Békés Megyei Hírlap, 2007. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-15 / 190. szám
2 GAZDASÁGI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 15., SZERDA Mi* Felveszik a kesztyűt a vállalkozók A románok húzzák a megyét vásárlóerő Ugyanannyi pénzt költünk a boltokban, mint tavaly Régiós szinten a korábbinál százezerrel több bevallás érkezett Mint arról már röviden írtunk, idén 119,3 ezerrel (36,8 százalékkal) több, összesen 443,6 ezer személyi jövedelemadó-bevallást vett nyilvántartásba az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága. Mivel módosult a munkáltatók elszámolási kötelezettsége, nőtt az önbevallók száma. Az előző évi 189,7 ezerrel szemben csak 84,9 ezer ma■ Hat hónap alatt százezren tárcsázták a 06 (40) 42-42-42-es tájékoztató számot. gánszemély szja-elszámolását küldték meg a munkáltatók. A bevallások 62,8 százaléka internetes kitöltő és ellenőrző programmal készült, 64,1 ezret pedig elektronikus úton továbbítottak. Majdnem kétszer any- nyian kértek adóhatósági adómegállapítást, mint tavaly, de így is csak mintegy kétezren. A január elsejétől életbe lépő rendelkezések alapján több mint 101 ezer adatlapot nyújtottak be a kifizetők és munkáltatók az általuk foglalkoztatott magánszemélyekkel kapcsolatban. Az adatlapok 93 százalékát elektronikus úton küldték be. ■ P. R. Forrás a kevésbé bankképes hazai vállalkozásoknak Előréiátlrdtúlag még etfftén az esztendőben elkezdődik mintegy 160-165 milliárd forintos kerettel az a hitelprogram, amelyet elsősorban azoknak a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak szánnak, amelyek „kevésbé bankképesek” - derült ki a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettesének tájékoztatójából egy, a közelmúltban Orosházán rendezett vállalkozói fórumon. Aladics Sándor elmondta, a fejlesztési célú, a tervek szerint átlagosan mintegy hatmillió forintos hitelt várhatóan nyolc-tíz esztendő alatt kellene a vállalkozásoknak visszafizetniük. A kamatról a pénzügyi szakember még nem tudott pontos adatokat mondani. ■ M. P. M. Csak átmeneti sikert aratott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az elvárt adó visszavonásával kapcsolatban. A témáról Nagy Mihály Lászlót, a szervezet megyei elnökét kérdeztük. — Miért lépett fel szövetségük az elvárt adó eltörlése érdekében?- Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mert az árbevétel alapú adó nem fejezi ki egy vállalkozás valós teljesítményét. Akkor sikerrel jártunk, azonban a kormány némi változtatással csak bevezeti. — Újra ringbe szállnak az Alkotmánybíróság színe előtt?- Változatlanul elítéljük, mert nem tartjuk igazságosnak a normatív, vagyis megállapításon alapuló adókat. Jelen állás szerint ugyanis a vállalkozó nyilatkozhat a cég veszteségéről, annak valódiságát azonban a tervezet szerint neki kell bizonyítania, vagy az adóhatóság állapítja meg az adóalapot. Azt mondhatom, hogy felvesszük az elénk dobott kesztyűt. A kormány állítása szerint az eddigieknél hatékonyabban szűrnék ki az adózást elkerülő vállalkozásokat...- Azzal nincs gond, hogy szélesebb kör fizessen adót, de ezt így nem lehet elérni Bé- ké^uiegyében. Nem csákóén gondolom úgy, hogy az adó- csökkentés lenne a megoldás, a gyakorlat is ebbe az irányba mutat: így történt Bulgáriában vagy akár korábban a vállalkozói adónál. ■ Cs. Á. „Az adóséi nőhet a központi bevétel.” A magyarok megnézik, hogy mi mennyibe kerül, míg a határon túlról érkezőknek nem számít az ár. A Békés megyeieknek vékony a pénztárcája. Országosan visszaesett a vásárlóerő-mutató, de Békés megyében ugyanolyanok az arányok, mint tavaly. Vagyis sem több, sem kevesebb pénzünk nincs, amit elkölthetnénk. Fekete G. Kata A kereskedők szerint ha a románok nem jönnének Békés megyébe vásárolni, bajban lennének az üzletek. Míg ugyanis a magyarok csak az akciós vagy az olcsóbb termékeket keresik, a határon túlról érkezők nem nézik az árakat. Ruházatban egész együtteseket vásárolnak, élelmiszerből is kartonszámra pakolják meg az autóikat. Az általunk megkérdezett üzletvezetők szerint a magyarok kevesebbet költenek, mint korábban. A Gfk Hungária vásárlóerő-felmérése szerint azonban pont ugyanannyi pénzt hagyunk a boltokban, mint eddig. Igaz, a megye így is jelentősen elmarad az országos átlagtól. A vásárlóerő-indexet statisztikai, népességi, adózási, járulék- fizetési és egyéb pénzügyi adatok felhasználásával számítják ki. A végeredmény arról tájékoztat, hogy az országos átlaghoz képest többet vagy kevesebbet költhetnek az emberek, miután a kötelező befizetéseiket teljesítették. Békés megye az egyik legrosszabb helyen áll. Az országos száz százalékhoz képest itt tavaly is, idén is 83,3 százalékos volt az arány. A szomszédos Csongrád megyében a tavalyi 91,8 százalékról 92,5, Bács-Kiskunban 87,7-ről 87,8-re nőtt az index. Békés csak Borsod-Abaúj-Zemplént és Szábolcs-Szatmár-Bereg megyét előzte meg néhány ponttal. Egyáltalán nem újdonság mindez, hiszen évek óta igaz, hogy a Budapesten élők pénztárcája a legvastagabb: itt 134,7es a vásárlóerő; igaz, ez valamelyest csökkent a tavalyi 135.4 százalékhoz képest. Pest megyében közel sem ilyen kiugróan jó az arány, „csak” 103.4 pontos. Budapest után Győr-Moson-Sopron a második leggazdagabb megye, ahol a tavalyi emelkedés után 109,4-es az index. Emelkedést további kilenc megyében figyeltek meg: Zalában, Veszprémben, A „leggyengébb” területek Megye Gfk vásárlóerő-index Nógrád 85,9 Jász-Nagykun-Szolnok 85,5 Békés 83,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 82,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 80,9 Pesten, Bács-Kiskunban, Csongrádban, Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamint Jász-Nagykun-Szol- nokban. A Viharsarok az előző évekhez hasonlóan most is a sor végén kullog. Annyi pozitívum viszont van, hogy míg a mögöttünk álló két megyében csökkent a vásárlóerő-index tavaly óta, nálunk, ha nem is emelkedett, de nem is zuhant. Czibula Zoltán: „Csak az segítene, ha sokkal több turista jönne." Akinek van fizetése, annak is kevesebb a bére —Az emberek kevesebbet költenek, mert nincs pénzük - vélekedett Czibula Zoltán, a Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezete (Kisosz) titkára. - Sokan elvesztették a munkahelyüket, akinek van is állása, a fizetése általában nem követi az inflációt, miközben egyre nagyobb összegű számlákat kell befizetni. A kereskedők szerencséje az, hogy a románok szép számban vásárolnak a megyében. így volt ez a második világháború előtt is, csak nem gondoltuk volna, hogy újra visszajön az a világ. A vállalkozóknak is egyre nagyobbak a terheik. Nem normális például, hogy minden hónapban 17 oldalas, 510 soros iratot kell kitöltenünk a munkavállalók adatairól. Komlóson húsz négyzetméterrel több jut, mint Mezőhegyesen ingatlanok Szarvas és Gyula vezet a lakásra kiadott építési engedélyekben, még a megyeszékhelyet is lekörözték Építési engedélyek (2006) A hazai átlagnál nagyobbak a lakások a Viharsarokban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben megjelent elemzéséből. A dél-alföldi régióban Békés megyében 79, Bács-Kiskunban 77,6, Csongrádban pedig 75,6 négyzetméter az átlagos lakás-alapterület. Ezzel az eredménnyel a hazai átlagot - 75,2 - is meghaladjuk. Békésben a tótkomlósiak élnek a legnagyobb lakásokban, átlagosan 87 négyzetméteren. A városok közül a lista végén Mezőhegyes található, ahol ez a mutató közel húsz négyzetméterrel alacsonyabb: 68,4. Ha az ingatlanállomány minőségét vesszük figyelembe, lakásállomány, laksűrűség Békés megyében (2006) Város Lakások száma Száz lakásra jutó népesség Átlagos lakásalapterület m3 Száz szobára jutó lakó Battonya 3 099 205 75,5 85 Békés 8 253 253 81,1 103 Békéscsaba 28 735 227 74,8 91 Csorvás 2 391 232 82,9 98 Dévaványa 3 293 257 79,3 116 Elek 1996 266 86,1 97 Füzesgyarmat 2 407 259 78,9 110 Gyomaendrőd 6472 co 04 77 ,7 94 Gyula 13573 238 77,8 90 Mezőberény 4 593 248 81,6 101 Mezőhegyes 2 899 LO 00 68 ,4 84 Mezőkovácsháza 2 970 222 78,6 90 Orosháza 14 039 219 74,1 94 Sarkad 4 319 251 78,4 106 Szarvas 7 452 243 82,5 97 Szeghalom 3 880 250 74,5 106 Tótkomlós 2 943 215 87,0 86 Vésztő 3 092 237 82,3 105 FORRÁS: KSH akkor már közel sem ilyen rózsás a helyzet. Nálunk a lakások 85,4, Bács-Kiskunban 85,3, Csongrádban 87,7 százalékában van fürdőszoba. Ez elmarad az országostól, ami 89,6 százalék. A Dél-Alfóldön a Viharsarokban rengeteg lakást megszüntettek, szám szerint 262-őt. Ez több Bács-Kiskunnál (206) és Csongrádnál (112). A megszüntetés oka lehetett egyebek mellett avulás, építés, településrendezés, elemi csapás. Egy családi ház felépítésének költsége megyénkben 2006- ban nettó 142 ezer forint volt négyzetméterenként, ennél többet költöttek Bács-Kiskunban (145 ezer) és Csongrádban (155 ezer). A Viharsarokban nem Békéscsabán adtak ki a legtöbb új lakásra építési engedélyt, hanem Szarvason (137), de még Gyula (133) is megelőzte a megyeszékhelyet (130). Mezőhegyesen egy új lakásra sem váltottak ki építési engedélyt, Battonyán, Csorváson és Mezőkovácsházán csak egyre. Az önkormányzati tulajdonú összkomfortos lakások lakbére Békésben tavaly 172, Bács-Kiskunban 188, Csongrádban 173 forint volt négyzetméterenként. Békéscsabán többet kértek (240 forint), mint Kecskeméten (186 forint), illetve Szegeden (83 forint). ■ Pocsaji Richárd Lakások száma Battonya 1 Békés 17 BeKéscsaba 130 Csorvás 1 Dévaványa 5 Elek 2 Füzesgyarmat 31 Gyomaendrőd 19 Gyula 133 Mezőberény 26 MezőhegyesMezőkovácsháza 1 Orosháza • 56 Sarkad 13 Szarvas 137 Szeghalom 22 Tótkomlós 4 Vésztő 5 Békés megye összesen 651
