Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

2007. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Ellehetetlenült a viharsarki cigány kisebbségi önkormányzat Békés fenn a zászlóshajón lamperth Mónika Nem könnyű hasznosan elkölteni a támogatásokat Érdemi döntés nélkül, hat perc alatt véget ért tegnap a megyei cigány kisebbség testületi ülé­se Békéscsabán. Dógi János el­nök többségben lévő ellenzéke ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a vezető adja vissza man­dátumát. Az elnök azonban ■ Gyakorlatilag meg­bénult a Békés megyei cigány ki­sebbség munkája. nem mond le. Dógi János mind­ezt a hat perces ülés és az azt követő háromnegyed órás fo­lyosói egyeztetés után jelentet­te ki. Mint mondta, ő továbbra is a megegyezést szorgalmaz­za, bár a patthelyzet állandó­sulni látszik. Surman László, az ellenzék­ben lévő függetlenek nevében elmondta, a megyei közigazga­tási hivatal felé jelezték törvé­nyességi észrevételeiket. — Dógi János időhúzásra ját­szik, a személyes érdekeit elő­rébb tartja a cigányságénál — jelentette ki Surman László. A szintén ellenzéki Lungo Drom nevében Drágos József jelezte: Dógi János rögtön elnökké vá­lasztása után felrúgta a velük kötött megállapodást, ezért nem támogatják. ■ Cs. Á. Év elején a község, most a város pénzéről döntöttek Sajátos módon év elején még egy nagyközség költségvetését fogadta el a körösladányi kép­viselő-testület, míg a napokban megtartott ülésén már egy vá­ros büdzséjének féléves teljesí­téséről tárgyalt a grémium. A városok sorába lépő Körösla- dány gazdálkodása minden­esetre úgy tűnik, hogy annak ellenére is rendben van, hogy az állami támogatások jelentő­sen csökkentek - erről már Ko­vács Imre, a pénzügyi bizottság elnöke szólt a képviselő-testü­let legutóbbi ülésén. Mint el­mondta, örvendetesnek tartja, hogy a bevételek 53 százalék­ban, míg a kiadások 48 száza­lékban teljesültek az elmúlt hat hónapban. ■ P. G. A következő években több tízmilliárd forintot költ­hetnek a Dél-Alföldön munkahelyteremtésre, foglalkoztatásra és szociá­lis célokra. Ezeket a támo­gatásokat azonban nem csak megszerezni fontos, okosan elkölteni is. Varga Ottó — Három év alatt ez a harma­dik interjúnk, mindháromszor más beosztásban, igaz, mind­háromszor miniszterként kér­dezhettem. Ennyire sokoldalú?- Meglepődtem, amikor egyik kollégám felvilágosított arról, hogy a rendszerváltás óta én va­gyok az első politikus, aki a har­madik tárcát vezetheti. Erre ter­mészetesen büszke vagyok, mert ez egyfajta elismerése a munkámnak. Hiszen, ha rosz- szul csináltam volna bármelyi­ket, nem lehetnék semmilyen miniszter. Ami a sokoldalúságot illeti, egy belügyminiszternek nem kell tudnia rendőr módjára intézkedni, egy területfejlesztési miniszternek nem kell tudnia a jegyző helyett elvégezni a ható­sági munkát, a szociális és mun­kaügyi miniszternek pedig nem kell jobban érteni a foglalkozta­táspolitikához vagy a szociális J munkához, mint az erre képzett szakembereknek. Egy vezető legfontosabb dolga, hogy célokat tűzzön ki, és amikor a szakem­berek leteszik elé az alternatívá­kat, legyen képes a célokhoz a legjobbat kiválasztani. Belügy­miniszterként — többek közt — a rendőrség „végeken” való meg­erősítését tűztem ki célul a lát­ható rendőrség programommal, az önkormányzati tárcánál a kistérségi rendszer létrehozása volt a cél. Ezek nagyrészt siker- rel megvalósultak. Most - meg­ismerve a szakfeladatokat—az a cél, hogy prioritást kapjon a kor­mányzati munkában a foglal­koztatás, a munkahelyteremtés.- Szerintem abban is csúcs­tartó, hogy ennyiszer még egy minisztert sem búcsúztattak el a közbeszédben.- Ezt pontosan tudom: tizen­hat alkalommal írta azt a teljes magyar sajtó, hogy Lamperth Mónika nem lesz már miniszter. I Néha okkal, néha nem. Nem ti­Lamperth Mónika az új tárcájánál is kijelölte az elérendő célokat. tok, Gyurcsány Ferenc is beszélt már erről a nyilvánosság előtt: 2004-ben más embert szánt a belügyi tárca élére. Azt mondta, hogy úgy érzi, a pártban nincs akkora támogatottságom, mint amekkora ehhez a munkához kell. Ez, gondolom, abból adó­dott, hogy egy belügyminiszter­nek gyakran kell tudnia nemet mondani. De végül kiállt mellet­tem az MSZP, és a miniszterel­nök 2006-ban már azért válasz­tott egy másik tárca élére, mert elismerte a munkámat.- Békés megyében — sajnos — jelenlegi tárcája okán most a legaktuálisabb a jelenléte. Nyomasztóak a foglalkoztatási gondok, s ez minden más te­rületre kihat. Jelentős az el­vándorlás, alacsony a vásárló­erő, a befektetőknek nem ép­pen ideális a helyzet. Mit te­het, mit tesz a kormány?- A tervek élén szerepel az úgynevezett Komplex Térség- fejlesztési Zászlóshajó Prog­ram. Ennek során a vidéki mélyszegénység bővített újra­termelésének megakadályozá­sára irányuló fejlesztési progra­mok kezdődnek, a leghátrányo­sabb helyzetű területeken. Ez az ország egytizedét érinti, a Dél-Alföldön 4—5 kistérség kap helyet benne, ebből kettő Békés megyei. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív prog­ramjaiból és a vidékfejlesztési programból legalább 120—140 milliárd forint kell erre a célra.- Az ilyen komplexumokban könnyen elvesznek a részle­tek. Mely területekre koncent­rál ez a program?- A humánerőforrás- és köz­szolgálat-fejlesztéssel az életmi­nőséget szeretnénk javítani, és az ön által is említett elvándor­lást csökkenteni, kívánatosabbá tenni a térséget a befektetők szá­mára. Ez utóbbit segíti a komp­lex térségi gazdaságfejlesztés, valamint a fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fej­lesztés, ami szintén a program része lesz. A parlamenti döntés után erről részletesebb informá­ciókkal szolgálunk. Ezen túl két másik országos komplex mun­kaerő-piaci program is indul, je­lentős mértékben érintve Békés megyét és a Dél-Alföldet. Egyik a megváltozott munkaképességű emberek, a másik a halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoz­tatását segíti majd. Két év alatt ötmilliárd forint jut ezekre a cé­lokra a Dél-Alfóldön. — Pénz, úgy tűnik, lesz az uniós forrásoktól, de vajon a kistérsé­gekre jutó pénztói az lesz-e, amire valóban szükség van?- A forrásokat nehéz megsze­rezni, de elkölteni sem könnyű. Persze, tudom, kell új járda, meg tető az iskolára, esetleg egy új ravatalozó, de ezek nem old­ják meg a foglalkoztatási gondo­kat. Ezért fontosnak tartjuk, hogy létrejöjjön egy olyan haté­kony kistérségi tanácsadói háló­zat, amely valóban képes koor­dinálni a helyi szükségleteket és a pályázati lehetőségeket. Bí­zom, sőt hiszek abban, hogy a következő évek erőfeszítései Bé­kés megyében is megfordítják a jelenlegi tendenciákat. JEGYZET NIEDZIELSKY KATALIN Törvény nem gyógyít stresszt ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK - SZÓI a régi népi bölcsesség. Mai ésszel már tudjuk, hogy en­nek a fordítottja is igaz: ha sérül a pszichénk, előbb- utóbb a testünk is megbeteg­szik. A stressz világszerte népbetegség. A leggyakoribb kiváltó ok a munkahelyi lég­kör és megterhelés, ettől szenvednek és betegszenek meg Európában évente sok millióan, ezért írtak alá már több országban stresszmeg- állapodást. Hazánkban is lépni kell, egyelőre kérdés, hogy kötelező jogszabály vagy ajánlott etikai kódex szülessen. AZ ÁLLANDÓ FESZÜLTSÉG, a túlhajszoltság, az időnyo­más és döntéskényszer ép­pen olyan súlyos ártalma­kat okozhat, komoly, akár végzetes betegségekhez ve­zethet, mint a zaj-, klíma­vagy légszennyezés. Vér- mérséklettől, mentalitástól függően, az egyik munka- vállalót a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a mási­kat a szakmai, anyagi meg­becsülés