Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 ■ ■ Összevonás után kevesebb szarvasi közoktatási alkalmazott A jó gazdának szép a háza ingatlanüzlet Nem minden román tulajdonos szépíti környezetét Szarvason az egységes közok­tatási intézményből szeptem­berben 19 teljes munkaidőben dolgozót és egy félműszakos alkalmazottat bocsátanak el. Munkakörük szerint az állá­sukat vesztett dolgozókból négy pedagógus, a többi tech­nikai dolgozó. Az önkormány­■ Az önkormányzat tizenkét és fél ál­láshely után nyílj t be pályázatot. zat tizenkét és fél álláshely után nyújt be pályázatot a le­építéssel kapcsolatos kiadá­sok állami támogatására a szaktárcához. A képviselő-testületi döntés­sel augusztus 1-jétől létreho­zott intézmény a Fő téri általá­nos iskolát és óvodát, a Szé­kely Mihály szakképző iskolát, valamint a Vajda Péter gimná­ziumot foglalja magában. A fö­lös létszám főleg a gazdasági szerkezet racionalizálásának, valamint a gimnáziumi kony­ha megszüntetésének tudható be. A gimnáziumi étkeztetést a jövőben a Gyermekélelmezési Kht. látja el. ■ Cs. R. Hárman társultak, de megtartották a szakmai önállóságukat Csanádapáca gesztorságával három, földrajzi közelségben levő település intézményi tár­sulást hozott létre. Pusztaföld­vár és Gerendás szövetkezett Csanádapácával. Az új intéz­mény megbízott igazgatója Szikora Pál. Az Orosházi kis­térség egymás szomszédságá­ban lévő három települése az összefogásban látja a túlélés lehetőségét. A tanév zökkenőmentesen kezdődött 459 diákkal, 182 óvodással (a társulásba bevit­ték a pusztaföldvári és a csanádapácai óvodákat), vala­mint 57 pedagógussal. Jó hír, senkit nem kellett elküldeni. A megállapodás szakmai önál­lóságot biztosít az intézmé­nyeknek. ■ Cs. I. Costiug Daniel Marius nagyyon sokat költött a battonyai házára, ami kívül-belül megszépült. Otthonra talált családjával a határ menti kisvárosban. Az elmúlt két évben mintegy kétszáz házat vásároltak meg román ál­lampolgárok Battonyán. Évek óta eladathatatlan otthonok találtak új gaz­dára. Ez azonban nem minden esetben öröm a városnak. Kovács Erika Míg évekkel korábban tömegé­vel árulták a házakat Batto­nyán, ma már csák elvétve lő­het „Eladó!” feliratú házakat látni. Románia uniós csatlako­zásával gyakorlatilag megszűnt a határ, és az ingatlanvásárlás is leegyszerűsödött. A battonya- iak szerint már messziről lehet látni, melyik ház román állam­polgárok tulajdona.- A házvásárlókat két cso­portra oszthatjuk. Egy részük a megvásárolt ingatlant felújít­tatja és a családjukkal együtt ideköltöznek. A szülők bejár­nak Aradra dolgozni. A románi­ai város közel van, alig harminc percnyire. Arad külvárosából hosszabb idő bejutni a központ­ba, mint Battonyáról. Rendben tartják a környezetüket, példa­értékű a portájuk tisztasága - mondta Horváth László battonyai településmenedzser. — A másik csoport befekteté­si szándékkal vesz ingatlant Battonyán. Velük már vannak gondjaink. Többségük két-há- rom havonta látogatja a ma­gyarországi házát, mások még ritkábban, átmeneti tartózko­dási helyként jelölik meg Battonyát. Az ingatlanok állaga romlik, a környezetük rende­zetlen, gazos, csúfítják a tele­pülés összképét. Ez azért is je­lent gondot, mert az uniós csat­lakozás óta megnőtt a települé­sen áthaladó forgalom, és a strandot is sokan keresik fel. Nem mindegy, milyen képet mutatunk magunkról az idelá­togatóknak. Ez a csoport kom­munális adót és szemétszállítá­si díjat sem fizet, ami bevételki­esést jelent kitelepülésnek. Saj­nos tehetetlen velük szemben az önkorhtáhyzat. Kevés román vállalkozó vetette meg Batto­nyán a lábát, tehát iparűzési adóra sem számíthatunk az in­gatlanvásárlási láz hatásaként. Többen sokat költöttek új hazájukban a házukra Costiug Daniel Marius az el­ső csoportba tartozik. A nyá­ron még igencsak lepusztult polgári'Házra most ősszel' már rá sem lehet ismerni. A román vállalkozó kívül-belül felújíttatta az ingatlant, por­tája gondozott. Feleségével és két kislányával lakik a nagy’ házban. A családfő alig be­szél magyarul. Igyekszik szó­kincsét gyarapítani. Battonyai házából jár hazájá­ba dolgozni. Az önkormányzati szféra erősítésére szövetkeztek Okmányiroda a városban csak 30 ezer lakos felett A Békés megyei képviselő-tes­tület is csatlakozott nemrég a németországi Ludwigsburgban aláírt európai, önkormányzati kezdeményezéshez. A doku­mentum célként fogalmazta meg, hogy az aláírók több jogot és lehetőséget kapjanak. A ti­zenkét pontban megfogalma­zott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy cselekvőképes, áttekint­hető és polgárközeli Uniót sze­retnének kiépíteni. Egyúttal ki­tért arra is, hogy minden lehet­séges feladatot az emberekhez legközelebb álló szinten, azaz az önkormányzatok szintjén kellene megoldani. ■ Cs. Á. Az öröm mellett számos érde­kes kérdést is felvetett, hogy Körösladány a közelmúltban a városok sorába lépett. Felme­rült például a kérdés, hogy a te­lepülés létesíthet-e okmányiro­dát. Dr. Pelcsinszki Boleszláv polgármester a helyi képviselő- testület legutóbbi ülésén el­mondta, hogy - bár korábban nem így volt - mára csak a 30 ezernél nagyobb lakosságszá­mú településeken lehet új ok­mányirodát létrehozni. Hason­ló a helyzet az építési hatóság­gal is, alanyi jogon ez a szolgál­tatás sem tartozik hozzá a váro­si ranghoz. ■ P. G. JEGYZET CSETE ILONA Megmenthető az emberi élet hol szül? - kérdezte tőlem a nőgyógyász, én meg azt vá­laszoltam, ahol a gyerek úgy dönt, világra akar jönni. Gyakran úton lévő, aktív anyukaként mit is mondhat­tam volna?! Nem adtam vol­na semennyi pénzért azokat a pillanatokat, amikor a kis­fiam jelezte, elérkezett az idő. Egy fővárosi kórház szü­lőszobájának diszkrét félho­mályában halk zene szólt, dekoratív függöny tette még otthonosabbá a feledhetetlen helyet. A hagyományos ágy az utolsó másodpercekben alakult át szakavatott kezek nyomán szülőággyá és lett fényesség, az andalító zenét ekkor már a célszerszámok fémes hangja váltotta fel. A környezet, a szakembergár­da és a gyermek is úgy akar­ta, minden simán történjék. 25 perc alatt anya lettem. amikor eszembe tux a közel­múltban történt babahalál, akkor az alternatív módsze­rek sokasága mellett újra a számomra legfontosabb szempontra, a biztonságra szavazok. Az édesanya és a gyerek biztonságára. TAGADHATATLAN, az egészség­ügy reformja idegölő helyze­tek'elé állít bennünket, ki­szolgáltatott betegeket. Ám aZÚkban nem rendülhet még a bizalmunk, akik az átszer­vezéseknek, a politikai adok- kapoknak a világában egy­szerűen csak teszik a dolgu­kat, tudásuk legjavát adva mentik az emberéleteket, gyógyítanak bennünket. hiszek A lakóhelyem közelé­ben épülő mentőhelikopter­állomás adta lehetőségben. Mert emlékszem, mit éltek át évekkel ezelőtt annak a férfi­nek a családtagjai, aki meg­égve csak speciális körülmé­nyek között volt szállítható. igaz, a korai örömömet be­árnyékolja a ki kinek tartson be című magyar, újkori nép­meséi fordulat, hiszen a légibázist leghamarabb a nyuszi hozhatja meg. Addig is küzdjünk a létünkért! Harcol a szakszervezet a szabad vasárnapért Adjuk vissza az embereknek a vasárnapot! elnevezéssel char­tát alkotott, s hadat üzent a ke­reskedelmi al­kalmazottak hétnapos foglal­koztatásának a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) - de­rült ki az érdekképviselet, Doboz-Szanazugban megren­dezett, küldöttválasztással egybekötött megyei titkári ér­tekezletén. Dr. Sáling József, a KASZ országos elnöke kifejtet­te: a kereskedelmi alkalmazot­tak 500 ezres országos táborá­ból több mint 100 ezer dolgo­zót érint a vasárnapi nyitva tartás, s ezt szeretnék módosí­tani. Ennek érdekében még az október 17-18-án esedékes KASZ országos kongresszus előtt az Alkot­mánybírósághoz fordulnak, kérve a kereskedelmi dolgozók esetében a vasárnapi munkavégzés alkotmányelle­nességének megállapítását. Az országos elnök azt is el­mondta, hogy a végéhez köze­ledő ciklus eredményének tartja a bérnövekedés kihar­colását, az ágazati érdek- egyeztetés erősödését, adósak viszont az ágazati kollektív szerződéssel. ■ B. I. ■ Százezernél több dolgozót érint a vasárnapi nyitva tartás. Fellélegezhetnek a tüdőszűrésre várók munkaalkalmasság A pedagógusoknak nem kötelező vizsgálatra menni A szeptember 17-én megjelent Csak kapkodták a levegőt című cikkünkben, lapunk nyomozá­sa ellenére néhány kérdés meg­válaszolatlan maradt a tüdő­szűréssel kapcsolatban. Dr. Mucsi Gyula, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat régiós igazgatója vál­lalkozott rá, hogy tisztázza a té­mában felmerült bizonytalan­ságokat.- Háromféle díjfizetés lehet­séges a tüdőszűrés és a tüdő­gondozókban végzett képalkotó diagnosztikai vizsgálatok tárgykörében. Az első esetben, amikor járványügyi érdekből az ÁNTSZ rendelkezése vagy a tüdőgondozó intézet felszólítá­sa alapján kell elvégezni a szű­rővizsgálatot, akkor a szolgálta­tás díjmentes. Az ilyen, kötele­ző jellegű tüdőszűrést abban az esetben rendelhetjük el, ha a tüdőgümőkor (tbc) előfordulá­sának gyakorisága ezt indo­kolttá teszi — beszélt az el­járásról a regionális tiszti főorvos. Hozzátette, a be­tegség diagnosztizálása céljából végzett vizsgá­lathoz beutaló szüksé­ges, és azért vizitdíjat kell fizetni. Ez a máso­dik módja a lehetséges gálatoknak.- A harmadik esetben, a munkaköri alkalmassági vizsgálatért térítési díj (te­Dr. Mucsi Gyula: „Háromféle díjfizetés lehetséges.” hát nem vizitdíj) kérhető, amit a munkáltató köteles megfizet­ni. Ez az összeg változó, speci­ális számítás alapján határoz­zák meg az illetékesek - hang­súlyozta dr. Mucsi Gyula. A szakember kitért a cikkben szereplő pedagógusok problé­májára is.- Egy általános vagy középis­kolában dolgozó tanár számára nem kötelező a tüdőszűrés. Emellett helytelen a gyakorlat, hogy a vizsgálatot elrendelő munkáltató a munkavállalót a háziorvoshoz irányítja. Ugyanis a munkaköri alkalmassági vizs­gálatnál a háziorvos nem állít­hat ki beutalót - fogalmazott dr. Mucsi Gyula. ■ M. P. M. N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents