Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-17 / 165. szám

2 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JULIUS 17., KEDD Nyolcvanmillió forintnyi adót nem fizettek be az élettársak Közel 82 millió forint jövedel­met titkolt el két magánsze­mély, élettársak. Az adóható­ság döntését már a Békés Me­gyei Bíróság is jóváhagyta: a 82 millió forinton túl ötvenszáza­lékos adóbírságot és késedelmi pótlékot is állnia kell a párnak. Mint az APEH Dél-alföldi Re­gionális Igazgatóságától meg­tudtuk, ez az ügy is úgy kezdő­dött, mint sok más hasonló: az érintett személyeknek alig volt bevallott legális jövedelmük. Ennek ellenére gyakran és nagy összegű kölcsönöket nyújtottak magánemberek és vállalkozások részére, bank­számlájukon több tízmilliós egyenlegváltozások történtek. Az adóellenőrök tételes nyi­latkozatra szólították fel mind­kettőjüket. A nyilatkozatból és a rendelkezésre álló adatokból felállított pénzforgalmi mérleg ■ A bevallott jövedelmük és az általuk adott kölcsönök között több, mint harminchétsze­res eltérés volt. ellentmondásokat mutatott, ezért az adóhatóság további bi­zonyítási eljárásba kezdett. Adatszolgáltatás miatt megke­resték az akkori megyei illeték- hivatalokat, bankokat, utazási irodákat, biztosítótársaságo­kat, gépjármű-forgalmazókat és szervizeket, a Belügyminisz­térium Központi Nyilvántartá­si Osztályát, a Démász Rt.-t, a Dégáz Rt.-t, a Vízművek ,Rt,-t, továbbá felhasználták a Köz­ponti Statisztikai Hivataltól ka­pott statisztikai adatokat is. Az adózók nyilatkozatukban kiadásaik fedezetéül egyikük édesapjától, magánszemélyek­től kapott kölcsönöket jelölték meg. Állításuk alátámasztásá­ra azonban semmilyen hitelt érdemlő bizonyítékot nem tud­tak bemutatni az APEH mun­katársainak. A szóban forgó összegek esetében a bíróság nem találta életszerűnek, hogy azok forrásáról, átutalásáról, befektetéséről az adózók sem­miféle irattal nem rendelkez­tek. Nem az ő álláspontjukat tá­masztotta alá az sem, hogy be­vallott jövedelmük és az álta­luk adott kölcsönök között több, mint harminchétszeres eltérés volt. ■ P. R. A tanyáktól az asztalig ellenőrzés Nagyító alatt a teljes élelmiszerlánc, mindenre figyelnek A megyei Igazgatóság munkatársai, dr. Szabó Diána és dr. Sidó Zoltán (jobbról) hatósági állatorvosok egy békéscsabai üzlet húskínálatát is megvizsgálták. Lezárult megyénkben az élelmiszer-előállítókat, -forgalmazókat érintő nyári ellenőrzések első szakasza. Kirívó szabály­talanságot eddig nem tapasztaltak. Kovács Erika A földművelésügyi tárca szak­mai irányítása alá tartozó Me­zőgazdasági Szakigazgatási Hi­vatal központi és területi szer­vei ezekben a hónapokban ki­emelt, átfogó ellenőrzéseket tartanak a teljes magyar élel­miszerláncban. Különösen azokat a termékeket vizsgál­ják, amelyek nyáron a legna­gyobb kockázatot jelenthetik a fogyasztókra.