Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-27 / 199. szám

4 VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA Vad ugrott az autó elé Olvasónknak összetört az autója, amikor egy éjszaka eléugrott egy vadállat. A helyszínre érkező szakember azt mondta, telefonálónk nem kaphat kártérítést. Olvasónknak érdemes meg­keresnie egy ügyvédet, hogy a konkrét ügyet megvizsgál­ják. A vadász szavaival ellen­tétben ugyanis lehet, hogy visszakaphatja a kocsija javí­tására költött pénz egy részét vagy a teljes összeget. Ha ugyanis a közúton egy hirte­len megjelenő vad járművel ütközik és megsérül a kocsi­ban valaki, vagy az autó ösz- szetörik, ki kell deríteni, ki a felelős. A bírói gyakorlat sze­rint ilyenkor nem elég a va­dászatra jogosult felelősségé­nek megállapítása, vizsgálni kell azt is, kinek a hibája mi­att történt a baleset. Általá­ban a vadászatra jogosult a felelős akkor, ha a baleset au­tópályán, autóúton vagy gyorsforgalmi úton történik, ha a baj közvetlenül vadá­szat miatt következik be, pél­dául, mert a hajtás során a vadat a közút felé terelték vagy olyan útszakaszon sza­ladt ki az állat az útra, ahol nem helyeztek el vadve­szélyt jelző táblát. Más a helyzet akkor, ha egy szabadon engedett állat, például szarvasmarha vagy juh okoz balesetet. Ugyanide tartozik az is, amikor egy ku- •tya megharap valakit. Ilyen­kor az állattartót akár fel is lehet menteni a felelősség alól, ha bizonyítható, hogy az ebet ingerelték vagy olyan területre lépett be az, aki megsérült, ami a négylábú­nak volt elkülönítve és ezt je­lezték is a gazdák. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT. M '4 ' MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 27., HÉTFŐ Életképes a megyei mamut tanévkezdés Egy kisebb város éves költségvetésével dolgoznak Ötvenhárom szakmát tanulhatnak ki a fiatalok a Harruckern Jánosról elnevezett iskolában. Képünkön az eleki fafaragók Galina Lajos tanárral (jobbról). Háromezer-háromszáz nappalis diákkal készül első tanévére a gyulai központú Harruckern Já­nos Közoktatási Intéz­mény. A méretes intéz­ményben újfajta szemlé­letre van szükség a szín­vonalas munkához. Csiszár Áron- Csapatmunka, együttgondol­kodás és az egyén nagyobb fele­lőssége. Ezek azok az új fogal­mak, melyek mentén szervez­zük a munkát. A korábbi vetél­kedés helyett most ugyanis kö­zösen dolgozunk azon, hogy minél jobb legyen az iskola - hangsúlyozta Zámbó András. A mamutintézmény vezetője nem véletlenül említette az együtt­gondolkodást: a korábban ve- télytársként egymás kenyerét evő iskolák most ugyanis egy csapatba kerültek.- Megszüntettük a párhuza­mos képzéseket, s megpróbál­juk minél inkább a munkaerő­piaci igényeknek megfelelően folytatni az oktatást Gyulán, Eleken és Szabadkígyóson egy­aránt - tudatta az igazgató. Ez persze nem lesz egyszerű: az iskolarendszerű képzésbe 2700 diák jelentkezett, ezen felül hatszázan a művészeti oktatás­ban vesznek részt. A felnőtt- képzés nyújtotta lehetőségek­kel mindezeken túl ezer diák él szeptembertől. A négy telep­hellyel rendelkező intézmény­ben 403 ember dolgozik azon, hogy a diákok minél jobban el­mélyedhessenek a tanulásban. A Harruckern János nevét fel­vevő képző központ éves költ­ségvetése egy kisebb városéval vetekszik: összesen egymilli- árd 500 millió forintra tehető. A tanulás mellett fontos a gazdaságosság is A fiatalok nevelése és képzése mellett nem lehet elhanyagol­ni a pénzügyi szempontokat sem. Zámbó András vezetésé­vel korábban az eleki Radvá- nyi György Középiskola nyere­séget termelt, így minden esély megvan arra, hogy ez d nagyobb intézménynél is így legyen. Az iskola szolgáltató és termelő egységként is mű­ködik majd. Kerékpárút-fejlesztésről döntött a gyulai kistérség Megismerhették a roma kultúrát is a táborban Kerékpárút építésére szánta el magát a gyulai kistérségi társulás tanácsa. A döntésho­zó testület az Elek és Kétegy- háza közötti szakasz megépí­téséről határozott, mely utób­bi településen belterületen is folytatódna.- A beruházáshoz pályázati forrást próbálunk meg igénybe venni. Ha a regionális fejleszté­si tanács pozitív döntést hoz, az összesen 180 millió 582 ezer forintos projektből 18 millió 58 ezret kell a két érintett telepü­lésnek kifizetni önerőként — számolt be Pluhár László, a tár­sulási tanács elnöke. ■ Cs. Á. A Phrahla-Testvérek Alapítvány idén is pályázott nyári napközis tábor rendezésére. Az orosházi Rajkiné Hichsi Mária alapítvá­nyi elnök a napokban gyerekse­reggel rótta a város utcáit.- A vakációzok már nagyon várták a lehetőséget, amit 2003 óta szervezek. A cigány gyer­mekek szórakozásáról, a roma kultúra és a hagyomány megis­meréséről szólnak ezek az al­kalmak. Nem beszélve az egyéb ismeretszerzésről. Az idén az volt a cél, hogy ne csak romák jöjjenek. Ismerjék meg, fogadják el egymást a gyerekek - mondta az elnök. ■ Cs. I. Bucsa. KIRÁNDULÁS. Negyvenöt bucsai általános iskolás táboro­zott nemrégiben Káptalanfüre- den, a Sárréti Ifjúsági Táborban. A helyi önkormányzat, a Békés Megyei Közoktatási Közalapít­vány, illetve bucsai vállalkozók és magánszemélyek is támogatták a gyermekek táboroztatását. Füzesgyarmat ELSŐ. Az inter­netezők szavazatai alapján első helyen végzett a város a nemzeti lovas hagyományokat ápolni hiva­tott Nemzeti Vágta elnevezésű programon. Ezzel jogot szereztek arra, hogy a 4 millió forint neve­zési díj befizetése nélkül indíthas­sanak egy lovast a jövő tavaszi Nemzeti Vágta versenyen. Kertészsziget, pályáztak. A község idei tervezett költségve­tése 94 millió forint. A bevételi ol­dalon 27 millió híja van a főösz- szegnek. Ennek - részleges — pótlása érdekében az önkor­mányzati tárcához is pályáztak. Kevermes. csatlakoztak. A kevermesi képviselő-testület ki­nyilvánította szándékát, hogy csatlakozik a Medgyesegyházi Fi­atalokért Közhasznú Egyesület által működtetett Kertészek Föld­je Akciócsoporthoz. A grémium a LEADER+ program segítségével uniós forrást pályáztat tovább ön- kormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek számára. Körösújfalu. ÓVODA. Pályázati segítséggel szépül meg az óvoda épülete Körösújfaluban. Szabó Csaba polgármestertől megtud­tuk: a felújítás idejére az óvodá­sokat átmenetileg a volt iskola- épületben „szállásolják el.” Orosháza. TÁRLAT. A Kulturális Kapcsolatok Egyesülete a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület­tel a már hagyományos, orosházi kerti tárlaton mutatkozott be. Bajnai István kanonok-plébános méltatta az üvegművészetben jártas fiatalokat, Szőke Barbara üvegművész alkotásait. Örménykút KÖZMUNKA. A par­lagfű-mentesítési pályázaton egy közmunkás alkalmazására nyert támogatást Örménykút. Emellett fűnyírók vásárlására százezer fo­rintot költhet az önkormányzat, amelyet a községnek tízszázalé­kos önerővel kell pótolni. Mivel a település lakosai rendben tartják a portájukat, illetve annak kör­nyékét, a parlagfűirtás elhanya­golásáért ezen a nyáron sem kel­lett senkit figyelmeztetni. Igazán sajátos látókörrel öltözteti lírába az élet valóságait versek Lészkó András költőként is a kitartásból, a szegénységből, a hitből és a családszeretetből kovácsolt erőt Lészkó András Sántít a világ cí­mű verseskötetével a tervek szerint szeptemberben mutat­kozik be Nyíregyházán, a mú­zeumban. A ma Békéscsabán élő nyolcvanöt esztendős nyugdí­jas tanító élete igazi kálvária volt. A nehézségek ellenére fe­leségével tíz gyermeket nevelt. Az évtizedek alatt írt verseit családtagjai fedezték fel, majd egyik veje, dr. Noviczki Miklós közreműködésével segítették elő az immár második kiad­vány megjelenését. Versei első­ként a mezőkovácsházi városi könyvtárban Bartus Gyula, a békéscsabai Jókai színház elő­adóművésze közreműködésé­Lészkó András költőként Ján Smrek verseit is szívesen fordítja magyarra. vei érintették meg a szíveket. Azért először itt, mert kötődik a városhoz, az ötvenes években itt volt könyvtárvezető. Lészkó Ándrás egy felvidéki falucskában, a Garam partján, Nagysáróban született, 1922- ben. Szülei rendkívül szegé­nyek voltak. Otthon, majd Zselízen tanult, végül Léván végzett, mint tanító. Már gyerekkorában református ne­veltetést kapott. Legátusként sokfelé megfordult, prédikált, temetett. Karrierjét a háború gyakorlatilag kettétörte. 1943- ban aztán behívták katonának. Mivel pap nem volt, ott is prédi­kált. Ezt a megbocsáthatatlan múltat cipelte egész életében. Emiatt rövid ideig dolgozhatott egy helyen, szinte vesszőfutás volt az élete. Később Békéscsa­bára került és itt kötött házas­ságot. Megfordult emellett Deb­recenben, Szikszón, illetve két ■ Lészkó András, a köl­tő és családapa a ne­hézségek között is megőrizte víg kedé­lyét, életszeretetét. esztendőig a Békés Megyei Népújságnak is főállású mun­katársa volt, majd külsősként írogatott, főként tárcákat, publi­cisztikákat a lapba. Mező- kovácsházán öt évet töltött a család, majd - mivel egyedüli gyermek volt - szülei hívására visszamentek a szülőfaluba, Csehszlovákiába. Az ottani ma­gyarüldözésekről itthon nem volt ildomos beszélni. A nagy számúra nőtt család anyagi helyzete miatt kényte­len volt visszamenekülni, így megélték az újrakezdés kálvá­riáját. Végül Békéscsabán álla­podtak meg, tanítóként ment nyugdíjba. Mély érzésű férfi­ként figyelt az emberekre. Ha tudott, mindig segített, igazi kö­zösségi ember volt. Ahogy ver­seiben megírta, az úgy volt igaz. A család költészetét szelle­mi örökségként őrzi, hogy to­vábbadhassák az unokáknak. ■ Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents