Békés Megyei Hírlap. 2007. szeptember (62. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-10 / 211. szám

2 Tanyai iskolákban tanítók emlékeiből készült hiánypótíó könyv Békéscsabán Egykori tanyai iskolákban ta­nítók és tanítványaik részvé­telével ünnepélyes keretek között mutatták be szomba­ton Békéscsabán a Hanó Pálné és Hanó Pál szerkesz­tésében megjelent Békéscsa­ba környéki tanyai iskolák, tanyai tanítók című könyvet. A Csabai Szlovákok Szerve­■ Képet kap az utókor a letűnt idők iskoláiról. Ennek állít em­léket a könyv. zete évek óta rendszeresen találkozóra hívja a volt tanyai tanítókat, akik száma az idő múltával egyre csökken. A találkozók egyikén fogalma­zódott meg: könyv formájá­ban kellene megőrizni a ta­nyai tanítók emlékét az utó­kor számára. A kiadványt Novák András aranydiplo­más tanár, egykori tanyai ta­nító méltatta:- A tanyai tanítók felé nem­csak a diákok, hanem a szüle­ik is mindig nagy bizalommal fordultak. A szakma részéről sem tapasztaltunk leértéke­lést, egyenrangúnak fogadtak el bennünket pedagógustársa­ink. Az 1975 előtti időszakban (abban az évben szűnt meg az utolsó tanyai iskola) a békés­csabaiak egynegyede külterü­leten élt. Sókan jártak tanyai iskolába. A könyv azért szüle­tett, 1 hogy emléket állítsunk egy korszaknak, ami már csak emlék. ■ K. E. Hetvenkét pályázat kerékpárutakra a Dél-Alföldön Hetvenkét kerékpárutas pályá­zat érkezett idáig a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács­hoz, de elképzelhető, hogy még hoz néhány forrásigénylést a posta. Bács-Kiskunból 29, Bé­késből 28, Csongrád megyéből pedig összesen 15 pályázatot re­gisztráltak. A fejlesztést megcél­zó önkormányzatok 90 százalé­kos támogatás mellett bővíthetik az infrastruktúrát, a beadási ha­táridő augusztus 31-én zárult. Balogh Imre, a fejlesztési ta­nács projektmenedzsere el­mondta: két év alatt a megpá­lyázható 3 milliárd 106 millió forintból hozzávetőlegesen 110 kilométer kerékpárút épülhet. ■ Cs. Á. ME GYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-^7. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ Jön az iskolai szökőár drágulás Legfeljebb januárig tarthatók a jelenlegi menzai díjak Az élelmiszerárak emelkedése előbb-utóbb az iskolai étkezések díjaiban is érezteti hatását (Képünk illusztráció.) Egyelőre kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelen­legi szinten az iskolai ét­kezések díjai. Az infláció és aszálykárok miatt drá­guló élelmiszerek után előbb-utóbb a menzai árakat is emelni kell. Fekete G. Kata-Papp Gábor Az aszályos időszak miatt jelen­tős mértékben - 10-25 száza­lékkal - emelkedtek az alapvető élelmiszerek árai. A szakembe­rek szerint mindez megdrágítja az iskolai étkeztetés költségeit is, ám a legtöbb helyen egyelőre nem emelkednek a menza díjai. Békéscsabán most naponta 346 forintot kell fizetni azoknak az iskolásoknak, akik a három­szori étkezést választják. Az ebéd 196 forint Ez még a júniusi ár, ám hogy emel-e az ételt szállító cég, egyelőre nem tudják a Savio Szent Domonkos Katolikus Isko­lában. Az elemiben szinte min­denki kér legalább ebédet Más­hol nem ilyen magas az arány. Sok helyen nem is a szülők so­kallják az étkezések árát, a diá­kok tiltakoznak a menza ellen.- Nem engedhetem meg ma­gamnak, hogy a fiaim ne a su­liban egyenek — mondta egy hetedikes és egy első gimnazis­ta gyerek édesanyja, Szabó Tamásné. - Dolgozom, nincs időm mindennap főzni, külön­ben sem tudok kihozni egy ebédet fejenként nem egészen kétszáz forintból. Arra pedig nincs pénzem, hogy valame­lyik belvárosi étteremben egyenek menüt a srácok fejen­ként hat-hétszáz forintért, ahogy néhány osztálytársuk te­szi. Éppen elég megvenni a ke­nyeret, hiszen a két kamasz egy nap akár másfél kilót is el­tüntet. És akkor még nem be­széltünk a kenyérre tett felvá­gottról. Farkas Lászlóné, a Békési Kistérségi Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy az élelmiszerárak változásai in­tézményükben is éreztetik a hatásukat, de a menza díjai egyelőre biztosan nem változ­nak. Kifejtette, ehhez még taka­rékosabb gazdálkodásra lesz szükség, az ételadag nagysága biztosan nem változik, de min­denképpen olcsóbb alapanya­gok beszerzésére kell töreked­niük. A menza egyébként 210, a teljes napközi 286 forintba kerül az iskolában. A falvakban talán mpp nphp7phh mint a várncnkhan A kistelepüléseken sem köny- nyebb a helyzet, mint a vámok­ban, sőt, mixel kexesebb gyer­mekre főznek, a beszerzés egy személyre lebontva még többe is kerül Fekete Ferenc, Mumny fxrlgárrtíPStrív elmondta, hogy év közlx’.n annak ellenére sem emelnek az iskolai étkezés díja­in, hogy az alapanyagok ára je­lentősen drágult Az önkormány­zat „lenyeli” a pluszköltségeket A Tessedik a korszerű tudás műhelye oktatás A minőséget nyújtó főiskola új tanévét Gyulán nyitották meg Hallgatóink európai szintű kö­rülmények között, modern tu­dást szerezhetnek - mondta tegnap Gyulán dr. Puskás Já­nos, a Tessedik Sámuel Főisko­la rektora. A városháza dísz­termében ünnepi szenátusi ülésen nyitották meg a főisko­la új tanévét. Ezen részt vettek a Gazdasági Főiskolai Kar, a Mezőgazdasági, Víz- és Kör­nyezetgazdálkodási Főiskolai Kar, a Pedagógiai Főiskolai Kar és az Egészségügyi Fakultás vezetői, tanárai, a hallgatók képviselői. Dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere, ország- gyűlési képviselő hangsúlyoz­ta: cél, hogy a magyar oktatás, benne a felsőfokú oktatás mie­lőbb elnyerje régi fényét. Dr. Köteles Lajos, az egészségügyi fakultás igazgatója emlékezte­tett: intézményük érezheti Gyulán a pártállás nélküli, fo­lyamatos támogatást. Dr. Pus­kás János elmondta, a beiskolá­zási rendszerrel alig több, mint ezer hallgatót tudtak fogadni. A Tessedik a minőség iránt el­kötelezett. Az itteni tudás al­kalmat ad arra, hogy részt ve­gyenek kutatás-fejlesztésben, nemzetközi projektekben, és határon túlról fogadjanak hall­gatókat. ■ Sz. M. Pénteken elhunyt Csernus Tibor, a Kondorosról való világhíres festő Pénteken este 80 éves korában elhunyt Párizsban Csernus Ti­bor festőművész, kortárs képző- művészetünk egyik kiemelkedő alakja. A Kondoroson született, pályáját Magyarországon han­gos sikerekkel kezdő festő 1964 óta élt a francia fővárosban. A Munkácsy- és Kossuth-díjas al­kotót 1997-ben, hetveneszten- dős korában szülőfaluja díszpol­gári címmel tüntette ki. Meg­tudtuk, a kondorosi képviselő­■ Csernust Párizsban, a montmartre-i temetőben helyezik örök nyugalomra. testület csütörtöki ülésén tár­gyal arról, miképp emlékezik meg a település szülöttéről. Gyarmati Gabriella, a Mun­kácsy Mihály Múzeum művé­szettörténésze lapunknak el­mondta, Csernus Tibor festé­szete sosem szakadt el a látható valóságtól. Stílusa több korszak- váltáson ment keresztül: a pá­toszmentes realizmustól indul­va a szürrealisztikus beszédmó­don át az 1970-es években a hiperrealista festésmódhoz ju­tott el. Ezt követték a Cara­vaggio stílusában festett bibli­kus kompozíciók. - Csernus Ti­bor Békés megyével nem tartott kapcsolatot, Magyarországhoz is csak néhány, ám a reveláció erejével ható kiállítás fűzte - tette hozzá a művészettörté­nész, akinek különösen emlé­kezetes Csernus tavalyíKogart Házbeji életmű-kiállítása. A ga­léria tulajdonosa az orosházi születésű Kovács Gábor mű­gyűjtő. ■ Cs. R. Évszakról évszakra látogatóhely az idősotthon kapcsolattartás Családi nappal, művészetekkel színesítik négyszáz ember életét Gyulán A Fővárosi Önkormányzat Gyu­lai Idősek Otthonában 425-en élnek. Az átlagéletkor 70 év, a nőké valamivel kevesebb, a fér­fiaké kicsit több. A fenntartó ön- kormányzat intézményei közül választanak a fővárosi idősek szolgáltatások, hely alapján. A Békés megyeiek, a területen kí­vülről, főpolgármesteri enge­déllyel felvettek aránya kicsi. Az idősek otthona 1951. szep­temberében nyílt meg. Ötven­hat éves. A fővárosi önkormány­zati intézmények némelyikét bezárták, összevonták. Bagyin- szki Zoltánná, a gyulai otthon igazgatója elmondta, ők meg­maradnak a mostani létszám­mal, nagyságban. A felvételre várakozók száma meghaladja a százat. Csütörtökön fejezték be náluk a fenntartó által három­évente előírt pénzügyi, gazdasá­gi ellenőrzést, náluk a negyedik ■ Az esős idő ellenére érkeztek a hozzátarto­zók, többen már az udvaron várták őket. évben tartották meg. Kiegyen­súlyozott gazdálkodást, jó szak­mai munkát állapítottak meg. Ötödik éve rendezik évsza­kokhoz kötve a művészeti napo­kat. Az intézet a helyi, megyei művészet bemutatóhelyévé vált. Az otthon lakói közül egészségi állapot miatt nem mindenki tud Az otthon lakói is szeretik a szépet — tanúsítja a kiállítás vendégkönyve. Gyula kulturális lehetőségeivel élni, ezért idehozzák a progra­mokat. Látogatják ezeket a vá­ros lakói, az idősek klubjainak tagjai is. Az Őszi művészeti na­pok rendezvénysorozata pénte­ken nyűt meg a körösladányi Nagy Irén fazekas tárlatával. Szombaton az otthon lakói­nak hozzátartozóit fogadták a már 30 éves családi napon. Az intézmény vezetői bemutatták a helyet, beszélgettek a vendégek­kel. A látogatók idén már 90 szá­zalékos utazási kedvezménnyel jöhettek. A lakók és hozzátarto­zók sétálhattak a városban, együtt ebédelhettek az intéz­ményben, s aki akart, a vendég­szobában alhatott. ■ Sz. M. f f * I Csernus I Tibor hírnevet szerzett. A könyvet Novák András aranydip- ■ lomás tanár méltatta.

Next

/
Thumbnails
Contents