviselő- testület a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyulai Polgárvédelmi Irodájának. A közgyűlés 50 ezer forintot biztosít a szervezetnek a tartalékalap terhére. A csönd nem lehet börtön világnap Jelt adnak magukról a siket és nagyothalló emberek Tanulásban, munkavállalásban a hallássérült emberek komoly hátránnyal indulnak. Nem ünneprontás hát, ha a szeptember végi világnapon elsősorban a gondjaik jutnak eszünkbe. Csath Róza Hazánkban minden tizedik embernek sérült a hallása. A me- gyénkbéliek közül ez a probléma csaknem negyvenezret érint, mintegy 2500 beteg boldogulásához nélkülözhetetlen a hallókészülék. Kört formázva beszélgetünk a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) Bé■ A sérülteket nem kedvelik, könnyen el is utasítják a munkáltatók. kés megyei irodájában, ügyelve rá, hogy Balogh Melinda valamennyiünk arcát lássa. A nagyothalló, 24 éves, újkígyósi lány ugyanis a szánkról olvas. Kernné Fitor Margit szolgálatvezető jelnyelvi tolmács kicsit késve csatlakozik hozzánk. Mentségül gyorsan elmondja, hogy kórházi tolmácsolásban segített. S még mennyi más helyzet létezik, amelyben a siket vagy a nagyothalló nehezen boldogul! A vasútállomáson, ahol a hangosbemondó a fő tájékozódási lehetőség, az orvosnál, ahol a gyógyító a kérdéseivel az állapotot méri fel, a tévé előtt vagy a moziban, amikor feliratozás nélküli filmet vetítenek. Ezeknél is kényesebb helyzet az elhelyezkedés. Akadálymentesítés kellene a kapcsolatteremtésben is. A siketek nagy álma egy olyan világ, ahol a siketek jelnyelve hivatalos anyanyelv lehet. — A sérült szótól félnek az emberek, így a munkáltatók is. Ha a közvetítő utal rá, hogy az állásra siket ember jelentkezik, könnyen elutasító a válasz. Ezért fontos, hogy a jeltolmács kíséretében a siket személyeA siketek megmutatják a világot, amelyben élnek A többségi társadalom azt várja, hogy a sérült emberek alkalmazkodjanak hozzá. Arra kevés az alkalom, hogy a siketek megmutathassák azt a világot, amelyben élnek. Erre ad lehetőséget a siketek világ napján, ma Békéscsabán, a Csaba Centerben a Sinosz régiós rendezvénye - mondta Havasi Zoltán. A program részeként levetítik a Kéz-keringő című dokumentumfilmet A produkció és a nap többi eseménye népszerűsítheti a jelnyelvet, továbbá érdeklődést ébreszthet a siketek és nagyothallók közössége iránt. Havasi Zoltán: „Minden tizedik ember hallássérült.'’ sen jelenjen meg, megmutathassa az oklevelét és azt is, hogy mit tud. Ha pedig felvették, már csak rajta áll, hogy bizonyítson — magyarázta Kernné Fitor Margit, akinek az a tapasztalata, hogy a munkahelyeken szeretik a siketeket, mert igyekvőek és pontosak. Balogh Melinda úgy véli, iskolázottság és szakképzettség dolgában sok a behoznivaló. Az integrációról ugyan rengeteget beszélünk, de az eredménye még kevés. Jó példa erre, hogy kevés gimnázium fogad siketeket és súlyosan nagyothallókat. — Ahol pedig kevés az érettségizett, még kevesebb a főiskolát és az egyetemet végzett - sommázta Melinda, akinek esete nem tipikus, hiszen most végzett a Gábor Dénes Főiskolán. Készül az államvizsgára, no meg a Sinosz gyermek- és ifjúsági bizottsága tagjaként az Európai Siketek Szövetsége svájci közgyűlésére. Az érvényesüléshez nélkülözhetetlen a halló- készülék. Ezért is szomorú Havasi Zoltán, a Sinosz megyei titkára, amikor azzal keresik meg, hogy 50 százalékos támogatással nem futja a hallásjavító Darabonkénti ára ugyanis 25 ezer forinttól a több százezer forintot is elérheti. Elemekre évente nyolcezer forint megy el, és az 5-7 éves kihordási idejű készülékek javíttatása sem olcsó.- Nemcsak az időskori nagyothallók közül, de az aktív korosztályhoz tartozók is egyre nehezebben szorítják ki a készülék árát. Utóbbiaknak ez duplán kenyérkérdés - fogalmazott Havasi Zoltán. S valóban: ahhoz, hogy munkát találjon valaki, hallókészülékre lenne szüksége, ám a készülék megvásárlásához jövedelem kell, nem is kevés. Kesernyés emlékeztetőül: 2007 az Európai Unióban, így hazánkban is az esély- egyenlőség éve. eszközre. SZOMBAT VARGA OTTÓ Kétforintos siratódal NÁLAM MINDIG KÉT FORINT ez a dal. Erre a refrénre automatikusan nyúltam a zsebembe és már röpült is a „bélás” a színpadra, ahol a P. Mobil zenélt. Igaz, akkor még Vikidál énekelte, később Tunyogi, a kettes pedig rézből volt, nehéz volt és még a boltban is adtak érte valamit. Ha mást nem, hát egy csomag savanyú cukrot. Az alumínium egyforintosról is vannak szép emlékeink. Ezzel működött a játékteremben a csocsóasztal és a rex, a biliárd, és amikor először eljutottam a fővárosba, forintost kellett bedobni a metró bejáratánál is. Aztán, ahogy múlt az idő, úgy változott a két érme. Nem csak a mérete lett kisebb, az értéke is. Úgy járt, mint egykoron az ötvenfilléres, vagy még előbb a tíz- és a húszfilléres: senki nem kérte vissza a pénztárnál, inkább lepöckölték a pultról, egyesek gyűjtögették, majd elfeledve találták meg az egyik vázában, jó esetben a menyasszonytánc utáni söpréskor poénkodtak vele. Az értéktelenedésben oda jutott, hogy ma már töb- 'héxkerül az előállítása, mint az értéke. Érthető és logikus hát a döntés, kivonják afor- galomból, minek csinálnánk egyforintost négy forintért, meg kétforintost hat forintért? Játékpénznek drága kissé. fájó szívvel hát. de tudomásul veszem, egyúttal azonban el is gondolkodtat a forintos eset. Ha mindent megszüntetnénk, amit többe kerül előállítani, mint amennyi a valós értéke, mennyi mindenről mondhatnánk le? Szándékosan nem hozok fel példákat, szerintem mindenkinek lesz rá ötlete. A SZAKÉRTŐK ÁLLÍTJÁK: nem hoz drágulást a kivonásuk, amikor pénzt kapunk felfelé, amikor fizetnünk kell, majd lefelé kerekítenek. De vajon hány forintba kerül majd a P. Mobil-nóta? Ellátásról, megelőzésről tanácskoznak a fogorvosok ■ A betegségek megelőzésében fontos szerep hárul a szakorvosokra. Az egészségügyi reformmal kapcsolatos aktualitások, az előző év teljesítményei, adatai is napirendre kerülnek a Békés megyei fogorvosok mai, békéscsabai összejövetelén a megyeházán. A rendszeres értekezletet összekötik tudományos konferenciával, amelyen klinikai professzorok, egyetemi tanárok tartanak előadásokat. Dr. Simon-Fiala János megyei szakfelügyelő főorvostól megtudtuk: a témák között szerepel a foggyökér-beültetés, a bizonyos gyógyszerek által okozott állcsontelhalás, illetve a fogorvosok szerepe a megelőzésben. Szó lesz a fogyatékosok ellátásáról, ami az egész országban megoldásra vár. — Ha a megye vagy a régió fogadóképes lesz, a Degré utcai kezelőotthonban szeretnénk lehetőséget biztosítani egy regionális központ kialakítására. Más téma: Magyarországon, amióta szakorvosképzés van, még nem volt arra példa, hogy szakvizsgázni ne mehessen bárki. A fogorvosi kvótát 2007-re 36 főben határozták meg, aki ebbe nem kerül bele, annak a vizsgáért külön kell fizetnie - mondta a megyei szakfelügyelő. ■ N. K. Belvízrendezés a dévaványai városközpontban Belterületi belvízrendezési támogatás elnyerésére (zárt csapadékvízrendszer kiépítésére) pályázott Dévaványa. A program a városközpont és a Sport utca kerékpárút építésével érintett szakaszát foglalja magában. A város közbeszerzési szabályzata szerint a beruházás lebonyolításához közbeszerzési szakértő és műszaki ellenőr is kell. Az önkormányzat árajánlatot kért négy cégtől, kettő élt a lehetőséggel. Egy pályázat érvénytelen volt, a Békés-Mérnök Kft. a legalacsonyabb összegért vállalta a feladatot. Rendkívüli ülésen ennek a cégnek szavaztak bizalmat a képviselők. ■ Cs. I. Példás felújítás ötödáron munka Bedolgoztak az iskola tanulói a Harruckernben Példaértékű munka eredményeképpen újították fel a megyei fenntartású Harruckern János Közoktatási Intézmény egyik gyulai épületét. Zámbó András, a fürdővárosi, eleki és szabadkígyósi tag- intézményeket összefogó mamutiskola vezetője elmondta, saját dolgozóik mellett a diákok is részt vettek a felújításban.- A város harminc éve nem költött az egykori egészségügyi középiskola épületére, így akadt munkánk bőven. A mérnökök által kiszámolt felújítás költségvetése harmincötmillió forint lett volna, ehelyett két Felnőttképzési célokat szolgál a volt egészségügyi épülete. hónap alatt hétmillióból végeztük el a kivitelezést. Gazdag Mihály műszaki vezető irányítása alatt kőműves, szobafestő, villanyszerelő, valamint víz- és gázszerelő fiatalok vettek részt a munkálatokban - részletezte Zámbó András. A rendbehozott és tegnap átadott Karácsonyi János utcai tömb összesen 860 négyzet méteren szolgálja az iskola felnőttképzéssel kapcsolatos céljait. A szeptemberben első tanévét kezdő Harruckernben háromszázan vesznek részt a felnőttképzésben. ■ Cs. Á. Zámbó András: „Tizenhét tantermet újítottunk fel.” 1 1 4 f
