Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-06 / 182. szám

2007. AUGUSZTUS 6., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Becsaptak a zárral: rossz a kombináció, a cég eltűnt biztonság? Olvasónk he­vederzárvédőt vásárolt egy cégtől. Azt mondták, a kombinációt ő választ­hatja meg. A szerelő közölte: ez nem igaz, a kód kötött. A zárvédő rossz, a cég sehol. HA VALAKI VÁSÁROL egy zár­védőt, és közük vele, hogy a kódot ő választhatja meg, az­tán kiderül, hogy az mégis kötött - nos, az eset a vá­sárló megtévesztése. Hiszen az úr pontosan azért akart számsort választani, hogy azt rajta kívül biztosan ne ismerhesse senki. A kötött kódnál viszont, amely fel van írva a zárra, tarthat tőle, hogy ahhoz beszerelés előtt más is hozzáférhetett. megtévesztés ügyében a Gazdasági Versenyhivatal­hoz fordulhatunk - tanácsol­ja Tóth Istvánná, a Közép­magyarországi Közigazgatá­si Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének helyettes igazgatója. A FENTI PROBLÉMÁN kívül ol­vasónk másféle bajba is bele­keveredett. Minőségi gondok adódtak a zárvédővel, amely a fix kóddal sem működött. Fogyasztói kifogásával azon­ban az úr nem tudott az ille­tékességhez fordulni, mert az eltűnt A megadott telefon- számún senki nerh válaszol, és az üzenetekre sem reagál­nak. Márpedig egy 16 ezer forintos termék nem olyan olcsó dolog, hogy az ember csak megrántsa a vállát. a világhálón utánanézhe­tünk, létezik-e egyáltalán a cég, amellyel kapcsolatban álltunk. Mivel e téren igen sok a szélhámos, egy vásár­lás vagy szolgáltatás meg­rendelése előtt informálód­junk erről a fontos tényről. Ha kiderül, hogy fantomcég­gel akadt dolgunk, ismeret­len tettes eüen károkozás címén feljelentést tehetünk a rendőrségen. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Leggyakrabban a rossz lábbelik miatt panaszkodnak a vevők: a piacot ugyanis ellepték a gyenge minőségű, Távol-Keleten gyártott cipők Bíróság helyett békéltetés fogyasztóvédelem Feketelistán csúfoskodnak az elmarasztalt cégek Egyre többen próbálják bíróság helyett a békéltető testületek segítségével rendezni fogyasztóvédelmi problémáikat. Az eljárás ingyenes, és legfeljebb hatvan nap alatt lezajlik. Rados Virá: LeválLaz új cipŐQk talpa? A keres­kedő nem hajlandó panaszunkat orvosolni? Hiába fordulunk a fo­gyasztóvédelmi hatósághoz? Pol­gári pert kell indítaniuk az eladó ellen, ha nem tudják máshogy rendezni problémájukat. Csak­hogy ki veti magát alá egy hossza­dalmas bírósági procedúrának egy pár cipőért? Nem kell ilyen mélyen a zseb­be nyúlni, ha békéltető testület­hez fordul a károsult vevő. Ez az eljárás ingyenes, csak akkor je­lent költséget, ha külön szakértőt kell felkérni. Minden megyében működik ilyen szervezet a helyi kamara mellé rendelve - tudtuk meg Vándor Bélától, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezető jogtanácsosától. A 15-20 tagú szervezet ügyvé­dekből, élelmiszer- és építőipari vállalkozókból, kereskedőkből áll. A fogyasztó és a bepanaszolt cég egyaránt megkapja a név­sorukat, ahonnan mindketten vá­laszthatnak egy-egy személyt Ők megjelölnek a listáról egyvalakit, aki a háromtagú bizottság elnöke lesz. A vizsgálat során a trió meg­hallgatja a vitás feleket. Előfordul, hogy a bepanaszolt cég képvise­lője nem jelenik meg. A biztosí­tókra és a bankokra.a legjellem­zőbb, hogy a fülük botját sem mozdítják - így Vándor Béla. A testület határozata az esetek zö­mében nem kötelező érvényű, de komolyan eshet latba, ha a vevő mégis bírósághoz fordulna. Legtöbben a rossz minőségű ci­pők miatt panaszkodnak. Ennek legtöbb oka, hogy a piacot elárasz­Alig csordogál a pénz A BÉKÉLTETŐ testületek fő gondja, hogy pénzüket az MKIK kapja - mondja Baranovszky György buda­pesti elnök. A kamara osztja szét a forrást a megyei testü­letek között az előző évi ügy- szám alapján. Ez sokszor ha­misan tükrözi az arányokat, és a finanszírozást is lassítja. előfordul, hogy egyes megyékben a testületek kény­telenek felfüggeszteni a mun­kát Baranovszky szerint a békéltető testületeknek önálló költségv etési szenek­ké kellene válniuk. Békéltető testületi ügyek alakulása Magyarországon 2000-tól 2006-ig 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 tották a gyenge minőségű lábbelik. A panaszlistát az építőipari szol­gáltatások köre folytatja. A meg­rendelők gyakran adnak megbí­zást több száz ezres munkára min­denféle papír nélkül. A kész épít­mény, festés viszont sokszor hagy kívánnivalót maga után. A békéltető testületi eljárás végpontjaként általában három­féle döntés születik. Az egyik a kötelezés, amely akkor lehetsé­ges, ha a vállalkozó önként aláve­ti magát a fogyasztó számára ked­vező határozatnak. Ebből az ered­ményből van a legkevesebb. Szü­lethet egyezség is: a vitázók meg­állapodnak egymással, miként rendezik az ügyet. Többnyire ajánlás íródik, azaz a bizottság tesz javaslatot a megoldásra, amit a cégek több mint fele el is fogad. Jobban járnak a vétkes cégek, ha megfogadják a testület aján­lását. Ellenkező esetben ugyan­is feketelistára kerülnek - hang­súlyozza Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület el­nöke, a Fogyasztóvédelmi Egye­sületek Országos Szövetségének (FEOSZ) vezetője. A „sáros” vál­lalkozások nevei tevékenységi kör szerint csoportosítva, betű­rendben a FEOSZ honlapján (www.feosz.hu) olvasható. Dől a pénz a PSZÁF kasszájába A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tavalyi bevétele 11,874 milliárd forint volt, az eredeti előirányzatnál 29,1 százalékkal több, ki­adásai 11,167 milliárd forin­tot tettek ki, 21,4 százalék­kal haladták meg az elő­irányzatot. Egy évvel koráb­ban a PSZÁF bevételei 9,6 milliárd forintot, kiadásai 9,9 milliárd forintot tettek ki. Felszámolták a Parmalatot befejeződött a Parmalat Hungária Tejipari Rt. fel­számolása. Áz eljárást két évvel ezelőtt kezdték meg. A dolgozók elmaradt bérük 100 százalékához, a beszál­lítók azonban csak járandó­ságuk hatvan százalékához juthattak hozzá az eljárás alatt. A céget végül az Al­földi Tej Rt. vásárolta meg, amely azóta meghárom­szorozta termelését, ár­bevétele meghaladta a 11 milliárd forintot. Sztrájk kezdődött Ferihegyen munkabeszüntetés kezdő­dött tegnap délután fél 5-kor Ferihegyen, mivel az utolsó egyeztetés megállapodás nélkül zárult a munkáltató és a szakszervezetek között. A szakszervezetek 9-10 szá­zalék közötti béremelési kö­vetelésével szemben a mun­káltató 6,2 százalékot java­solt, amit az érdekkép­viseletek kevésnek tarta­nak. A sztrájkot a Repülő­téri Forgalmi Dolgozók Füg­getlen Szakszervezete hir­dette meg. ‘raw Éjfélig kevesebben ellenőriztek Károk: füstbe mentek a magánerdőgazdák reményei aszály Az erdészeket kizárja az Európai Unió abból a lehetőségből, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Kárenyhítési Alaphoz A tavaszi fagykárok érzékenyen érintették a csemetekertekben lé­vő erdészeti szaporítóanyagot, a friss telepítéseket és felújításokat, de részben az idősebb erdőket is. Ezt követték a rendkívüli aszály­ból adódó károk, amelyek egy­aránt sújtották az új erdőtelepíté­seket és az erdőfelújításokat - mondta el érdeklődésünkre Luzsi József. A Magán Erdőtulaj­donosok és Gazdálkodók Orszá­gos Szövetségének (MEGOSZ) el­nöke szerint mintegy 15 ezer hek­tárt érintett a rendkívüli száraz­ság, 10-12 milliárd forintnyi kárt okozva. Ennyire becsülhető jelen­leg az az összeg, amelyet az erdő- telepítések és -felújítások teljes vagy részleges megismétlésére Erdőtűz pusztított tegnap a Vértesben mintegy húsz hektáron égett tegnap az erdő Fejér megyé­ben, Vérteskozma térségé­ben. A helyszínre öt kocsival vonultak ki a hivatásos tűzoltók, munkájukat a csákvári és vértessomlói önkéntes tűzoltók segítették. A hegyi terepviszonyok miatt nehezen tudtak kapcsolatot teremteni a tűzoltókkal, így munkájukról és a tűz nagy­ságáról sem álltak rendel­kezésre pontos információk lapzártánk idején. Az időjárási szélsőségek katasztrófahelyzetet teremtettek a fővárosban is kell fordítani. Tekintettel arra, hogy az új erdők szinte kizárólag magánkézben lévő területen ta­lálhatók, a kár döntő többségét a privát szektor szenvedte el. Mindezt tetézi, hogy az elmúlt hetekben az erdőtüzek több mint háromezer hektár, szinte kizáró­lag magánerdőt pusztítottak el részben vagy egészben. A szak­ember úgy számolja, hogy a ká­rok 5-6 milliárd forintra tehetők. A károsodott faanyag kitermelé­sének, eltávolításának és a terü­let felújításának költségei az erdő tulajdonosát terhelik, amit az érintettek már nem tudnak ki­gazdálkodni. A MEGOSZ több fórumon is javasolta, hogy az erdőtulajdo­nosok is csatlakozhassanak a Nemzeti Kárenyhítési Alaphoz. Az erdészeket az Európai Unió kizárja ebből a lehetőségből. Az érdekképviselet azt szorgal­mazza, hogy a tárca kezdemé­nyezze Brüsszelben a jogcím azonnali, a károsodott erdőkre történő megnyitását. Megoldás lehet a vidékfejlesztés uniós ke­rete az erdészeti potenciál-hely­reállításra. Ez a lehetőség azon­ban - hasonlóan az összes többi erdészeti jogcímhez - még nem nyílt meg a magánerdő-gazdál- kodók számára. A MEGOSZ sze­rint az agráriumnak szánt ked­vezményes hiteleket indokolt biztosítani az erdészeti károsul­taknak is. ■ Laczi Zoltán * fi 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents