Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-25 / 172. szám
Orbán: erősebb elnököt! jogkörbővítés Lendvai szerint Sólyom László autonóm államfő Orbán Viktor a politológus szerint vezetné az általa vázolt köztársaságot Sólyom László szerepe a Fidesz-elnök szerint egy kiemelt alkotmánybíróé HIRSAV Fordulat: elismerik, hogy Maiinát megverték LEHET, hogy valóban megverték Maiina Hedviget - nyilatkozott a szlovák országos rendőrfőkapitány. De nem úgy, ahogy azt a nyitrai egyetemista elmondta, tette hozzá lan Packa. A rendőrség és a belügyminiszter eddig még azt is tagadta, hogy valaki bántotta a lányt. Trópusi növények terjednek a Zalában „egy trópusi növény terjedését észleltük a Zala folyó torkolatában” - mondta Vörös Lajos. Az MTA szakembere szerint az utóbbi hetek trópusi viszonyainak köszönhető, hogy nem látott mértékben szaporodott el a vízen lebegő, trópusi vízipáfrány. Ma kiderülnek a felvételi ponthatárok MA ESTE NYOLC ÓRA UTÁN derülnek ki a 2007-es felvételi ponthatárok: eldől, felvették-e a jelentkezőket a kiválasztott egyetemek, főiskolák valamelyikére. Uniós támogatással magyar-szlovák tervek Közös fejlesztési lehetőségektől. és a Szülőföld Alap pályázatairól is tárgyalt Kiss Péter kancellária- miniszter és Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke Budapesten. „Szlovákia és Magyarország közös EU-s fejlesztésekhez a következő hét évben 176 millió eurós támogatásra számíthat” - mondta a politikus. Csáky Budapesten tárgyalt Orbán Viktor szerint az antidemokratikus baloldali kormányzástól egy erősebb jogkörrel felruházott államfő menthetné meg az országot. Éber Sándor A demokrácia védelmében erősíteni kell a köztársasági elnök jogkörét - hangoztatta hétfő este a HírTV-ben Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint az államfő ma arra kényszerül, hogy egyfajta kiemelt alkotmánybíróként működjön, s el kell gondolkodni azon, hozzák olyan helyzetbe, hogy megvédhesse a magyar demokráciát az azt kijátszó megtévesztő parlamenti többséggel és kormánnyal szemben. A jelenlegi törvények szerint ehhez az államfőnek nincsenek eszközei, mivel „demokrácia nélküli többpártrendszer van hazánkban”. „Orbán Viktor gyöngéd érzelmi pressziót gyakorol a köztársasági elnökre” - mondta tegnap Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője úgy látja, hogy Sólyom egy autonóm köztársasági elnök, azt sem lehet rá mondani, hogy „úgy ugrál, ahogy a Fidesz fütyül”. „Orbán Viktor abban reménykedik, hogy egy sikeres és ered- mériyes népszavazás után előrehozott választások lesznek Magyarországon, amelyen a jelenlegi felmérések szerint a Fidesz jelentős győzelmet arathatna” - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint azonA nyugati iípusú demokráciákban az Egyesült Államok elnöke rendelkezik erős hatalommal. Ő a végrehajtó hatalom feje, politikailag nem felelős a kongresszus előtt, megvétózhatja a törvényhozás döntéseit, de az is megtagadhatja az elnök döntéseinek támogatását. FRANCIAORSZÁGBAN félelnöki rendszer jött létre, a hatalmi súlypont a végrehajtó hatalmon belül a köztársasági elnökre ban erre alkotmányjogilag nem kerülhetne sor, ezért presszionálja most a köztársasági elnököt jogkörének erősítését célzó mondatokkal. Ezek a nyilatkozatok a Fidesz táborát is megnyugtathatják, mondván, létezik megoldás arra, hogy pártjuk még a 2010-es választások előtt hatalomra kerülhessen, és így megóvják az országot a „nemzet- haláltól”. Orbán Viktor egy erős IV. köztársaságot szeretne, francia vagy kerül, a miniszterelnök és kormánya az ő alárendeltjévé válik. Az elnök nem a parlamentnek, hanem az őt megválasztó polgároknak felel MAGYARORSZÁGON közepes erősségű jogköre van az államfőnek. Nemzetközi szerződéseket köthet, kitűzi a választások időpontját, kegyelmi joggal élhet, kinevezési jogköre van, visszaküldheti a törvényeket megfontolásra a parlamentnek. orosz mintára erősebb félelnöki vagy amerikai, mexikói típusú elnöki jogkörrel - mondta Kiszelly. A politológus szerint ebbe a pozícióba saját magát is el tudja képzelni Orbán. „A Fidesz elnökének felvetése alkotmánymódosításokat feltételez, és sok problémát vetne fel” - nyilatkozta lapunknak Kolláth György. Az alkotmányjogász hangoztatta: a rendszerváltás után Magyarországon parlamentáris rendszer alakult ki, egyéni érdekekkel nem lehet megváltoztatni elnöki vagy félelnöki rendszerre a hatalmi ágak egyensúlyának felborulása nélkül. A köztársasági elnöknek jelenleg csak jogi felelőssége van, ha azonban politikai felelősséget is adnának neki, akkor a közjogi rendszer megdőlne, hiszen a köz- társasági elnököt jelenleg a parlamentben nem interpellálhatják. Ugyanakkor alelnöki posztot is létre kellene hozni. Kolláth sérelmezte, hogy mindkét politikai oldal gyakran aktuálpolitikai érdekekből szeretne belepiszkálni az alkotmányba. Erdőtüzek: ezer hektáron pusztítottak a lángok Kedd éjfélkor megszűnt a hőségriadó, így ma megszűnik a kánikula miatt elrendelt riasztás minden fokozata - közölte az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal tegnap. Tegnap az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) még az elmúlt napok erdőtüzei által okozott károkat becsülte meg: eszerint ezer hektáron pusztított tűz. Azt már lehet tudni, hogy a Budapest XV. kerületében leégett 60 hektáros fenyőerdőben csaknem 80 millió forintos kárt okoztak a lángok. „Örömmel jelenthetem, hogy kedden már csak egyetlen ötös fokozatú, kiemelt tűzesethez riasztották a tűzoltókat, de már annak is csak az utómunkálatai tartanak. Az átlagoshoz képest az elmúlt egy héten 130 millió forinttal nőtt a tűzoltóságok kiadása, ami konkrétan túlórapénzt és üzemanyagköltséget jelent” - mondta Tatár Attila. Az OKF főigazgatója hozzátette: a tűzoltók munkáját jelzi, hogy annak ellenére nem sérült meg egyetlen állampolgár sem, hogy a hét végén hat megyében egyszerre volt legmagasabb fokozatú riasztás. A kimerültség és a hőterhelés miatt három tűzoltó könnyebben megsérült. „köszönöm az állampolgárok és az önkéntes tűzoltók segítségétls” - hangsúlyozta Tatár Attila. ■ V. M. Ötszáz ember halálát okozta a hőség „országosan mintegy 500 ember idő előtti halálát okozhatta a hőség; a közép-magyarországi régióban 30 százalékkal többen haltak meg, mint egy átlagos hőmérsékletű nyári időszakban az elmúlt héten” - írta tegnapi közleményében Falus Ferenc. az országos Tiszti Főorvosi Hivatal vezetője hozzátette: ez a szám a statisztikailag várthoz képest kevesebb. 27 fok felett a halálozás nagyobb arányú növekedést mutat, a július 15. és 22. közötti időszakban pedig folyamatosan 30 Celsius-fok fölött volt a napi átlaghőmérséklet. Az amerikai elnöknek van a legerősebb jogköre Kiszabadultak a bolgár ápolónők Líbia Összevesztek az európai diplomaták, kit illet a dicsőség a sikerért Kovács: nyilvánvaló, hogy többe kerül a választás Nyolc és fél éves fogság után tegnap hazatértek Szófiába azok a bolgár ápolónők, akiket Líbiában már kivégzés fenyegetett. Az öt ápolónőt és egy palesztin orvost azzal vádolták, hogy szándékosan fertőztek meg HIV-vírussal négyszáz kisgyermeket. Habár több független szakértői csoport is igazolta, hogy a vádak alaptalanok, az egészségügyi dolgozókat halálra ítélték. Ügyükben elmozdulás csak akkor mutatkozott, amikor több európai ország, köztük Bulgária, Horvátország, Csehország vállalta, hogy ha Líbia visszafizeti adósságait, abból a beteg gyermekek családjainak fejenként 9,3 millió eurót juttatnak. A pénzt azonban nem közvetlenül a családok kapnák, hanem egy alapítvány, amelynek feje Kadhafi líbiai államfő fia. Az elmúlt héten megérkezett az első átutalás az alapítvány számlájára, így a hosszú fogság után az ápolónők haza is térhettek. Ehhez hozzájárult, hogy legutóbb Benito-Ferrero Waldner, az Európai Bizottság külkapcso- latokért felelős tagja és Cécilia Sarkozy, a francia elnök felesége is személyesen járt közben a líbiai államfőnél. A bolgár ápolónőkért sokat fáradozott uniós politikusok fel is háborodtak, ^ hogy Nicolas Sarkozy és neje | aratja le a többéves tárgyalások I babérjait. ■ Nyolc és fél éves fogság után tértek haza tegnap Szófiába az ápolónők Nem lehet nekimenni a 2010-es választásoknak, ha nem tisztázzák a kampánypénzek szabályozását - állítja Kovács Árpád. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a közszolgálati rádió tegnap reggeli műsorában azt mondta: van olyan párt, amelynek érdeke a pontos elszámolás, ám van olyan is, amelynek nem. A számvevőszék elnöke rámutatott: a választások egyre több pénzbe kerülnek, és az is nyilvánvaló, hogy nem 386 millió forintba kerül a voksolás Magyarországon. „A pártokat körülvevő szürkezóna korrupciós ígéretek halmaza” - mondta. A holland példát említve azt mondta: a választási ígéreteket ott például „beárazza” az erre rendelt hivatal, azaz kiszámolja, hogy a választási ígérethalmaz mibe kerül, és erre van- e pénz. Az ÁSZ-elnök szerint Magyarországon a számvevőszék alkalmas lenne erre a feladatra. Az ÁSZ a közelmúltban tette közzé a 2006-os parlamenti választások kapcsán a pártok költését vizsgáló jelentését. Ebben papíron mindent rendben talált a számvevőszék, vagyis a dokumentum szerint a pártok betartották a kampányban a legfeljebb 386 millió forintos költséghatárt. ■ Z. M. ■ Van párt, amelynek nem érdeke az elszámolás. Í 1 1 I