- Különböző állati eredetű termékeket vizsgálunk: a tejnél a telepekre, a takarmányra, a termék-előállításra, a feldolgo­zókra és a gyűjtőkre terjed ki az ellenőrzés. Á méznél a ter­melést és a csomagolást figyel­jük. A klasszikus állattartó te­lepeken (baromfi, sertés és szarvasmarha) ugyancsak a ta­karmányozást, a szállítást, az állatvédelmi előírások betartá­sát ellenőrizzük, sőt még a gép­járművek regisztrációját, alkal­masságát is. Figyelemmel kí­sérjük a vágóhidakat, de a pia­cokon és a vásárokban is fel­bukkannak munkatársaink. Az élelmiszerlánc végén található üzleteket és áruházakat szúró­próbaszerűen keressük fel — nyilatkozta dr. Tóth Gábor, a Bé­kés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmi­szerlánc-biztonsági és Állat­egészségügyi Igazgatóság főállatorvosa. Mint dr. Tóth Gábortól meg­tudtuk, a nyári ellenőrzések jú­nius 18-án kezdődtek és au­gusztus 24-éig tartanak. A két A nyári ellenőrzések eddigi eredményei Békés megyében A nyári ellenőrzések július végén záruló második szaka­szában kedvelt hűsítőket vizsgálnak: a jégkrémet és a sört. A jégkrémet mikrobioló­giai vizsgálatok alá vetik, megnézik cukor-, színezék- és zsírtartalmát. A fagyit nem az állategészségügy, hanem a fogyaztóvédelem és az ÁNTSZ ellenőrzi. A sört a há­rom megyei sörgyárban, a nagykereskedésekben és a szakkereskedésekben vizs­gálják. Egyebek között az al­koholtartalmat is ellenőrzik. Az alkoholmentes sörök sem kerülik el a vizsgálatot. Dr. Tóth Gábor: „Nem a bírságolás a cél." hónapos időtartamot három részre osztották. Az első har­madon már túljutottak.- Érdekességként említhet­tem, hogy egy nagy összegű bírságot még a nyári ellenőrzé­sek kezdete előtt róttunk ki 784 ezer forint összegben. A forgal­mazó nem tudta igazolni, hon­nan származik az áruja. A nyá­ri ellenőrzések során négy eset­ben összesen 190 ezer forint bírságot szabtunk ki, ez még változhat. A helyszíni ellenőr­zések mellett mintát is ve­szünk, amit egy debreceni la­boratóriumban vizsgálnak meg. Az eredmény kézhezvéte­le után még derülhet fény sza­bálytalanságra. A legjellem­zőbb hiányosság a szavatossági idő lejárta volt, illetve az, hogy fel sem tüntették ezt az adatot. Az állattartó telepek egy részén az egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer hiányos­ságaira derült fény. Ahol első alkalommal találtunk szabály­talanságot vagy nem volt olyan súlyú a hiba, ott beértük figyel­meztetéssel - fogalmazott dr. i Tóth Gábor. A kirótt bírságok összege országosan is csökkent. Ez an­nak is köszönhető, hogy a vá­sárlók egyre tudatosabbak, job­ban figyelnek arra, hogy mi ke­rül az asztalukra. A nyár közepén sem áll le az élet a Békés megyei bíróságokon A bíróságok napja alkalmából dr. Lomnici Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke ki­tüntetéseket adott át a kiemel­kedő munkát végzőknek. Az egyik legmagasabb szakmai kitüntetés, a Juhász Andor-díj ezüst fokozatát vehette át pén­teken Budapesten dr. Wlassits ■ A megyebeli bírósá­gok minden mun­kanapon várják az ügyfeleket a sza­badságok idején is. Gábor megyei bírósági tanács­elnök, a díj bronzfokozatával tüntették ki Mák Dezsőné battonyai városi bírósági tiszt­viselőt. Dr. Csukás Lajos me­gyei bírósági bíró címzetes íté­lőtáblái bíró címben részesült. Az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács ajánlása szerint a bírák és az igazságügyi al­kalmazottak évi rendes sza­badságát lehetőleg július 16-a és augusztus 17-e között kell kiadni. Békés megyében is az ajánlásnak megfelelően járnak el — tájékoztatott dr. Baur Pé­ter, a megyei bíróság elnöke. A szabadságokat ütemezik, hogy a bíróságok működését, az el­járási határidők megtartását biztosítsák. ■ Sz. M. Több ezer néző váltott jegyet a fesztiválra Vasárnap éjszaka a litván Menő Fortas színház négyórás Othello-előadásával befejező­dött a Gyulai Várszínház július 2-étől tartó III. Shakespeare- fesztiválja. A világhírű Eimun- tas Nekrosius rendezését 20 perces dörgő tapssal köszönte meg a közönség. A fesztiválra jellemző volt a magas színvo­nal, a 37 eseményt több ezer ember látta, színházszeretők és szakmabeliek - értékelte a két hetet Gedeon lózsef szín­házigazgató. A legtöbb előadást telt ház előtt mutatták be. A várszínház jövőre a negyedik Shakespeare-fesztiválra ké­szül, szintén világhírű rende­zésekkel. ■ Sz. M. A megyei régészek kenyerét veszélyezteti a fővárosi cég kösz Mintegy nyolcvan százalékkal drágábban végzi a feltárásokat a kulturális minisztérium szakszolgálata A nagyberuházások helyszí­nén folyó régészeti feltárások egységes és gazdaságos elvég­zésére hozta létre a Kulturális Minisztérium még áprilisban a KÖSZ-t. A Kulturális Örökség­védelmi Szakszolgálat viszont nemhogy olcsóbban végezné a régészeti feltárásokat, de ár­ajánlata mintegy nyolcvan szá­zalékkal meghaladja a munkát korábban végző megyei múze­umok 4500 forintos négyzet­méterenkénti költségét. A me­gyei múzeumok ára tartalmaz­za a lelet feltárásának, tisztítá­sának, feldolgozásának, bemu­tatásának és tárolásának költ­ségét is. Ezzel szemben a KÖSZ csak feltárja a leletet, majd egy kisebb összeggel együtt fel­ajánlja a területileg legköze­lebb fekvő múzeumnak feldol­gozásra.- Elmondhatom, hogy az or­szágban eddig egyetlen múze­umnak sem sikerült megegyez­ni a KÖSZ-szel. Irreálisan keve­set ajánlottak a leletek további gondozásáért — fejtette ki lapunk megkeresésére dr. Szat­mári Imre megyei múzeum­igazgató. - Abban az esetben, ha a feltáráshoz legközelebb fekvő múzeum nem tudja befo­gadni a leletet, a KÖSZ azt to­Békés megyét is érintheti a központi feltárás A KÖSZ többnyire alvállalkozókkal végezteti a feltárást. (Képünk illusztráció.) jelenleg az 1,5 milliárd forin­tot meghaladó költségű beru­házásokon végezheti kizárólag a Kulturális Örökségvédelmi Szolgálat (KÖSZ) a régészeti feltárásokat. A tervek szerint jövő év márciusától 500 millió forintra csökken a költségha­tár. Ha ez bekövetkezik, akkor megyénkben például egy repü­lőtér-bővítés, vagy a 44-es főút négysávosítása márKÖSZ-ös feltárást igényelne. Ez többek között azzal a veszéllyel járna, hog)' a feltárt leletek nem ma­radnak a megyében. vábbítja a Magyar Nemzeti Mú­zeumnak. Ez az intézmény vi­szont nem rendelkezik eszkö­zökkel az ország minden részé­ből érkező leletek feldolgozásá­hoz, tárolásához, pláne bemu­tatásához. így csak azt érjük el, hogy a leletek feldolgozatlanul porosodnak majd egy raktárhe­lyiségben. A kulturális öröksé­günk részét képező régészeti leleteknek az lenne a legjobb, ha abban a megyében marad­nának, ahol megtalálták azo­kat. A szakma - és ez alatt a ré­gészeti szervezetek vala­mennyi fórumát értem, nem csupán a megyei múzeumokat - a kezdetektől tiltakozott a központosítás ellen. ■ F. M. I t 1 A jégkrémet és a sört is „napirendre tűzik"

Next

/
Thumbnails
Contents