Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-07 / 183. szám
3 2007. AUGUSZTUS 7., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Egy rossz trafó miatt füstöltek a háztartási gépek Csanádapácán Csanádapácán ismét gond volt az elektromos hálózattal. Mint megírtuk, nemrég a 40 fokos kánikulában maradtak áram nélkül, minap pedig a Rákóczi út 1. szám alatti trafójuk hibá- sodott meg. Fodor József polgár- mester elmondta, a 220 helyett ■ Az áram újabb károkat okozott a településen. 420 volt érkezett százhatvan házba, csoda, hogy nem történt komolyabb baj. Tűz nem keletkezett, ám a háztartási gépek meghibásodtak, kifüstölődtek. Volt, akinek a házimozi-rend- szere, másnál a fagyasztóláda, a televízió, a számítógép mondta fel a szolgálatot. Az önkormányzat a kárfelmérés után úgy segítette a lakosságot, hogy mikrobuszaik is szállították a szervizekbe a berendezéseket. Aki még nem nyújtotta be a kárigényét a szolgáltatóhoz, az hívja a 06/40-82-22-82 telefonszámon az ügyfélközpontot vagy felkeresheti a legközelebbi Démász-irodát. A leggyorsabb megoldás, ha írásban elküldi a kárbejelentést (a kár leírásával, a számlák vagy a másolatok csatolásával) a következő' címre: Démász Hálózati Elosztó Kft. ügyfél- és kereskedelmi kapcsolatok osztálya, 6720 Szeged, Klauzál tér 1. ■ Cs. I. Gyarmat: igen az összevonásra A közoktatási intézmények átszervezését tárgyalva a képviselők úgy döntöttek, hogy szeptembertől közös igazgatás alá vonják a Kossuth Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolát, illetve a város óvodáit. Amint azt Várkonyi Imre polgármester kifejtette, alapvetően költségtakarékossági okok miatt döntöttek az integráció mellett, hiszen így éves szinten 7-8 millió forintot takaríthat meg az önkormányzat. Az ösz- szevont intézmény vezetésével egy évre Bánfi Attila jelenlegi iskolaigazgatót bízták meg. A sárszigeti iskolatelep bezárásáról már korábban elöntést hozott a grémium. ■ B. I. Idén kevesen kaszálnak aratás Az aszály a termésátlagra és az árakra is hatással van A kukoricások bajban vannak. A vetésterület 20—30 százalékán visszafordíthatatlan károsodás történt, 60 százalékán közepes termés várható. Országszerte befejeződött az aratás, Békés megyében is leálltak a kombájnok. Az egyes területek között mennyiségben és minőségben is óriási a különbség. Ilyen magas árakra viszont még nem volt példa. Kovács Erika ________ Az ászályos hetek, hónapok igencsak éreztetik hatásukat a gabonatermésben. A kalászosok megyei termésátlaga elmarad a tavalyelőttihez képest.- Az őszi búza termésátlaga éppen meghaladta a hektáronkénti 3,86 tonnát. Az aszály által leginkább sújtott észak- és északkelet-békési területeken csupán 1,5-2 tonna termést arattak hektáronként. A jobb termőadottságú területeken kivételesen viszont 5-ó tonna is előfordult. Számított az is, hogy a termelők mennyire tartották be az agrotechnikai szabá lyokat. Kapott-e a talaj megfelelő előkészítést, milyen volt a vetőmag, illetve a tápanyag-utánpótlás. I Ahol ezeken spóroltak, sokat romlott a hozam. Természetesen olyan területek is voltak, ahol mindent megkapott a növény, „csupán” esőt nem - mondta lapunknak Szabó István, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. Az ősziárpa-termelők jellemzően jó eredményt értek el. Ez a növény hamarabb