hiánya gyötri. A lelki gond. a stressz so­sem magánügy, nagyon is társadalmi és gazdasági kérdés. A munkavállaló rossz közérzete, betegsége, táppénze, távolléte, helyet­tesítése sokba kerül a fog­lalkoztatónak. A legfőbb ér­ték persze az egészsége, s mint minden betegségnél, itt is célszerű a megelőzés­re helyezni a hangsúlyt. A stressztörvény önmagá­ban nem gyógyít, minden rendelkezés annyit ér, amennyit sikerül abból meg­valósítani. A nyugodt légkör megteremtéséért sokat te­hetnek maguk a munkatár­sak, fontossá válnak a sze­mélyes kapcsolatok. Ott, ahol szép szóval, őszintén lehet beszélni a bajokról, az emberek figyelnek egymás­ra és észreveszik a vészjele­ket, biztos, hogy közelebb járnak a gyógyuláshoz, mint ahol nem. Egymillióval segítettek a baleset áldozatainak A múlt hét szerdai, bélmegyeri baleset sértettjeinek és áldoza­tainak - az elhunytak hozzá­tartozóinak - egymillió forin­tos azonnali pénz­ügyi segélyt nyúj­tott a Békés Me­gyei Igazságügyi Hivatal áldozatse­gítő szolgálata. Dr. Rágyanszki György igazgató elmondta: kol­légáik végigjárták a szerencsét­lenségben érintetteket, és több mint 30 esetben 5 ezertől 63 ezer forintig terjedő segítséget nyújtottak számukra. Az igaz­gató hangsúlyozta, ennél a bal­esetnél is bűncselekmény áldo­zatairól van szó, a rendőrség ki is állította az igazolást, hogy büntetőeljárás zajlik az ügy­ben. Az érintettek ezáltal jogo­sultak az állami segítségre. Bár most — a tömeg­szerencsétlenség miatt - a hivatal munkatársai mentek el az ál­dozatokhoz, más esetben az érin­tetteknek kell felkeresniük a hivatalt Békéscsabán, a Kazin­czy utca 4. szám álatti iroda­házban. Dr. Rágyanszki György kitért arra, jogi segítséget is nyújtanak, tehát ha valaki azt fontolgatja, hogy kártérítési pert indít, annak akár elkészí­tik a keresetlevelét. ■ Ny. L. ■ Több mint 30 ál­dozatnak nyúj­tott pénzügyi se­gítséget az igaz­ságügyi hivatal. Esélyt ígérnek a hátrányból indulóknak népfőiskola A szakmai ismeretek mellett lelki megerősítést is nyújtanak Háromnapos nemzetközi kon­ferencia házigazdája a napok­ban Szarvas városa. A rendez­vény témáját az idén decem­ber 31-én záródó uniós Equal- pályázat adja, melynek sike­res megvalósítása egy öttagú csoport nevéhez fűződik. A Tessedikkel a XXI. századba - Második Esély Népfőiskola cí­met viselő kezdeményezés nemzetközi partnerséggel jött létre, vezetője pedig a szarva­si Ótemplomi Evangélikus Egyházközség. Emellett köz­reműködik benne többek kö­zött a Tessedik Sámuel Főis­kola is.- Az Equal olyan munkaerő­piaci programok megvalósítá­sát támogatja, melyek újszerű módon közelítik meg a hátrá­nyos helyzetű munkavállalók esélyegyelőségének, oktatásá­nak, foglalkoztatásának kérdé­seit - beszélt a kezdeménye­zésről Medvegyné Skorka An na nemzetközi menedzser. Idén februárig, a több mint 340 jelentkező közül 224 fő kapcsolódott be a népfőiskola képzésébe.- A hathetes kurzusok egymást követik, a foglalko­zások az alapkészségeket (például az írásbeli és szóbe­li kommunikáció) fejlesztik, ezenkívül fontos cél a szak­mai (mezőgazdasági, vállal­kozói, informatikai, idegen Babák Mihály: „Az Equal- projekt esélyt és lehetőséget ad.” nyelvi) ismeretek fejlesztése. Speciális, problémamegoldó csoportokban lelkileg megerő­sítik, felkészítik a hallgatókat arra, hogy képesek legyenek munkát találni — mutatta be a képzést Lázár Zsolt evangéli­kus lelkész, a projekt vezetője. A foglalkozások eredményes­ségét igazolja, hogy a végzett első öt csoport 124 hallgatójá­ból jelenleg 54 áll munkavi­szonyban. Az Equal-pályázat eddigi eredményeiről szóló konferen­cia megnyitóján Babák Mi­hály, Szarvas polgármestere mellett Lamperth Mónika szo­ciális és munkaügyi miniszter is részt vett. ■ M. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents