Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-30 / 176. szám

4 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 30., HÉTFŐ VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA A véradás igazolása Békéscsabai olvasónk korábban többször adott úgynevezett felezett vért. Ez korábban két véradásnak számított, most mégis azt állítják, ez a vizitdíjmentesség szempontjából egynek sem minősül. Másik ol­vasónk nem őrizte meg az igazolásokat. Ahhoz, hogy egy véradó mentesüljön a vizitdíj megfi­zetése álól, legalább har­mincszor kellett teljes vért adnia. A felezett vér ebben az esetben valóban nem számít. Ha valaki legalább har­mincszor adott vért, de nem őrizte meg erről az igazoláso­kat, nem kell lemondania a kedvezményről. Meg kell ke­resnie azt a véradót, ahova korábban járt. Ha valami­lyen kiszálláson segített tele­fonálónk, akkor az Országos Vérellátó Szolgálat területi­leg illetékes vérellátójához kell fordulnia. Amennyiben az adott gyűjtési helyszín a vérellátó körzetébe tartozik, és az adatok fellelhetők a számítógépes nyilvántartá­sukban, akár azonnal is ki­adhatják az igazolást. Ha más vérellátó munkatársai dolgoztak akkor, valószínű­leg ki lehet deríteni, hova for­duljon olvasónk. A véradásokra vonatkozó adatokat hivatalosan har­minc évig kell megőrizni. Az ennél régebbi esetekben már hiányoznak a nyilvántartás bizonyos elemei, azonban a véradó dokumentumai, pél­dául a véradó-igazolvány vagy az igazolások segíthet­nek a véradási események azonosításban, ami alapján az igazolás kiadható. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ- SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT. Néha a kínai is megéri oktatás A japántolmácsokat jól megfizetik, és vadásznak tudásukra Akár 800—900 ezer forin­tot is kereshet az havon­ta, aki japánul vagy kína­iul tud. A legtöbben még­sem a pénz miatt kezde­nek el egzotikus nyelvet tanulni. Fekete G. Kata Felmérések ugyan nem készül­tek róla, de a becslések szerint Magyarországon 1500-2000- en beszélnek kínaiul, mintegy ezren japánul és néhány ezren észtül. Ezek a nyelvek most leg­alább annyira különlegesnek számítanak hazákban, mint 150 évvel ezelőtt az angol, ami mára világnyelvvé nőtte ki ma­gát. Előrejelzések szerint erre a távol-keleti nyelveknek is meg­van az esélyük. Az ázsiai gaz­daság ugyanis rohamosan fejlő­dik és terjeszkedik Európában.- Nem azért kezdtem japá­nul tanulni, mert a tolmácso­lással jól lehet keresni - mond­ta egy békéscsabai származású ■ Korábban a japán termékeket is úgy ócsárolták, mint most a kínait. férfi, aki most Esztergomban dolgozik. — A Szegedi Tudo­mányegyetemen reál szakokra jártam, de nem éreztem igazán jól magam. Véletlenül találtam rá a japánra, amit végül az Eöt­vös Loránd Tudományegyete­men végeztem el. Akkor már éreztem, a diploma megszerzé­se után nem kell majd állásért kilincselnem, vadászni fognak ránk a cégek. Ez így is történt, hiszen a japánok zöme semmi­Bak Adriána azért tanult észtül, mert ezt elvárták a magyar szakosoktól. lyen idegen nyelven nem be­szél, viszont kereskedik. A má­sodik világháború előtt egyéb­ként a japán termékektől sem volt elájulva a világ, pont olyan silánynak tartották a gyártmá­nyaikat, mint most a kínaikat. A férfi havonta mintegy 850 ezer forintot keres napi nyolc­órás munkával. De nem a pén­zért tanulta ezt a nyelvet. Mint mondta, régebben tetszettek neki a japán nők a vágott sze­■ Az észt nem hason­lít a magyarra, inkább az oroszra emlékeztet. műkkel. Aztán kiábrándult be­lőlük, ma már túl alacsonynak és soványnak látja őket, rövid a kezük, lábuk és a hangjuk sem túl megnyugtató. A körösladányi Bak Adriána sem mindennapi nyelvet vá­lasztott, amikor a Debreceni Egyetemen fél évre az észt mel­lett döntött.- Nem hinném, hogy az észt nyelvtudásom sok előnyt jelent majd a munkavállalásnál. Nem beszélem perfektül a nyelvet, de azért nem adnának el - mondta a diák, akinek a magyar szak mi­att kellett valamilyen finnugor nyelvben elmélyülnie. Mint mondta, ha úgy látná, hogy meg­éri, szívesen tanulna tovább is észtül, bár nem a legegyszerűbb a grammatikája. Bár egy nyelv­családba tartozik a magyarral, kicsit sem hasonlítanak egymás­ra, az észt inkább az oroszra és a németre emlékeztet Ez Adriáná- nak előny, mert német szakot is végez majd a Szegedi Tudo­mányegyetemen, ahova most je­lentkezett át Debrecenből. Kínában többet dolgoznak Bár Magyarországon az észthez és a finnhez hasonlóan indíta­nak kínai szakot is egy-egy egye­temen, Kiss Emese nem így kezdte el a távol-keleti nyelvet ta­nulni. Annyira érdekelte az or­szág kultúrája, hogy egy évre Kí­nába utazott. Bár az esztendő eltelt, nem akar hazajönni - Hog' megéljek, angolra tanítok gerekeket, akik néhány monda­tot már magyarul is elsajátítot­tak. Ez nagy szó, hiszen azoknak a kínai fiataloknak a nagy része az emberek kevesebb pénzért, igaz, alacsonyabbak is az árak, mint hazánkban Budapesten több egyetemen lehet diplomázni kelet-ázsiai nyelvből sem beszél magyarul, akik Buda­pesten élnek - írta leplében Kiss Emese. -Kínában nagyon sokat dolgoznak, de nyugodtabbak az emberek mint otthon. Nem ke­resnek sokat, de az élet sem drá­ga. Feltétel nélkül bíznak a szo­cializmusban Amikor az egyik itt élő magyar ismerősömet meg­kérdezték miben hisz, mondta, hog' katolikus. A lány vissza­kérdezett, ők miben hisznek tűi­re a gyerekek rávágták, hogy a kommunista pártban. Éávh fvfW Békéscsaba, kuratórium. A Balassi Közalapítvány és a Jankay Tibor Művészeti Közalapít­vány kuratóriumának egy-egy tag­ja lemondott a tisztségéről. He­lyettük a Balassiba Dombi Ildikót, a Jankayba Csuta Györgyöt vá­lasztották meg. Békéssámson. gólya. Sebesült gólyát talált a békéssámsoni Czékmán Renátó. A hatodikos ta­nuló a település utcáján fedezte fel a madarat. Hozzáértő módjára intézkedett, dr. István János állat­orvost értesítette, majd a tájvé­delmi körzet munkatársai elvitték a sérült madarat. A szegedi Vadasparkban gyógyítják meg. Csabaszabadi. közmunkások. Három fő közhasznú foglalkozta­tottat alkalmaz Csabaszabadi ön- kormányzata szeptember 30-áig. A napi nyolc órában dolgozó munkások a külterületek karban­tartásáért és a település parlag­fű-mentesítéséért felelősek. Dombiratos. KÖZCÉLÚ. Domb­iratoson jelenleg 11 közcélú fog­lalkoztatott van, akik munkájuk­kal besegítenek az intézmények működésébe, valamint a falu szé­pítésében, parkosításában vesz­nek részt. A regionális munkaügyi központ által támogatott dolgo­zók alkalmazása változó, másfél hónaptól 3 hónapig tart. Füzesgyarmat, közalapítvány. Eredményekről számolt be a kö­zelmúltban a Füzesgyarmati Te­hetséges, Rászoruló Fiatalság To­vábbtanulásáért Közalapítvány. A közalapítvány tavaly több mint egymillió forinttal támogatta a di­ákokat. Füzesgyarmat, tartósan. A füzesgyarmati, regisztrált 589 álláskereső közül 210-en tartós munkanélküliek, több mint egy éve szerepelnek a nyilvántartás­ban. Az álláskeresők 90 százalé­ka fizikai állományú. Az álláskere­ső férfiak aránya 51, a nőké 49 százalék. Kaszaper, sportcsarnok. A