érik, így nem sínylette meg annyira a csapadékhiányt. A tavaszi árpa és a zab esetében erősen jelentkezett ..a csapadékprobléma. A m egyei átlag nem éri el a 3 tonnás hektáronkénti átlagot. A szárazborsó hozta a sokéves átlagot: 2,2 tonna/hektár termett megyeszerte. — Két hete a malmi búzáért tonnánként 44—45 ezer forintot adtak, az ár napjainkra már 50 ezer forint körül mozog. A takarmánybúza ára is magas: 40 ezer forint/tonna, illetve e feletti. A malmi és a takarmánybúza aránya az előző évi 70—30 százalékhoz képest változott, most felefele. A kukoricásók bajban VanSok termelőnek az önköltségi ár sem jött vissza Szabó István: „Az aszály miatt sokan járnak rosszul.”- A környező országokban, Nyugat-Európában és Ukrajnában is hasonlóan aszályos idő volt Azok a búzatermelő gazdálkodók, akik az átlag körül teljesítettek, a területalapú támogatással együtt szerény eredményt értek el. A kimagasló termésátlagot produkálók pedig tisztes haszonra tettek szert Az aszály sújtotta területek termelőinek viszont még az önköltségi ár sem jött vissza - értékelte az idei esztendőt Szabó István. Az önköltségi ár idén egyébként körülbelül 100-140 ezer forint volt hektáronként. nak. A 105 ezer hektáros terület kis részén siló- és vetőmag-kukoricát, mintegy 97 ezer hektáron szemes kukoricát vetettek. A terület 20-30 százalékán visszafordíthatatlan károsodás történt. Előreláthatóan 20 százalékos termést ad, ha egyáltalán betakarítják. A terület 60 százalékán közepes termés várható, ha kap még valamennyi esőt. Hogy a hozama milyen lesz, előre nem lőhet megjósolni, most minden az „égiek” kezében van, vagyis esőre várunk: Termésátlagok a megyében Növény Terület (2005) Termésátlag kg/ha (2005) őszi búza 121059 4526 őszi árpa 14 110 3702 tavaszi árpa 12 800 3610 zab 5 850 2750 kukorica 98 300 7169 Növény Terület Termésátlag (2006*) kg/ha (2006*) őszi búza 113 290 3730 őszi árpa 13 764 3620 tavaszi árpa 8 950 3200 zab 5 850 2910 kukorica 105 600 6500 Növény Terület Termésátlag (2007*) kg/ha (2007*) őszi búza 125 490 3860 őszi árpa 17 180 3890 tavaszi árpa 7 042 2790 zab 4 863 2490 kukorica (egyelőre nincs adat) FORRÁS: KSH, * ELŐZETES, ILLETVE BECSÜLT ADATOK. JEGYZET LÁSZLÓ ERZSÉBET Vándorbotnak nincs keletje A RABSZOLGAMUNKÁTÓL Való félelem, avagy valami más rejtőzhet a háttérben, de a hírek szerint kevés magyar keresi kenyérre valóját külföldön. Pedig volna kereslet tanárra, fogorvosra, pékre, CNC-forgácsolóra az Egyesült Királyságtól Svédországig, ami nem akármi, de legalábbis közelít a Kánaánhoz. MARADJUNK A TÉNYÉKNÉL. Londonban a munkaügyi minisztérium nem is jegyzi a magyar munkavállalók részarányát, annyira kevesen próbálkoznak hazánkbeliek a szigetországban. Nem érdemes felemlegetnünk ismerőseink külföldi sikersztorijait, a hivatalos statisztika azt igazolja, nem vándorlós fajta a magyar. Olyannyira nem, hogy hazánkban is kudarcba fulladt már néhány kezdeményezés. Hiába telepedett le egy üzem az ország egyik pontján, nem találtak elegendő szakképzett munkást sem közelben, sem távolabb. Azokkal pedig, akiket összeszedtek távoli vidéken, a biztos kereset, szállás ajánlatával sem mentek sokra. A messziről jöttek egykettőre felmondtak, és inkább visz- szatértek otthonukba munkanélkülinek. Ä HELYHEZ RAGASZKODÁS hazai törvényéhez egyelőre nincs teljes magyarázat, csupán sejtések. Tudjuk, nálunk nemcsak az egyes ember, hanem sok család egzisztenciája is ingatag lábakon áll. Aki nekivág az ismeretlennek, fél a kockázattól, nem is alaptalanul. A beígért javadalmak idővel apadnak, az otthon maradottaknak alig vagy egyáltalán nem jut belőlük, annak meg végképp nincs hagyománya nálunk, hogy a dolgozó házastársának is találjanak munkát, a gyerekeknek iskolát az új helyen. Jól képzett emberek, keresett szakmával pedig ritkán vesznek példát a hajdani, kalandozó magyaroktól. Tíz kilométer felújítására futja a közútkezelőnek Idén mintegy tíz kilométernyi út felújítására lesz lehetősége a közútkezelőnek megyénkben. Ezt Virág Mihály, a Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatóságának igazgatója szögezte le a Közlekedés- tudományi Egyesület tegnapi csabai sajtótájékoztatóján. Kitért arra is, hogy az Új Magyar- ország Fejlesztési Terv keretén belül több, a Viharsarkot érintő útfelújítás is megvalósulhat. A tájékoztatón a balesetekről is szó esett. Az év első hét hónapjában jelentősen csökkent a halálos tragédiák száma Békés megye útjain. A január 1. és július 31. közötti időszakban a tavalyi huszonkettőhöz képest idén eddig tizenhatan vesztették életüket. Emelkedett viszont a súlyos sérülésekkel járó karambolok száma: 125-ről 161-re. Balesetet 74 alkalommal okozott ittas ember, amelyekből 10 végződött halállal, huszonhét pedig súlyos sérüléssel. A legtöbb gondot az elsőbbségadás elmulasztása és a gyorshajtás okozta - minderről Pelleg József, a megyei főkapitányság osztályvezetője számolt be. ■ Papp Gábor ■ Az év első hét hónapjában jelentősen csökkent a halálos balesetek száma. Hamis Csabai lapult a csepeli boltban kolbász Több kisebb eltérés van az eredeti és a másolt címke között A figyelmes szemlélődő nem eshet abba a hibába, hogy a Csabahús Kft. lángolt kolbásza helyett hamisítványt vesz. A napokban a főváros XXI. kerületében lefoglalt, azonosító jelölés nélküli termék címkéje több lényeges szempontból is eltér az eredetitől. Ezen a címkén nagyobbak a betűk, ráadásul rajta van a cég jelölése. A Csabahús Kft. neve és telephelye az eredeti címke bal oldalán szerepel. A minőségmegőrzési idő itt középen és függőlegesen látható a tételszámmal együtt, a hamisí- tottén viszont ugyanez vízszintesen és bélyegzővel nyomtatva található. Azt még nem lehet tudni, hogy a fővárosi, 37 kilo- grammnyi lefoglalt áru mekkora kárt okoz a Csabahús Kft.- nek. Mindez nagyban függ attól, hogy milyen mennyiségű hamis áru került a boltokba. A hamisítókkal a jelenlegi jogi szabályozás bonyolult és hosszadalmas keretei között nehéz eredményesen felvenni a küzdelmet. Dékáoy Ferenc üzemigazgató szerint igazából csak akkor sikerülhet ez, ha az Unió is segítő kezet nyújt az értékes, s egy-egy földrajzi terü■ A hamisítókkal a jelenlegi keretek között nehéz felvenni a küzdelmet. lethez köthető termékek védel- itteniek gyárthatnak — fogalma- mében. zott a már kilenc kiváló ma- Akár már idén rábólinthat az európai közösség a Csabai és a Gyulai kolbász földrajzi eredetvédelmére Ez azt jelentené hogy az ilyen nevű terméket csak az gyár termék díjat begyűjtött Csabahús igazgatója. A viharsarki kolbász tehát hasonló útra léphet, mint a tokaji bor. ■ Cs. Á. Dékány Ferenc: „Az Unióban bízunk.” i i t
