Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-04 / 154. szám

2007. JÚLIUS 4., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Köröstarcsa. népi. Átadták a népi kulturális ökocentrumot Köröstarcsán. A mintegy 90 mil­lió forintos ráfordítással elké­szült létesítményben egyebek mellett a népi mesterségeket ta­nulmányozhatják a látogatók. Kunágota, traktor. Kunágota község pályázatot nyújtott be A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács térségi felzárkóztató programjára. Célja a kommuná­lis és köztisztasági tevékenysé­get segítő gépbeszerzés. A terve­zett pótkocsis traktor és elemei­nek összköltsége 10,5 millió fo­rint, amelyhez 20 százalék saját erő társul. Lökösháza. összevonás. Nem lesz párhuzamos osztály a követ­kező tanévben a lökösházi álta­lános iskolában, mert összevon­ják a két, most végzett hatodi­kos csoportot. A sajátos nevelési igényű gyermekek az alaptantár­gyakból továbbra is kapnak kü­lönórákat. Magyardombegyház. munka. A magyardombegyházi testület sikeresen pályázott, így a Dél-al­földi Regionális Munkaügyi Köz­pontjúlius elsejétől, három hó­napra, parlagfűirtásra nyújt tá­mogatást. Az önkormányzat két közmunkás foglalkoztatására 477 ezer, eszközbeszerzésre egyszeri 90 ezer forintot kapott. Orosháza. NYELVEK. A Táncsics gimnázium szolgáltatórendsze­rének országosan is kiemelkedő lehetősége, hogy diákpolgári jo­gon angol és német nyelvből szerezhetnek bizonyítványt a ta­nulók. Angol, német, latin, spa­nyol, olasz, igény szerint orosz és kínai-rryelvből tehetnek osztályo­zó vizsgát, majd érettségizhet­nek, illetve nyelvvizsgázhatnak. Szabadkígyós, pályázat. Összesen 4 millió 302 ezer fo­rintjutott Szabadkígyósra a Ker­tészek Földje akciócsoporton be­lül. A pénz a LEADER+ progra­mon keresztül érkezik a telepü­lésre. Tarhos. VADREGÉNYES. Vadre­gényes utakon Dánfoktól Má- gorig címmel indít programot több Békés megyei település a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület gesztorságával. A Bé­kést, Tarhost, Bélmegyert és Vésztő-Mágort is érintő szaka­szon információs táblákat és a pihenéshez parkbútorokat he­lyeznek el. Hajtunk, ha kell ingyen is túlóra A dolgozó már annak örülhet, ha pénzben megkapja a jussát Feszített tempót diktálnak. A kereskedelemben a vásárló az első, ám megesik, hogy a túlmunka utáni pénzért a dolgozók hiába várnak a sorukra. A munka törvénykönyve a helyettesítés és a túlóra módját, illetve javadalma­zását pontosan szabályoz­za. A hiba ott van, hogy a foglalkoztatók ezt sok­szor a kedvük szerint ér­telmezik, vagy egyszerű­en semmibe veszik. Csath Róza csökkenteni, ám ezt nem min­den munkakörben tudják tarta­ni, hiszen a hivatalban jelentős létszámleépítés történt. Éppen ezért a túlmunkát nem szabad­idővel, hanem az ugyancsak törvényes pénzbeli kifizetéssel ismerik el. A békéscsabai Réthy Pál kór­ház nyáron is minimális túlórá­val szervezi a munkát - tudtuk meg dr. Boros Zoltántól a kórház megbízott főigazgató főorvosá­tól, aki szerint ez elsősorban a munkatársai helyettesítésben való összhangját dicséri. Rende­léseket most sem szüneteltet­nek, csak végső esetben. Az Élésker Kft. munkaegysé­geiben nyolcvan százalékban nők dolgoznak, sokan édes­anyák, akik a vakáció idején igyekeznek szabadságra menni. Legtöbbször ezt kollektíván be­lül egyeztetik - mondta a társa­ság ügyvezető igazgatója, Hild A szolgáltatást végző, amúgy is feszes létszámmal dolgozó mun­kahelyeken, kivált nyáron, ne­héz a távollévő kollégák pótlása. A szabadságok szezonja elér­te a békéscsabai polgármesteri hivatalt is, a tegnapi osztályve­zetői értekezleten néhányan már helyettesükkel képviseltet­ték magukat. Dr. Benedek Mária jegyző a megbe­szélésen azt kérte, hogy a hivatalban mindenkinek legyen érdemi helyettesítő­je. A korábbi tapasz­talat ugyanis az volt, hogy az ügyfe­leket bár fogadták, ám érdemben nem tudtak nekik segíte­ni. A jegyző lapunk­nak elmondta, a túlórát igyekeznek minimumra miatt nem győzik helyettessel Hankó György: „A dolgozók könnyen meg­kapják, örülje­nek, hogy van munkájuk." A munkáltatók a kereskede­lemben nem szeretnek túlórát fizetni, ám mivel nagyon kihe­gyezett a létszám, helyettessel sem győzik mindig. Sokszor azzal biztatják a túlórázókat, hogy majd lecsúsztathatják. S mert a másiknak és a harma­diknak is gyűlik az ideje, eze­ket az órákat, napokat rend­szerint képtelenség szabadidő­re váltani - világított rá Hankó György', a Kereskedel­mi Alkalmazottak Szakszer­vezetének megyei titkára. A túlfeszített tempóból, különö­sen a multiknál, a vásárlók legfeljebb annyit érzékelnek, hogy hosszabb a sorban állás a pénztárnál. Györgyné. Elsősorban helyette­sítésre törekednek, a túlórát a költségei miatt megpróbálják a legkisebb szinten tartani.- A többletmunkát elsősorban szabadidőben kell kiadni, mert legelőbbre való, hogy a dolgozó feltöltődjön. Ha ez nem járható, akkor a törvényes munkaidőkere­ten felül végzett munkáért bér­pótlék jár. Ennek mértéke attól függ, hogy a túlmunkát pihenő­napra vagy hétköznapra rendel­ték el — szögezte le dr. Molnár Margit.ügyvéd. Praxisában ren­geteg példát látott már a dolgozók kiszolgáltatottságára. A többség nem is nagyon mer szembeszáll­ni a kenyéradójával, legfeljebb csak akkor, miután megszűnt a munkaviszonya. Az ügyvédnő számára emlékezetes az a mun­kaügyi per, amely során egy ital­bolti pultost képviselt A férfi egy társával váltásban dolgozott éve­kig úgy, hogy ezért sem heti sza­badnapjuk, sem pihenőnapjuk nem volt Mindezt minimálbérért tették. Egyikük három esztendő­re visszamenőleg perelte az elma­radt bérpótlékot, amit a munka­ügyi bíróság kamatostul megítélt Az összeg több millió forintot tett ki. Bár a munkáltató cége időköz­ben megszűnt, a megítélt pénz egy részét a férfi az állami bérga­rancia-alapból megkapta. au A túlórák kifizetéséről MIHALIK JENÖNÉ, 65 ÉVES, KÖRÖSLADÁNYI NYUGDÍJAS:- Hosszú éveken át pedagó­gusként dolgoztam, régen mindig pontosan kifizették a túlóráinkat. Nem volt semmi csúszás, a havi fizetések ki­adásánál láttam, mennyit dol­goztam a rendes munkaidőn felül. A mai helyzetet nem is­merem annyira, bár hallottam ismerőseimtől, hogy néhány vállalat nem tudja anyagilag értékelni a pluszmunkát vég­ző alkalmazottakat. ERDŐS KATALIN, 50 ÉVES, BÉ­KÉSCSABAI KONYHAI DOLGOZÓ:- Néhány évvel ezelőtt még pénzben kaptuk meg a túlórákért a járandóságun­kat. Manapság a gazdasági helyzet miatt már az úgyne­vezett csúsztatásban gondol­kodunk. Tehát, ha összegyű­lik a megfelelő mennyiségű óraszámunk, akkor egy adott napon nem kell bemenni dol­gozni, azaz tulajdonképpen „lecsúsztatjuk” a túlórát r>Ió nin GEDŐ ATTILA, 33 ÉVES, BÉKÉS­CSABAI FÖLDMÉRŐ MÉRNÖK:- Állami cégnél dolgozom, egyáltalán nem fizetik ki a túlórákat. Bár a helyzet a ko­rábbiakhoz képest változat­lan, hiszen régebben sem tudták díjazni az ilyen irá­nyú pluszmunkát. Egyéb­ként a csúsztatás gyakori ná­lunk, hála a vezetőségnek, szabadsággal tudjuk kom­penzálni a cégnél eltöltött rendes munkaidőn felüli munkaóráinkat. ■ M. P. M. Az elnök segítette ki a sarkad! kistérséget megfontolják Ősszel tárgyalja újra a parlament a nagy vitát kiváltó törvényt Orvosi rendelőben jó szavakkal is gyógyítani akarnak- Szavunk, érintésünk gyógyí­tó, ez legyen az iránytű mun­kánkban — fogalmazta meg dr. Garay Erzsébet háziorvos teg­nap Gyulán, az egészségügyi alapellátásban dolgozók Sem- melweis-napi ünnepségén. Elhangzott, az egészségügyi alapellátásban ma dolgozók fel­adata a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedések szá­mának csökkentése. Dr. Perjési Klára polgármester elismerő ok­leveleket adott át a szakterület kiemelkedő munkatársainak. Hibának nevezte, hogy az egész­ségügyi reform megalkotói nem nyerték meg az orvosokat és nem fordítottak kellő figyelmet a végrehajtásra. ■ Sz. M. Sólyom László köztársasági el­nök megfontolásra visszaküld­te a parlamentnek a kistérsé­gekről szóló törvényt. — Illik mindenkinek tisztelet­ben tartani a köztársasági elnök véleményét - reagált a kistérsé­gi társulásokról szóló törvény módosítását kezdeményező szo­cialista országgyűlési képvise­lő. Nagy László abban bízik, hogy a köztársasági elnök által hangsúlyozott jogi észrevételek mellett területfejlesztési szem­pontokat is figyelembe fognak venni, ami Sólyom László véle­ményében nem jelent meg.- Fontosnak tartom, hogy senki se csináljon presztízskér­dést az ügyből. Bizonyos érte­lemben azonban megnyugtató, hogy az elnök nem kezdemé­nyezte a törvény előzetes nor- makontrollját, tehát alkotmá­nyossági kifogás nem merült fel ezzel kapcsolatban - hang­súlyozta a képviselő. Kollektív sikerként értékelte A törvény elnöki „visszadobá­sa” miatt később kerül sor több Békés megyei település át­jelentkezésére. Doboz, Gyomaendrőd, Hunya, Szabad- kígyós és Újkígyós is a Sólyom László által felvázolt keretek között kezdeményezte az átlé­a köztársasági elnök döntését Tóth Imre polgármester, a Sar­kad és Környéke Többcélú Kis­térségi Társulás elnöke.- A helyes jogérzés, jogértel­mezés győzedelmeskedett a parlamentben többségben lévő MSZP-s jogorzás felett — adott pést. Nem aggódik az esetleges késlekedés miatt Balogh József szabadkígyósi polgármester, a megyei közgyűlés tanácsnoka. A politikus úgy véli, az ő ügyü­ket ősszel már külön fogják ke­zelni, hisz’ az előírásoknak megfelelően jártak el hangot véleményének Tóth Im­re. A polgármester szerint az országgyűlés az alkotmány, az önkormányzati törvény, a terü­letfejlesztési törvény, illetve a többcélú kistérségi társulások­Tóth Imre: „Helyes az elnök jogérzése". ról szóló jogszabály szellemé­vel ellentétes döntést hozott, durván sértve ezzel az önkor­mányzati autonómia, a szabad társulás és az önkéntesség el­vét. Sólyom László köztársasági elnöknek címzett beadványuk­ban is erre hívták fel a figyel­met, s tulajdonképpen ezen okok miatt bukott el a „politikai túlerővel kierőszakolt törvény- módosítás”. Tóth Imre kifejtet­te: azt szeretnék valószínűsíte­ni, hogy a jogkövetés útjára lép a parlamenti többség.- Elképzelhető, hogy rendkí­vüli ülés keretében még szep­tember előtt az országgyűlés elé kerül a törvény - tette hozzá. ■ Both Imre-Csiszér Áron Öt másik megyei település is beleesett a szórásba

Next

/
Thumbnails
Contents