Kaszaper Sportegyesület pályá­zatot nyújtott be a Nemzeti Civil Alaphoz. A klub a sportcsarnok működéséhez igényelt forrást. Kaszaper, fűtéskorszerűsítés. Az Oktatási és Kulturális Minisz­térium Közkincs III. pályázatán szeretne forráshoz jutni a kasza­peri művelődési ház. A közműve­lődési intézmény fűtéskorszerűsí­tést, felújítást tervez. Szállodát akarnak a pósteleki kastély újjáépítése után Árverésre bocsátják a pós­teleki kastélyromot. A békés­csabai önkormányzat, áfa nél­kül hétmillió forintért hirdeti meg á ingatlant, amelyről ko­rábban már többen érdeklőd­tek. Volt, aki kempinget és er­dészházat szeretett volna, más a kastélyt nagyjából az eredeti állapotában építené újra, hogy szállodát alakítson ki benne fitnesz-, wellness-szolgáltatá- sokkal és termálfürdővel. A ve­vőnek három év alatt kellene az eredeti állapotot visszaállí­tania. Ha meg is valósul az el­képzelés, a parkot nem lehet majd elzárni a nagyközönség elől, azt a vevő csak bérelheti a várostól. ■ F. G. K. Helyt álltak a lánglovagok tűzeset Jellemző a szabálytalan, felelőtlen égetés Idén 146 alkalommal riasztot­ták a Mezőkovácsházi Városi Önkormányzati Tűzoltó-pa­rancsnokság szolgálati állomá­nyát. Tűzhöz 91, műszaki men­téshez, kárelhárításhoz 55 esetben történt riasztás. A dol­gozóknak megyebeli és me­gyén kívüli esetekhez is több­ször vonulniuk kellett - érté­kelte a félév eseményeit Czakó Ferenc tűzoltó alezredes, tűzol­tási és műszaki mentési osz­tályvezető. Elmondta, hogy a tűzesetek mintegy 70 százaléka szabad­téren keletkezett. Jellemző a fe­lelőtlen égetés, a veszélyhely­zet nem megfelelő értékelése, egy-két esetben a nemtörődöm­ség. A tűzgyújtási tilalom pedig jelenleg is érvényben van. Nagy kárértékű tüzek is előfor­dultak, ahol már az oltás meg­kezdésekor egyértelmű volt a szándékosság, ám ezek bizo­■ Előfordult, hogy a tűz­oltóknak fokozott ve­széllyel kellett számol­niuk munkájuk közben. nyitása a rendőrség bevonásá­val történik és elég hosszadal­mas eljárás. Számos esetben történt beavatkozás olyan anya­gok - palackos, vezetékes gáz -jelenlétében, ahol nem csak a lakosság, a tűzoltók is fokozott veszélynek voltak kitéve.- Műszaki mentésre főként a szélsőséges időjárás miatt ke­rült sor. Fokozott veszélyt jelent a battonyai határon átmenő, megnövekedett forgalom. Több­ször előfordult, hogy a balesetet szenvedett autók utasait csak holtan tudtuk a járműből ki­emelni - vázolta az alezredes. A tűzvédelmi igazgatás terén is változás történt, mert a telepü­lési jegyzők I. fokú tűzvédelmi jogköre az illetékes tűzoltó-pa­rancsnokságokhoz került. így, tűzvédelmi kérdésekben, a la­kosság közvetlen a tűzoltóság­hoz fordulhat. Emellett a pa­rancsnokság felhatalmazást kapott hatóságként eljárni kü­lönböző ügyekben. ■ H. M. Nyolcvan gyermek jut támogatáshoz Újkígyóson- A helyi önkormányzati intéz­mények minden egyes dolgozója igénybe vehet gyermeke után is­kolakezdési támogatást — jelen­tette ki Szebellédi Zoltán, Újkí­gyós polgármestere. A település történetében egyedülálló kezde­ményezés eredményeképpen összesen nyolcvan gyermek jut iskolakezdési támogatáshoz Új­kígyóson. Szebellédi Zoltán el­mondta, hogy a helyi általá­nos iskolából kezdeményez­ték az adómentesen bizto­sítható támogatás megadását. A helyi képviselő-testület végül úgy döntött, a tartalékalap terhé­re minden önkormányzati intéz­mény dolgozója 5 ezer forintot kaphat gyermekenként. ■ Cs. Á. Szebellédi Zoltán: „Fontos kezdemé­nyezés.” A < f

Next

/
Thumbnails
Contents