Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-26 / 173. szám

2007. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP Az egyházmegye a meggyalázott templom mielőbbi rendbetételét kéri A Magyarországi Román Orto­dox Egyházmegye aggodalom­mal vette tudomásul a békés­csabai román ortodox templom­nál ismeretlen személyek által elkövetett megszentségteleníté­■ A békéscsabai ro­mán ortodox temp­lom mielőbbi restau­rálását szorgalmaz­za az egyházmegye. seket és rongálásokat. Július 20-án, a templom oldalsó ajta­ján behatolva, ikonokat és más kultusztárgyakat rongáltak meg. Három nappal később, va­lószínűleg ugyanazok az elkö­vetők felgyújtották a templom­ban a szent oltár asztalát, né­hány ikont, zászlót és széket. A Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye határozottan ké­ri a magyar állami szervek se­gítségét, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ilyen tettek a jövőben ne történjenek meg. ■ F. M. Új vezetőt kapott a térségi társulás munkaszervezete A Békéscsabai Kistérségi Társu­lás munkaszervezete új vezetőt kapott dr. Banadics Attila szemé­lyében. A társulási tanács egy­M?-. .........-rjj g ■ Dr. Banadics Atti­lát választották a Békéscsabai kis­térség munkaszer­vezetének élére. hangú szavazattal választotta meg a korábban gazdasági tár­gyakat oktató és saját vállalkozá­sát vezető Banadicsot. A társu­lásnak jelenleg öt önkormány­zat a tagja: Békéscsaba, Csaba- szabadi, Doboz, Kétsoprony és Telekgerendás. Költségvetése di­namikusan fejlődik. Míg tavaly 298 millió forinttal gazdálko­dott, az idei féléves beszámoló alapján már 865 millió forintos költségvetéssel számolnak. A gyermekjóléti és családsegítő, valamint a szociális intézmé­nyek létrehozása után a kistér­ségi közoktatás megszervezése a társulás fő feladata. ■ F. M. Kapuzárási pánik Békésben végelszámolás Ilyen sok céget még soha nem szüntettek meg Egyre több a csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alá vont vállalat: a törölt cégek száma elérheti az újakét. (Képünk illusztráció.) Rekordmagasságba emelke­dett Békés megyében idén az első félévben a végelszá­molások száma: majd’ két és félszer annyi céget szün­tettek meg tulajdonosaik, mint egy évvel korábban. Pocsaji Richárd Mivel egyre több a csőd-, felszá­molási és végelszámolási eljá­rás alá vont viharsarki vállalat, a törölt vállalkozások száma hamarosan elérheti az újonnan alapítottakét - legalábbis a cég­nyilvántartással foglalkozó Opten Kft. adatai szerint. Az át­lagosnál jóval több végelszámo­lás fő okaként a lánctartozáso­kat és a fizetésképtelenséget nevezte meg Csorbái Hajnalka, a kft. igazgatóhelyettese.- Sok vállalkozás vezetői nem ismerik az említett problé­mák megoldására kínált lehető­ségeket, így aztán nem tudják elkerülni a gyakran több millió forintos, akár a cég végét okozó veszteséget — mondta Csorbái Hajnalka. Társaságuk adatai szerint 6 százalékkal nőtt me­gyénkben a felszámolások szá­ma is, az országos átlag 4 száza­lék. Emellett rengeteg — több, mint háromszáz — végrehajtási eljárás is indult az első félévben a Viharsarokban, zömük az adóhatóság kezdeményezésére. Néhány szakértő szerint ezek a számok arra utalnak, hogy túl sok társas vállalkozás működik Békés megyében. Nem osztja ezt a véleményt Czibula Zoltán, a Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezete (Kisosz) titkára.- A foglalkoztatási helyzet ja­vítása érdekében pontosan ar­ra kellene törekedni, hogy mi­nél több vállalkozás legyen. A megszorítások miatt ma min­denki spórol, s nemcsak ezért, hanem a csúszással érkező uni­ós pénzek miatt is tönkrement sok vállalkozó. Ráadásul a ható­sági ellenőrzések az egész Uni­Társas vállalkozások száma Békés megyében FORRÁS: KSH óban nálunk a legszigorúbbak - mondta Czibula Zoltán. Mindemellett szerinte jobban oda kellene figyelniük az embe­reknek arra, hogy magyar ter­mékeket vegyenek, s ne a kül­földi multik bevételét növeljék. Szintén a szűkülő piácot és a csökkenő vásárlóerőt nevezte meg a vállalkozások fő gondja­ként Hódsági Tamás. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke sajnálatosnak tart­ja, ha olyan vállalkozást szüntet­nek meg tulajdonosai, amelyre az adott településen nagy szük­ség van (például autószerelő, vil­lanyszerelő). Hódsági Tamás sze­rint van egy másik, nem szeren­csés üzenete is a végelszámolá­soknak: a vállalkozások egy része a nehezedő terhek miatt átigazol a szürkegazdaságba, s kontár­ként tevékenykedik tovább. Emelkedtek a felvételi ponthatárok felsőoktatás Megyénkben a gazdasági szakokra a legnehezebb bejutni A felsőoktatási felvételi pontha­tárok tegnap este nyolc után váltak nyilvánossá. A megyénk­ben induló állami finanszírozá­sú, nappalis első alapképzések ponthatárai a következők: Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultásának szakjain érvényes felvételi ponthatárok szakonkénti le­bontásban: ápolás és betegellá­tás 108, egészségügyi szervező 112, szociális munka 112. A Tessedik főiskola gazdasági ka­rán induló pénzügyi és számvi­teli szakon 121, gazdálkodás és menedzsmenten 121, andra- gógián 119, műszaki mene­dzser szakon 95 az idei pontha­tár. A főiskola mezőgazdasági, víz- és környezetgazdálkodási karán érvényes ponthatárok: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki 115, környezet­gazdálkodási agrármérnöki 110, mezőgazdasági mérnöki szakon 104. Óvodapedagógus szakon szakpártól függően 78- 87 a ponthatár, míg a pedagógi­ai főiskolai kar tanító szakán 78 és 100 között mozog ez az érték. A Kodolányi János Főis­kola Orosházán induló turiz­mus - vendéglátás szakán 78 a felvételi ponthatár. (A teljes lis­ta a www.beol.hu-n.) ■ F. M. JEGYZET POCSAJI RICHÁRD Inkább fejsze legyen több érdekes lenne a vállalkozá­suk végelszámolása mellett döntött cégvezetők fejébe nézni, hogy vajon miért ad­ták fel a harcot. Persze nem kell túlragozni ezt a dolgot, hiszen nyilván azért csukták be a boltot, mert nem futott a szekér. Gond csak akkor van, ha - mint az most a megyében tapasztalható - a korábbinál jóval többen le­húzzák a rolót. Ennek jelzés­értéke kell hogy legyen a döntéshozók felé, miszerint valamin érdemes lenne vál­toztatni. HULLJON A FÉRGESE - némi túlzással ezt is mondhat­nánk, de azért nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a helyzetet. Főleg azért nem, amiről Hódsági Tamás kama­rai elnök beszélt: a szürke- gazdaság terjedéséről. Ennek felszámolását pedig régóta hangoztatják a politikai sze­replők; kérdés, mennyiben járulnak hozzá ehhez az újabb és újabb, nehezen be­tartható szabályok. nem segíti a vállalkozók éle­tét az sem, hogy a pénzfor­rásként kecsegtető uniós pá­lyázati kiírások sokszor na­gyon nehezen értelmezhe­tők. Persze a pályázatírás is ólfan, mint iz adóbevallás elkészítése: az első zökke^ nők után egyre többen rájön­nek a fortélyaira. Vagy ha nem, akkor jobban járunk, ha mindkettőt rábízzuk a profikra, azaz pályázatíró cé­gekre, illetve könyvelőkre. KISEBB CSODÁVAL FELÉR, hogy a problémák ellenére még mindig hónapról hónap­ra egyre több a működő vál­lalkozás a megyében. A ma­gyarázat persze egyszerű: valamiből élni kell, s ha már alkalmazottként nem ka­punk munkát, akkor jobb hí­ján vállalkozunk. Aztán meg pár esztendő elteltével kide­rül, hogy mi az erősebb: a fejszénk vagy a fa, amelybe belevágtuk. Jobb lenne, ha inkább a fejszék száma gya­rapodna. Nyáron is forró helyzetet teremthet egy rossz bojler szivárgás Kánikulában a tetők felmelegszenek, így elfogyhat a kémény felhajtóereje és az égéstermék visszaáramlik Nem csak télen, nyáron is szá­molni kell szén-monoxid-szivár- gással. Nyírteleken nemrég emi­att hunyt el egy 17 éves lány. A fürdőkádban, tusolás köz­ben halt meg egy 17 éves lány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. A kazánból áramló szén- monoxidtól előbb elvesztette az eszméletét, aztán megfulladt. Budapesten a napokban fejfájás­sal, szédüléssel, fokozott szívdo­bogással vittek kórházba öt em­bert. Kiderült, a régi bojler volt a bűnös. Békéscsabán is hívták már hasonló okból a szerelőket.- A tetők felmelegszenek a kánikulában, így elfogyhat a kémény felhajtóereje. Ezért a nyáron is használt bojlerek, kombi kazánok égésterméké­nek egy része vagy az egész a helyiségben marad - mondta Rákóczi József. A Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. főmérnö­ke szerint nem szerencsés, hogy több emeletes házban a kémény egyetlen kürtőből áll, és minden szinten bele van köt­ve például egy vízmelegítő. Ilyenkor ugyanis megszakítják a kémény huzatát, ami nyáron még veszélyesebb, mint télen.- Ez olyan, mintha egy szívó­szálba négy centiméterenként fúrnánk egy lyukat, amelyek jel­Ha szúrós szagot érzünk, kapcsoljuk ki a készüléket .4 baj elkerülésére érdemes néhány ezer forintért szén-mo- noxid-jelzőt venni. Ha nincs ilyen készülékünk, akkor is legs'ünk résen. Figyelmeztető jel, ha szúrós szagot érzünk, ha a kazán vagy bojler burko­lata a szokásosnál melegebb, ha a készülék szellőzőrácsá­nál forró levegőt érzünk vagy az ide tett tükör bepárásodik. Akkor is kapcsoljuk ki a be­rendezést és hívjunk szerelőt, ha a szellőzőrácshoz tartott gyufa lángja nem befelé, ha­nem kifelé hajlik. képezik az épületszintenkénti huzatmegszakításokat. Aztán próbáljunk meg a szokásosnál lényegesebben gyengébben szív­ni a szívószállal, hiszen nyáron a kémények szívóhatása is gyen­gébb. Látni fogjuk, hogy jóval ke­vesebb üdítőhöz jutunk, mint normális esetben, de az is lehet, hogy egyáltalán nem tudunk in­ni - érzékeltette a főmérnök. A kéménybe szabálytalanul bekötött páraelszívók és mobil- klíma-berendezések, még in­kább gátolják a természetes áramlást. Ha pedig az egymás fe­lett lakók egyszerre használják a vízmelegítőt, szagelszívót és lég- í kondicionálót, a hatások össze- 8 adódnak. ■ Fekete G. Kata Életet menthet a kazánok, vízmelegítők gyakori szén-monoxid-ellenőrzése. 1 ¥ (

Next

/
Thumbnails
Contents