Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-04 / 154. szám

2 GAZDASÁGI KORKÉP jpfflflPPiWTOIIM BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 4., SZERDA APEH-évforduló: lépcsőről lépcsőre építették ki a mai adórendszert Az APEH húszéves történelmé­hez nevek, dátumok és esemé­nyek tartoznak. A 20 évet dr. Sütő Dezső, Minarik György, Pitti Zoltán, dr. Kékesi László, dr. Simicska Lajos, dr. Vida Il­dikó, dr. Király László György és dr. Szikora János elnökök neve fémjelzi. Békés megyében a kezdeti lépéseknél dr. Orosz Tivadar és Bokor Károly alakí­totta a szervezetet. 1992-től dr. Csizmadia Ferenc egészen 2001. május 9-én bekövetkezett tragikus haláláig, majd ezt kö­vetően Szabóné Juhász Ilona szakmai irányítása mellett folyt a munka. Idén január 1-jé- től Tamásné Czinege Csilla igazgatja a regionális igazgató­ságot. Nézzük, hogy alakult ki az adószervezet megyénkben. 1968: az új gazdasági mecha­nizmus újból életre hívta az adó- igazgatást. A megalakult PM Be­vételi Főigazgatósága a megyei tanács épületében, a József Atti­la utcában kezdte meg a munká­ját, majd átköltözött a Tanács- köztársaság út 11-17. sz. alá. 1971: a központhoz tartozó adóhivatalokat hoztak létre. 1982: megalakult a PM Ellen­őrzési Főigazgatósága, amely­nek területi szerveként felállt a Békés Megyei Igazgatóság is a Tanácsköztársaság út 11-17. szám alatt. 1987: a PM felügyelete alatt megalakult az APEH, létrehoz­ták az adófelügyelőségeket. Ez megteremtette a magánszemé­lyekre is kiterjedő adóztatási és ellenőrzési tevékenység végzésének lehetőségét. /iu Sr 1988: korszerű adótörvé­nyek, általánossá vált a magán- személyek adóztatása. 1989: felépült a Kinizsi utca 1. szám alatti irodaház. 1992: megszűnt az adófel­ügyelőségek elkülönültsége, s helyette a megyei igazgatósá­gon három szakterület alakult az ellenőrzés, az adóügy és a működtetés területen. A lét­szám már 224 fő volt. 1999-2000: a járulékbesze­dés és -behajtás integrációja. 2004: a megyei létszám 362- ről 317-re csökkent. 2007: a regionális igazgató­ság illetékessége Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye terü­letére terjed ki. Összesen 1379- en dolgoznak az igazgatósá­gon. Beolvadt az illetékhivatal. Húsz év tapasztalatával adóhivatal Az igazgató szerint megfelelnek az elvárásoknak — A ma adóhivatala egyre inkább megfelel az elvá­rásoknak - nyilatkozta Tamásné Czinege Csilla. Az APEH Dél-alföldi Regi­onális Igazgatósága igaz­gatójával az adóhatóság fennállásának húszéves évfordulója alkalmából beszélgettünk. — Húszéves az APEH. Hogyan látja a szervezet szerepét a hazai közigazgatásban?- Számos változás történt az adópolitikában. A kiemelt adó­nemek (szja, áfa és a nyereség­adók) együttes részaránya gyorsan növekedett, majd a nyereségadók súlya a bevéte­lekben csökkent. Az áfa bevéte­lek dominánssá váltak, a fo­gyasztási adók szerepe le­csökkent. A tb-járulék besze­désének az APEH-hez tele­pítése után ez meghatá­rozó feladatává vált a szervezetnek. Jelentősen nőtt az adóalanyok szá­ma és összetételük is megváltozott. Ez is jelen­tős hatást gyakorolt a mód­szerekre. Míg a 80-as évek vé­gén a főkönyvelők által beho­zott mérlegeket kézzel vették át és egyeztették a munkatársak, ma már elektronikusan „valla­nak” az adózók.- Milyennek ítéli meg az adó­morált? — Véleményem szerint az adózók döntő többsége rend­ben, tisztességesen eleget kí­ván tenni adókötelezettségei­nek. Természetesen van egy olyan vállalkozói kör is, amely egyáltalán nem, vagy nem megfelelően adózik. Az adóha­tóság feladata az, hogy kiszűrje ezeket a csoportokat. ciós törekvéseire. A járulékbe­szedési feladatok eredményes megoldása képezheti alapját a mai egészségbiztosítási re­formnak. Nem véletlen az sem, hogy az illetékbeszedés is hoz­zánk került.- Sokan mondják, hogy bo­nyolult az adórendszer...- Nemcsak mi vagyunk húszévesek, hanem az adó­rendszer is... Több egyszerűsí­tésen dolgoztak ez idő alatt a szakemberek, több-kevesebb sikerrel. Nyilvánvalóan nem le­het ebből a szempontból figyel­men kívül hagyni a társadalmi­gazdasági állapotokat sem és azt sem, hogy mit akarunk még megoldani az adórend­szer segítségével, például elosztást, stb. Talán akkor válik valódi, igazi lehető­séggé az egyszerűsítés is, ha elérjük azt, hogy mindenki, aki­nek kell, rend­ben befizesse az adóját. Rengeteget beszélünk most a va- gyonvizsgálatokról. Nem az a baj, hogy valaki vagyo­nos, hanem az a prob­léma, ha ehhez a va­gyonhoz adózatlanul ju­tott hozzá. Az adóhatóság feladata az, hogy az igazán nagy összegű, adózatlan va­gyongyarapodást feltárja és el­érje, hogy ezeket az összegeket befizessék. A hangsúly azon van, hogy fizessék be, azaz, ha valaki úgy gondolja, hogy in­kább nyugodtan szeretne alud­ni, akkor lehetőség van önel­lenőrzést benyújtani. Akiknek viszont nincsenek ugyan ál­matlan éjszakáik, de van eltit­kolt jövedelmük, azok esetében az adóhatóság feladata ezek fel­tárása és adóztatása. Tamásné: „Nem az a baj, hogy valaki vagyonos, hanem az a probléma, ha ehhez a vagyonhoz adózatlanul jutott hozzá.” Működő adózók aránya a Dél-alföldi Régión belül 2006. évben 74.6% □ DAR □ Békés Megye — Milyen a presztízse az adó­hatóságnak?- Az adóhivatal most ünnep­li megalakulásának húszéves évfordulóját. Ez alatt rengete­get változott a társadalom. A ma adóhivatala egyre inkább megfelel az elvárásoknak, en­nél fogva a rólunk kialakult kép is sokkal pozitívabb, mint mondjuk a kilencvenes évek elején. Számos feladatot sikere­sen megoldottunk. Gondoljunk például az utóbbi évek integrá­1990 2000 2001 700? ?003 2004 2009 2005 40 000 35 000 30 000 a 25 000 § 20 000 “■ 15 000 10 000 5 000 0 □ Társas vállalkozások □ Magánszemélyek és egyéni vállalkozók ADÓALANYOK SZÁMA BÉKÉS MEGYÉBEN 1992-2006. Ma már egymillió hazai vállalkozás bevallása készül elektronikus úton Az APEH internetes honlapjá­ról 2001 óta letölthető egy kli­ensprogram, amelyet az adózó saját számítógépén telepít és segítségével el tudja készíteni bevallásait. Ez a program a ki­töltés helyességét is ellenőrzi. 2006-ban már a beérkezett sze- mélyijövedelemadó-bevallások közel háromnegyede az „ABEV” nyomtatványkitöltő program­mal készült. A 2000-es évek elején önkén­tes alapon együttműködési megállapodást kötött az APEH nagyobb cégekkel, és ez alap­ján már elektronikusan is foga­dott bevallásokat. 2004. február 1-jétől országosan a háromezer legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót kötelezték az elektronikus bevallásra. 2005-től tízezerre nőtt az elektronikus bevallásra kötele­zettek köre. Feladat volt, hogy az elektronikus bevallásra nem kötelezett adózóknak is bizto­sítsák ezt a lehetőséget. 2005. április 1-jétől kialakították az „ügyfélkapu’-rendszert. A ma­gánszemélyeknek az okmány­irodákban kellett ügyfélkaput nyitniuk és a jelszavukkal azo­nosítva magukat elektronikus bevallást küldhették az APEH- nek. Az elektronikus bevallás ma is működő rendszerét 2006. május 1-jétől indították el. A je­lenlegi „Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer” (KR) szintén az ügyfélkaput használ­ja az ügyfelek részéről, de alkal­mas t$)bíKözigazgatá^.hivatal- lal elektronikus kommunikáció biztosítékára. Ettől az évtől gyakorlatilag a magánszemélyek és a nyugdí­jas egyéni vállalkozók (ameny- nyiben alkalmazottat nem fog­lalkoztatnak) kivételével min­den vállalkozás köteles elektro­nikus úton teljesíteni adóbeval­lásait, így jelenleg több mint egymillió vállalkozás érintett ma országosan. Folyamatosan bővül az elektronikus bevallási formát választó magánszemé­lyek száma is. Az oldal az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága támogatásával készült. Szerkesztette: Pocsaji Richárd. Fotó: Lehoczky Péter. Humoros esetek az APEH-nál ügyek A jósnőtől egészen az Éva iránt érdeklődő ügyfélig Még hatvan százalék is volt adókulcs Folyamatosan változott az esztendők alatt Bevallási határnapon A szegedi ügyfélszolgálaton február 20-án hatalmas a tö­meg. Vaskos iratgyűjtőkben adják le a bevallásokat a könyvelők. Az egyik visszajön és beszól az ablakon:- Az enyém nincs még kész?- Hogy néz ki?-Én?- Nem! Azt látom, hogy maga hogy néz ki, a dossziéra va­gyok kíváncsi! Az ügyintéző is ember Hétfőn este hat előtt az ügyin­téző, miután felvilágosította a telefonon érdeklődő adózót, le­tette a készüléket, és az ablak­nál várakozó soron következő ügyfélhez fordult. A válaszhoz leemelte a polcról az adókóde­xet, s közben automatikusan kiszólt az ablakon, mintha ő is telefonon érdeklődött volna: Aki kíváncsi... 2002. december 20-án a já­rulékos ügyben tájékozódó ügyfél már éppen menni ké­szült, aztán meggondolta magát, visszafordult, és min­den betűt külön hangsúlyoz­va megkérdezte:- Azt tessék még megmonda­ni, mi az az ÉVA? — Legyen kedves, tartsa egy kicsit. — Mit? A számat? - csodálko­zott a fél méterre álló férfi. Biztosra ment a jósnő Bejelentés érkezett arról, hogy az egyik jósnő nem ad az álta­la végzett szolgáltatás ellenér­tékéről nyugtát. A revizorok elmentek hozzá. Miután vé­geztek, fizettek. A jósnő kiállí­totta a nyugtát. Az adóellenőrök megkérdez­ték: - Kiolvasta a tenyerünk­ből, hogy revizorok vagyunk? — Fogalmam sem volt róla, de nálam még nem jósoltatott férfi ember másodmagával. Az 1988-as adóreform utáni el­ső adótábla 11 adókulcsot tar­talmazott, 48 ezer forint évi jö­vedelemig 0 százalék volt az adó, de már 800 ezer forint fe­lett 60 százalékot kellett fizetni. A következő években fokozato­san csökkentek az adósávok és ugyanígy csökkent a legmaga­sabb adókulcs, sőt az ahhoz tar­tozó jövedelemhatár is. 1996-ban változás történt az adótáblában, megszűnt a 0 szá­zalékos adókulcs, ettől az évtől az összevonás alá eső jövede­lem az első forinttól adóköteles. Ezzel együtt jelent meg a bérre vonatkozó adójóváírás. Az adó­tábla egyszerűsödött, 1999-ben 3 adókulcsot, majd 2005-től 2 adókulcsot tartalmaz. A leg­magasabb adókulcs 36 száza­lékra csökkent és jelenleg az 1,7 millió forint feletti jövede­lemrészt terheli. A legmaga­sabb jövedelmű magánszemé­lyeket 2007-től 4 százalék kü­lönadó terheli, ezt a 6 748 850 forint feletti összevonandó jövedelem után kell fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents