Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-03 / 180. szám

4 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK- L , 9991 c M W ''' „ $ - '«■.'ÄMÄSfSl VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA Magántanulók lehetőségei Olvasónk nem szereti, hogy a gyermekének egyik településről a másikra kell utaznia, hogy iskolába járhas­son. Azt szeretné tud­ni, lehetne-e a fia ma­gántanuló. Minden tanulónak közokta­tási törvényben rögzített jo­ga, hogy magántanuló le­gyen, és hogy felmentését kérje a tanórák alól. Ehhez a szülőnek az iskola igazgató­ját kell megkeresnie egy kér­vénnyel. Kérését akkor uta­síthatják el, ha az intéz­ményvezető, a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgá­lat úgy ítéli meg, hogy a ta­nulónak hátrányos lenne, ha nem járna iskolába. Ha egy diák magántanuló, akkor a felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodnia, de az is elképzelhető, hogy a diák egyedül készül fel. A tanulónak időről időre szá­mot kell adnia a tudásáról. Az osztályzatokat és azt, hogy a gyerek magasabb év­folyamba léphet-e, az iskola dönti el. Ha a diák kéri, arra is van mód, hogy egy függet­len vizsgabizottság tanárai hallgassák meg és javítsák a dolgozatait. A magántanuló­nak arra is nyílik lehetősé­ge, hogy napközis vagy ta­nulószobai foglalkozáson vegyen részt. Az iskolák nem igazán sze­retik, ha valaki nyomós in­dok nélkül lesz magántanu­ló. Ugyanis azok után, akik saját vagy szülői döntés mi­att lesznek magántanulók, nem kap normatív támoga­tást az intézmény. A kötelező felvételt biztosító iskolának azonban kötelessége a beíra­tott diákot osztályozni. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT. Hetvennel a vitorláson a hét embere Két sikercsapatot is vezetett dr. Szeberényi Andor Hiába törekszik arra dr. Szeberényi Andor, hogy hobbijaira több időt szen­teljen, nem sikerül. A na­pokban, mint a megyei vagyonátadó bizottság el­nökét Pest megyei ügyek rendezésére kérték. A közlekedési szakma kö­szönteni készül, hiszen augusztus 1-jén volt 70 éves. Lapunk pedig a hét emberévé választotta. László Erzsébet Négy cikluson át a Közlekedéstu­dományi Egyesület megyei szer­vezetének munkáját fogta össze dr. Szeberényi Andor. Nemrég felkérték, hogy ötödször is vállalja el az elnökséget, de nemet mondott. A megyei közlekedési felügyelet élé­ről 2003. december 31-én vonult nyugdíjba. — Önt az a ritka szerencse ér­te 1991-ben, hogy maga vá­laszthatta meg a kollégáit, s építhette fel a közlekedési fel­ügyelet csapatát. Ma már nyu­godtan értékelheti egykori vá­logatottját.- Kiváló közösség alakult ki a felügyeleten. A korábbi szerve­zet csak járművekkel foglalko­zott, a ’91-től működő már átfog­ta a közlekedés három lényeges tényezőjét, az embert, a járművet és a pályát. Tudtam, honnan kell válogatni, a korábbi járműveze­tői vizsgabizottságokból, a volt megyei tanácsnál a közlekedési ügyekkel foglalkozó munkatár­sakból. A megalakulástól kívül­ről semmilyen beleszólást nem engedtem meg a felügyelet mun­kájába, kizárólag a kollégáim vé­leményére tartottam igényt. A horgászatnak is hódolna, ha ideje engedné. Re­kordja egy 17,5 kilós amúr az endrődi Sóczó- zugból.- Kevesen mondhatják el ma­gukról a közlekedési szakmá­ban, hogy jogszabály-előkészí­tésben, szövegezésben is kulcsszerepet kaphattak.- Az 1984-es KRESZ-módosí- táson dolgozhattam együtt dr. Gyurkovics Sándorral, a szak­tárca akkori főosztályvezetőjé­vel. Rengeteget tanultam. Utó­lag tudtam meg, hogy a munka próba is volt. A végén Gyurko­vics Sándor elárulta, azért kér­te a segítségemet, hogy tapasz­talja, miként lehet velem együtt dolgozni, s felajánlotta, vezes-. sem én náluk a jogi osztályt. Megtagadtam. Itt élt az idős édesanyám, anyósom, nem akartam őket magukra hagyni és Pestre költözni. Gyurkovics Sándor, még mindig főosztály- vezetőként, 1989-ben helyette­sének hívott a közlekedési mi­nisztériumba. Nem vágytam oda. Teljesebb munkának érez­tem az ittenit, s nem készültem hivatalnoki karrierre. A családfa azt Igazolja, hogy Seveiilből jöttek a Szeberényiek Az 170fras évek végéig követi az ősöket a Szeberénvi-család- fája. A kutatások azt igazolják, hogy a Szeberényiek Lengyelor­szágból, Severil nevű település­ről származnak. Gyógyszerész apja kivételével dr. Szeberényi Andor felmenői közül mind papok voltak, dédapja és ük­apja is püspökként szolgált A család legelső tagja, akit a pa­pi pálya felé irányítottak, disz­nópásztor volt, egy kis faluból indult, s a püspökségig vitte. Dr. Szeberényi Andor a békés­csabai evangélikus egyházköz­ség világi elnöke mintegy' 15 éve. Hobbija a teniszezés, a síe­lés és a vitorlázás. Első hajója, Granada egy 22 éves, 24 lábas vitorlás volt A mostani, Füke nevű 32 lábas (9 méter 60 cen­ti), szalon­nal, orrkabin­nal, ßrdöszo- bával, beépített szekrényekkel. Ta­valy egy 45 lábas ha jóval az Adrián má­sodik lett csapatá­val egy nemzet­közi vitorlásver­senyen. Hetven év állomásai Dr. Szeberényi Andor 1937. au­gusztus 1-jén született Buda­pesten, 3 éves kom óta Békés­csabán él. Itt érettségtett 1955- ben. Többször jelentkezett gyógyszerész szakra, de nem vették fel. Első munkahelye a gyógyszertári vállalat mit. A békéscsabai konzervgyár la­boratóriumában 1962-től dol­gozott Közben levelező tagoza­ton tanult a szegedi József At­tila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1966- ban szerzett diplomát. A közúti igazgatóságnál 1968- tól jogi előadó. A megyei tanácsnál 1983-tól dolgozott, közlekedési osztály­vezető-helyettesként. A megyei közlekedési felügye­letet 1991-től 2003. december 31-éig vezette. A Közlekedéstudományi Egye­sület területi szervezetének el­nöke 1992-2007 között. A megyei vagyonátadó bizott­ság elnöke 1991 óta. Felesége Jeges Sarolta, gyógy­szerész, 1960-ban kötöttek há­zasságot Gyermekek Zsolt szülész-nő­gyógyász, Tamás urológus szak­orvos. Unokák Gréta (6), Fiám (8), Máté (16), Zsuzsa (18).- Amikor 1991-ben elvállalta a megyei vagyonátadó bizott­ság elnöki tisztét, kiszaladt a száján: ha még eddig nem volt sok ellensége, mostantól majd lesz.- Állami vagyon önkormány­zati tulajdonba adásáról kellett döntenünk, nem túl barátságos környezetben. Akkoriban rossz viszonyban állt a megye és Bé­késcsaba. Az nyugtatott meg, hogy egyformán dühöngtek rám mindkét önkormányzat embe­rei. Bizony előfordult, hogy azzal a politikussal, akivel egyébként kitűnő kapcsolatban álltam, csak a fogai közül köszönt rám. Rossz volt a ’93. évi 33-as tör­vény is. Iszonyúan sok ingatlant kellett átadni, ezekhez több ezer határozatot hozni. Most, a mi­nisztériumi megkeresésre kö­zöltem, vállalom a Pest megyei ügyeket, de csak a Békés megyei vagyonátadó bizottsággal, mert ezt a csapatot is én válogattam, és itt is kitűnő szakemberekre támaszkodhatom. Battonya. létszámnövekedés. Nő a tanulók létszáma a batto- nyai Szerb Általános Iskolában. Míg az elmúlt tanévben ötvenhét diák járt az intézménybe, ősztől hatvanan. Az óvodások pedig harmincán vannak. 8éké$. HITEL. Legutóbbi ülésén 150 millió forint fejlesztési hitel felvételéről döntött a békési kép­viselő-testület. Az összegből fi­nanszírozzák a Békési Kistérségi Általános Iskola Dr. Hepp Ferenc tagintézményének energiaracio­nalizálását is. Csabaszabadi. falunap. Renge teg pozitív visszajelzést kapott a település vezetése a múlt hétvé­gén megtartott Szabad(i) Napról. A közel hatszáz résztvevő köré­ben a folklórműsorok és a motorosbemutató aratta a legna­gyobb sikert. DobOZ. KÖNYVTÁRVEZETŐ. A képviselő-testület döntése alapján szeptember 1-jétől öt esztendőre, egyhangú igennel Szigetiné Almási Szilviát válasz­totta a dobozi könyvtár vezetőjé­nek. Szigetíné Almási Szilvia egyedül pályázott a tisztségre. Dombiratos. KÖZPONT. Domb­iratoson több száz tő virágpalán­tát ültettek el a falu központjának díszítésére. A tavaly létrehozott új közösségi ház előtti sziklakért és a polgármesteri hivatal körüli vi­rágládák egész évben a főutca dí­szei. A növények ápolását köz­munkások, köztük egy virágker­tész végzi a nyári időszakban. Hunya. utak. A hunyai település­vezetés kiemelt figyelmet kíván fordítani az utak állapotára. Ép­pen ezért elhatározták, hogy pá­lyázni akarnak a Fő út és a Rákó­czi út aszfaltozására. Körösiadány. dolgoznak. Körösladányban tizenhat közmun­kás, húsz közhasznú, valamint huszonkét közcélú foglalkoztatott dolgozik. A munkások a közterüle­tek karbantartásában, a virágosí- tásban, a vízelvezetők rendbeho­zatalában segédkeznek. Kunágota. pályázat. Kunágota képviselő-testülete pályázni kíván a Dél-alföldi Operatív Program ki­írásaira. Az intézmények akadály- mentesítésére, valamint a Jókai utca útépítésére szeretnének tá­mogatást nyerni. A leendő szilárd burkolatú utca tehermentesítő szerepet is ellátna, mivel két álla­mi közutat kötne össze. Simonykiapok Simonyklíjjal a 125 éves Simonyifalván köszöntő „...két pont között a legrövidebb út, ha egyhelyben maradok.” A „Mester” ma is napi tananyag Gyulán Tizenhárom éve nincs közöt­tünk a Mester, a Mágus, Simonyi (Szmola) Imre. S még­is itt van, mert mindörökre vi­szonyítási pont marad: Gyulán élő értelmiségi számára kötele­ző tananyag, megkerülhetetlen entitás. Mai jelenléte éppoly el­lentmondásos, mint életében volt: akkoriban is többen minő­sítették, (félre)magyarázták, mint ahányan olvasták. Ma sincs ez másként: beszél­nek róla a Százéves (Reinhardt) teraszán, feltekintve Kiss Lász­ló értő-érzékeny Simonyi- bronzportréjára. S egy-egy al­kalomra összegyűlve olvasó, író gyulaiak előbb vagy utóbb őt idézik, rá hivatkoznak jelen­valónak érezve nikotintól bar­na, figyelmező mutatóujjával, olykor teátrális fintoraival, fa­nyar-kíméletlen kritikus meg­jegyzéseivel... Odúja, odúi (egyik-másik la­kását nehéz volna másként meghatározni) zarándokhelyek voltak: literátus hajlamú ifjak (esetleg kékharisnya széplel- kek) töltöttek félnapokat a Dob utca savanyú-nyirkos hidegsé­gében kávé-, cigarettafoltos könyvek, kéziratok kupacai há­tán, hallgatták a Mestert Krúdy- ról, Márairól, Szabó Dezsőről, Sinka Pistáról, Németh László­tól, s önmagáról. No, meg a lá­nyokról, szemérmesen elrebe- gett szemérmeden sikereiről... Aztán (s persze közben is) politika, előbb csak disztingvál- tan, egy-két epés megjegyzés a bolsikról, Aczélról, a lakájokról (írótársait értve alatta)... Hány és hány ifjú köszönheti neki a tisztánlátást háborúról, ’56-ról, Kádárékról, s Gyuláról. A legcsodálatosabb mégis az volt, amikor verseit felolvasta (fejből sohasem). Ő, aki évtize­dekig nem volt hajlandó Gyu­lán költői estet tartani, igényel­te a gyulai hallgatóságot... Az örök ellenzéki a ’89-es, ’90-es fordulat után is hű ma­radt önmagához. Ő, aki a nyila­soknak bolsi, a bolsiknak reak­Az V. Regionális Simonyhiapok programja augusztus 4.: 10.00 Ünnepi szentmise, 11.00 Régiók ta­lálkozója, 12.00 Simony iák emlékezete, díszpolgári okle­velek átadása, 13.00 Képző- művészeti tárlat megnyitója, 13.15 Koszorúzás a Simonyiak házánál, 17.00 Hagyományőrző műsorok a színpadon. augusztus 5.: 10.00 Ökume­nikus szentmise, 16.00 Moto­ros-bemutató 21.00 Ádám és Éva élő koncert. Simonyi Imre alakja és szelleme ma is élő, határon innen és túl. ciós, majd ellenforradalmár volt, most éppen azokkal for­dult szembe, akikhez világké­pét tekintve talán legközelebb állt. Természetes módon kez­dett fraternizálni az ellenzékbe szorult baloldallal... 1994 „visszafordulatát” - ta­lán jobb is így neki - már nem érhette meg: bár magatartását il­letően kétségeink aligha lehet­nek. Mindvégig az maradt, ami volt: öntörvényű világában is olykor önmagát számkivetett­nek érző költő, lázadó, igazság­kereső, a léttel perlekedő ember. (Részletek Petrócki Zoltán az ünnepre írt laudációjából. El­mondja: Meleg Vilmos, a Nagyvá­radi Állami Színház igazgatója.)

Next

/
Thumbnails
Contents