Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-19 / 167. szám

4 BÉKÉSCSABAI KÖZGYŰLÉS BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Huszonkét milliárd forintból lehetne bioetanol-üzem egy vízműtelepen Sínen van a csatornázás ivóvíz Olyan fejlesztést akarnak, ami nem terheli meg a lakosságot Kérdés, szükségük van-e a Kiég kiürült épületére, ha megkaphatják Bioetanol-üzemet építenének Békéscsabán. A húsz-huszon- két milliárd forintos beruhá­zás a mellett, hogy munkát biztosítana, a környéken élő termelőknek is hasznos lenne. Az üzemben ugyanis évente összesen 200 ezer tonna kuko­ricát és húszezer tonna repcét dolgoznának fel. Mindehhez naponta 720 köbméter vízre lenne szükség. A befektetők négy hely közül választanak az országban és úgy tűnik, Békéscsaba megfe­lelő területet tud felajánlani. Miután harminc-hetven hektár sík földre van szükség a gaz­dálkodáshoz, a közgyűlés úgy látja, hogy a makkosháti vízműtelep lenne a legalkalma­sabb, ahol immár tíz éve nem dolgoznak. így a terület sem állna parlagon. Mint Hanó Miklós alpolgár­mester hangsúlyozta, a céget azért is érdemes lenne fogad­nia a városnak, mert bő egy év múlva, 2008 végére már technológiailag készen állnak a gyártásra. Természetesen ehhez további befektetések is szükségesek. Többek között építeni kellene terménytáro­lókat és fejleszteni kellene a villamos erőművet. Az üzem­ben a fő elem a bioetanol- gyártás lenne, de például hal­eledel is készülne itt. A bioetanolnak nagy jövője van. Magyarországon 2005- ben született meg az a kor­mányrendelet, ami a bioetanoí üzemanyagként történő fel- használását szabályozza. Esze­rint 2007-ben 2, 2010-ig 5,75 százalékra kell növelni a bioetanoí használatát az üzem­anyagokban. Hanó Miklós szerint na­gyon jót ten­ne a város­nak a beru­házás. Vantara Gyula (balról) már a Békés Megyei Vízművek Zrt. vezetőivel is tárgyalt az ügyben. A polgármester mellett Köles István alpolgármester. Több vizes téma is szóba került hétfőn a békéscsa­bai közgyűlésen. A képvi­selő-testület tájékoztatót hallgatott meg az ivóvíz­minőség-javító program­ról és jóváhagyta az elő­zetes megállapodást a há­lózat fejlesztéséről. Bő két évünk maradt, hogy 2009-ig eleget tegyünk az Eu­rópai Unió ivóvízminőségről szóló elvárásainak. Mivel az ivóvíz Békéscsabán sem töké­letes, a megyeszékhely csatla­kozott a Dél-alföldi Ivóvízminő- ség-javító Konzorciumhoz, aminek 208 település a tagja Békés, Bács-Kiskun és Csong- rád megyében. A régióban egyébként 217 településnek kellene javítani a vízminősé­gen, hogy az uniós és a magyar szabályozásban előírtaknak is megfeleljenek. A konzorcium pályázott a több mint kétmilliárd forintos munkálatok elvégzésére. A pénz 75 százalékát, 1,54 milli- árdot meg is nyerték a magyar államtól. A településeknek ed­dig többek között azt kellett fel­mérniük, hogy milyen állapot­ban vannak a hálózatok és mennyibe kerülne a javításuk. Most éppen azon dolgoznak a szakemberek, hogy a legin­kább költséghatékony megol­dást megtalálják, hogy a legke­vésbé terheljék a lakosság pénztárcáját a fejlesztés miatt. Közben Békéscsabán előkészí­tik a város csatornázását, illet­ve javítják a szennyvíztisztítás minőségét. Mint kiderült, csak olyan területeken lehet pályá­zati pénzt nyerni a Környezet és Energia Operatív Progra­mon, ahol már van vezetékes víz. Éppen ezért Vantara Gyula polgármester tárgyalt a Békés Megyei Vízművek Zrt. vezetői­vel, hogy ott, ahol ez a feltétel nem adott, miképpen lehetne minél gyorsabban kiépíteni a hálózatot. Erről előszerződést is kötöttek, amelyet elfogadott a közgyűlés. A békéscsabai ivóvízhálózat kiépítése számokban A vezetékes vízhálózat kiépíté­se az előzetes becslések sze­rint 210 millió forintba kerül. Az összeg negyven százalékát, de legfeljebb 84 millió forintot a vízművek fizetnek, a mara­dék 126 millió forintot kell az önkormányzatnak biztosíta­nia. A tervezés ötmillió forint­ba kerül. A pénzt a költségve­tésen belüli átcsoportosítások­kal teremti elő a városvezetés. A pályázat miatt később épül bicikliút csúszás Két év múlva fejezhetik be a Békés—Békéscsaba közötti szakaszt Csúszik a kerékpárút-építés a városban. Mint már lapunk­ban beszámoltunk róla, az önkormányzat szeretné befe­jezni a Békést Békéscsabával összekötő szakaszt, majd a bicikliutat továbbvinnék a megyeszékhely belterületén a Békési és a Szarvasi úton, amire már elkészültek az en­gedélyezési tervek. Ezenkí­vül az Orosházi úti és a Kétegyházi úti kerékpárút építésére is pályázna az ön- kormányzat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium­hoz, illetve a Dél-alföldi Regi­onális Fejlesztési Tanácshoz. A város biztosította a pályá­zat benyújtásához szükséges önerőt, de kiderült, még kedve­ző bírálat esetén is csupán idén decemberben lehetne megkötni a támogatási szerző­dést. Ezt látva úgy döntött a közgyűlés, hogy az erre tarta­lékolt, összesen 22,3 millió fo­rintot félreteszik jövőre, ami­kor aláírhatják a megállapo­dást. Ha sikerrel jár Békéscsa­ba, a kerékpárutak építését ak­kor is csak 2008-ban lehet el­kezdeni és a bringások várha­tóan 2009-ben gördülhetnének végig először a nekik fenntar­tott aszfaltrészeken. Kiürült az Andrássy út 67-69. szám alatti épület, miután a Magyar Honvédség kiköltözött. Az épületet vagy a város, vagy a megye kapja meg térítésmente­sen, hogy hasznosítsa. A közgyűlésen kisebb vitát váltott ki, hogy kell-e a ház a vá­rosnak. A polgármester több­ször is hangsúlyozta, hogy az ingatlan felújítására igen sokat, becslése szerint legalább ■ A mostani tiszti szál­láson kicsik a szobák, mosdó csak a folyo­són található. 120 millió forintot kellene költe­ni. Ráadásul Békéscsabán több olyan, hosszú évek óta üresen álló ingatlan van, amelyet árve­rések sorozata után sem tudott értékesíteni az önkormányzat. Vantara Gyula emlékeztetett: lakásokat csak igen nagy költ­séggel lehetne kialakítani az Andrássy 67-69. alatt, de ak­kor sem valószínű, hogy belát­ható időn belül hasznosítani le­hetne azokat, illetve megtérül­ne a ráfordított összeg. Mint mondta, arra is gondolnia kell az önkormányzatnak, hogy a hadkiegészítő parancsnokság­nak és a most ott működő civil szervezeteknek valahol biztosí­tani kellene 14-16 irodát. Elfogadták az Előre jövő szezonra szóló üzleti tervét Elfogadták a Békéscsaba 1912 Előre Kft. következő szezonra vonatkozó üzleti tervét a hétfői közgyűlésen. E szerint a kézilab- dásoknak összesen majdnem 68 millió forintból kell gazdál­kodniuk, míg a labdarúgóknak 24,8 millió forint áll a rendelke­zésükre. A kézilabdásoknak 34,4 millió, a focistáknak 20 mil­lió forint támogatást biztosít a békéscsabai önkormányzat. Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tá­mogatásával készült. Szerkesz­tette: Fekete G. Kata. Fotók: Ko­vács Erzsébet, Lehoczky Péter. Több millió környezetvédelemre, betegekre és fiatalokra pénz Megújuló energiaforrásokat használnánk, közösségi helyek épülnének, ha sikerrel járnak a pályázatok Környezettudatos nevelésre, a megújuló és alternatív energia- források használatának támo­gatására, a szenvedélybetegsé­gek elleni küzdelemre, vala­mint helyi információs és ta­nácsadó központok hálózatá­nak bővítésére pályázik Békés­csaba a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgynevezett nor­vég-pályázatán. A környezettu­datos nevelésben összefogott Békéscsaba és Szolnok, ugyan­is mindkét városban jól hasz­nosítható lenne a napenergia és a biomassza. Ráadásul a me­zőgazdasági termelők bevoná­sával bioüzemanyagok állítha­tók elő, de lehetőség van a kom­munális hulladék, illetve a szennyvíziszap hasznosításá­val biogáztermelésre is. A szenvedélybetegség elleni küzdelemre is költené az ön- kormányzat. Többek között olyan egészséges lelkű embe­reknek is fenntartott krízisam­bulanciát építenének ki, ame­lyet azok vehetnének igénybe, akik pillanatnyilag nehéz helyzetbe kerültek, amivel egyedül nem tudnak megbir­kózni. Ezenkívül átmeneti ott­hont alakítanának ki szenve­délybetegeknek, akik egy évet tölthetnének ezen a védett he­lyen, ha orvosok is úgy látják, hogy a családjukkal nem él­hetnek a páciensek. Ezen túl még krízisszállót álmodtak meg, ahol hajléktalanokat fo­gadnának átmenetileg, illetve hosszabb távon. A harmadik pályázatot a gyermekeknek és fiataloknak kitalált tanácsadó és szolgálta­Három terület fejlesztésére szeretnének pénzt Mire? Teljes költség Önrész Környezetvédelem 170 millió Ft 17 millió Ft Szenvedélybetegek 220 millió Ft 22 millió Ft Gyermek és ifjúság 650 millió Ft 65 miltió Ft (FORRÁS: BÉKÉSCSABAI ÖNKORMÁNYZAT) tó központra adja majd be a vá­ros. Ebben az esetben kívülről- belülről felújítanák az ifjúsági házat, ez lenne a centrum. Emellett a városközpontban a Diáktanyán, Gerlán az új falu­házban kialakítandó művelődé­si központban, Fényesen egy közösségi téren, Jaminában a volt Terv mozi épületében (ahol most a 68-as klub található), a Kazinczy-lakótelepen az egyko­ri szolgáltatóházban, a Len- csési lakótelepi fiókkönyvtár­ban, Mezőmegyeren az Arany János Művelődési Ház jelenleg raktárként használt pinceklub­jában, illetve Sikönyban, az egykori tanyasi iskolában len­ne egy-egy ifjúsági pont. A tinik hasznosan tölthetnék idejüket a megálmodott ifjúsági pontokon. f * \ 4 n t

Next

/
Thumbnails
Contents