Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-22 / 222. szám
2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT kitüntetés A települések elismerik a példamutató életutat. Nem csak a helybélieket, a magyarság nagyjait is megjutalmazták a címmel. A múltban a politikai szélirányok miatt többször előfordult, hogy méltatlanok kapták a díjat. HÍRES ÉS HÍRHEDT DÍSZPOLGÁROK Kossuth Lajos több, megyénkben településen, Gyulán, Orosházán, Békéscsabán is az első díszpolgár volt. A díszpolgári cím adományozása a kiegyezés után vált szokássá hazánkban. Hogy mely korszakban kiknek ítélték oda a települések elöljárói, képvi- selő-testületei a megtisztelő címet, ez nagyban függött az adott politikai helyzettől. Hírlap-összellítás Több egykori díszpolgár mára kínossá vált a településeknek, a címet visszavonták tőlük. írásunkban érdekességeket kerestünk, híres és hírhedt díszpolgárokat... Gyula első díszpolgárai Kossuth Lajos és Erkel Ferenc voltak. A fürdőváros jelesei között olyan nevekre is bukkantunk, mint Jókai Mór, gróf Klebersberg Kunó-vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Apor Vilmos püspök. Gyulán 1941 után 1991-ben élesztették újjá a hagyományt. Számos helyi kiválóság mellett 2002-ben Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét is kitüntették. Orosházán Kossuth után Thék Endrének ítélték oda a kitüntető címet 1908-ban, aki a hazai bútorgyártás egyik 1 ^nagyobb alakja volt. Nevéhez fűződik többek között a pária- menti miniszterelnöki rezidencia és az Operaház berendezése. Orosházán 1932-től, 62 éven át nem adtak át díszpolgári címet. A rendszerváltozás utáni első képviselő-testület 1993- ban alkotta meg rendeletét, majd 2004-ben Nagy Gyula múzeumigazgatót tüntették ki, akit azóta több, arra érdemes díszpolgár követett. Egy díszpolgárára nem büszke a város. Gömbös Gyula miniszterelnök, akit többek között Gyulán is kitüntettek, a katonai építkezések miatt érdemelte ki az orosháziak „háláját”. 1932- ben kérték fel a cím elfogadására, aminek eleget tett azzal a feltétellel, hogy ő szabja meg, mikor veszi át. Erre 3 évvel később került sor. 2002-ben viszont a Gömböstől visszavonták a címet. Sztálin „királysága” is pünkösdi volt képviselő-testület Gömböst méltatlannak ítélte a cím viselésére. „Sztálin generalisszimusz, az orosz nép nagy vezére méltán megérdemli, hogy a magyar nép, különösen a magyar köz- társasági elnök faluja őszinte hálával és megbecsüléssel emlékezzék meg ez alkalommal erről a nagy politikusról” - olvasható a 60 éves jegyzőkönyvben. A Szovjetunió kormányfőjét 1947-ben választották Szeghalomban díszpolgárrá. „Királysága" pünkösdi volt, 2000- ben a testület határozatban vonta vissza a címet. A jelenlegi megyeszékhely első békéscsabai születésű díszpolgára dr. Zsilinszky Mihály volt, akinek címéről 1902- ben határoztak a városatyák. — Zsilinszky 1881 és 1889 között Békéscsaba országgyűlési képviselője volt. 1895-ben közoktatási államtitkárrá nevezték ki — beszélt a város egyik legjelesebb polgáráról Gécs Béla településkutató. Zsilinszky a Mun- kácsy-múzeum jogelődjének, a Közművelődés Házának felépítéséhez 100 ezer korona államsegélyt és 80 ezer korona kedvezményes kölcsönt szerzett. Békéscsabán is előfordultak furcsaságok. Hét évvel ezelőtt országos visszhangja lett Botyánszki György felvetésének: a megyeszékhely válassza díszpolgárává dr. Torgyán Józsefet, a kisgazdapárt elnökét és feleségét, Cseh Máriát. A közgyűlés még csak napirendjére sem vette fel a témát... Mezőberényben Cservenák Pál Miklós polgármester elmondta, tudomása szerint máig dr. Habsburg Ottó a város egyetlen díszpolgára. Békésen számos személyiség munkáját díjazták már, legutóbb Tóth József professzort. Amit a világ a felszín alatti vizekről tud, azt nagyrészt neki köszönheti—vélik Mr. Hidrogeológiáról. Körösladányban korábban Kossuth volt az első Kossuth Lajos Békés megyei díszpolgárságának története az 1879-es honosítási törvény megszavazásával kezdődött A rendelkezés egyik fontos pontja az volt, hogy elvesztette magyar állampolgárságát az, aki tíz éven át megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kívül tartózkodott, és nem kérte státusának fenntartását. Kossuth - aki a jogszabályt személye és az emigráció elleni támadásnak vélte - erre a lépésre nem volt hajlandó. 1889-ben, amikor a törvény hatálya őt is elérte volna, harmincegy magyar település - köztük Gyula (már egy évvel korábban, 1888-ban), Békéscsaba, Orosháza - döntő lépésre szánta el magát Szolidaritást vállalva a volt kormányzóval, díszpolgárukká választották. A jelenlegi megyeszékhelyen a nagyközségi képvisel&testü- let például egyhangúlag szavazta meg a döntést - Békéscsaba város, a meg hálálhatatlan és feledhetetlen érdemek halvány elismerésül Kossuth Lajost, hazánk nagy flát díszpolgárul választja - hangzott az akkori békéscsabai testület indoklása. Míg az orosháziak ekképpen méltatták■ „...ki a nemzet millióit egyenlőkké, testvérekké és szabadokká tette; ki a hazafl- ság és jellemszilárdság évszázadokra szóló mintaképe... ” díszpolgári címmel ismerték el Werner Rosenberg, a Henkel osztrák igazgatójának tevékenységét. Medgyesegyháza első és leghíresebb díszpolgára Schéner Mihály Kossuth- és Munkácsy- díjas, Táncsics-életműdíjjal kitüntetett képzőművésze. Néhány éve a település a névnapján meglepte az idős művészt: megvásárolta szülőházát, ahol az alkotásaiból kiállítást rendeztek be. Elismerte a magyar nábobot az általa alapított falu Az ország közvéleménye számára néhai gróf Wenckheim József Antal neve cseng a legis- merősebben Újkígyós díszpolgárai közül. Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében róla mintázta a dúsgazdag Kárpáthy János alakját. A főnemes 1815-ben alapította meg Újkígyóst száz „gányó”, azaz dohánykertész család idehívá- sával, s a hálás utókor, ha nem is kapcsolt rögtön, de 1997-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott Wenckheim József Antalnak. A méltán népszerű „Skala", vagyis Skaliczki László 2002 óta tartozik a méltán elismertek közé Újkígyóson. Róla csak kevesen nem tudják, hogy a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitányaként olimpiai negyedik helyezést ért el csapatával. Jókai Mór is megírta a főnemes kígyósi díszpolgár életrajzát. Battonyán a két szovjet katonát is kitüntették, akik elsőként lépték át a határt 1944. szeptember 23-án Battonya első díszpolgára Fodor Manó egykori főjegyző volt, akit 1918-ban tüntettek ki. Másodikként, 1935-ben a település híres szülötte, Molnár C. Pál festőművész vehette át a korabeli képviselő-testülettől az elismerő címet. Molnár C. Pál a XX. századi magyar festészet Európa-hírű mestere. Festőművész, grafikus, illusztrátor, könyvművész. A szentek, a szép nők és a lovak festőjének tartották. Munkássága alatt mintegy háromezer művet alkotott, amelynek nagy részét szülőtelepülésének adományozta. Végrendelete alapján, hagyatékából emlékház nyűt a település központjában, ahol állandó kiállítása látható. Negyvenhat év szünet után, 1981-ben adták át a következő díszpolgári címeket Brjuhov al- tábomagynak és Kiva őrnagynak. A szovjet katonák 1944. szeptember 23-án elsőként lépték át Battonyánál a határt. A két idős katona jelen volt a díszpolgári cím átadásakor, ám azóta nem tartották Battonvával a kapcsolatot Valószínűleg már nem élnek 1999-ben, egy évtizeddel a rendszerváltozás után Púja Frigyest tüntette ki a képviselő-testület Púja Frigyes pályafutása betűszedőként indult, majd nagyívű politikai karriert futott be a szocialista rendszerben. 1953-55 között stockholmi, 1955-59 között bécsi követ volt. Hazatérése után a külügyminiszter helyettese, majd 1963-tól a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi BizottsáMolnár C. Pál képzőművész végakaratából emlékház nyílt a településen. ga osztályvezetője. 1968-ban a külügyminiszter első helyettesének, majd 1973-ban államtitkárnak választották meg. Ugyanebben az évben lett külügyminiszter. A posztot tíz évig töltötte be. Helsinki nagykövetként is képviselte Magyarországot 1975-től volt országgyűlési képviselő, a körzetét 1985- től három éven át képviselte. Az SOS-gyermekfalu Magyarországi Egyesületének elnöke is volt. Bár tevékenységének mai megítélése nem egyértelműen pozitív, a battonyaiak többsége hálás szívvel gondol rá, mert sokat tett Battonyáért. A város testületé legutóbb 2001-ben adományozott díszpolgári címet Helmut Kutin- nak, az S. O. S. Nemzetközi Szervezet elnökének.
