Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-16 / 164. szám

3 2007. JÚLIUS 16., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Sokan kíváncsiak mások kultúrájára, kedvenc ételeire és népviseletére Összesen tizenhét honi és hatá­ron túli csapat mutatta be nép­viseletét, dalkincsét és főzte meg vidékére jellemző ételét szombaton, a szarvasi Fzüstsző- lő aratónapján. A hagyomány- ápoló program szépszámú kö­■ A látogatók azt sem tudták, hogy melyik kedves kí­nálást fogadják el. zönséget vonzott. A látogató azt sem tudta, hogy melyik invitá­lást, kedves kínálást fogadja el. A nagyszalontaiak, a kert min­den zöldségével ízesített hús- gombóclevesébe már a fővés fél­idejében gyakran merült a ka­nál. A vanyarci asszonyoknak az ünnepi viseletét, kivált a ta­karos főkötőjét dicsérték sokan. A dabasiak régi használati tár­gyakat, fejőszéket és kotlósülte- tő kosarat hoztak magukkal, meg szőtteseket, amelyekhez maguk termesztették, majd dol­gozták fel a kendert. ■ Cs. R. A gyermekeket vette védelmébe a Jobbik A Jobbik Magyarországért Moz­galom szombatra hirdette meg a magyar önvédelem napját, hogy tiltakozzanak az SZDSZ homo- szexyájis felfogásánaK terjesz­tése,^ a homoszexuális párok örökbefogadási jogának javasla­■ Szarvason demonst­rációt hirdettek, Gyulán pedig tájé­koztatót tartottak. ta ellen. Megyénkben Szarva­son, az SZDSZ székháza elé de­monstrációt hirdetett a Jobbik, végül sajtótájékoztatót tartott Samu Tamás Gergő helyi elnök. | Gyulán a városháza szomszéd­ságában, a Petőfi téren tájékoz- | tatta a médiát Hanyecz Antal, a Jobbik helyi szóvivője. Többek között elmondta: elutasítják a törekvést, amely homoszexuá­lis pároknak törvényes lehető­séget teremtene gyermekek örökbefogadásra. A Jobbik ha­dat üzen az SZDSZ-nek a gyer­mekek védelmében. ■ Sz. M. Maradnak a kis bíróságok döntés A megszüntetés nem hozott volna megtakarítást az államnak CSETE ILONA Nem riaszt el a forró nyár piros nyakkendős úttörő ko­romban riadóztattak utoljá­ra, de akkor a legnagyobb melegben is nyargalnom kel­lett a riadólánc következő láncszeméhez. Peches lévén a legmesszebb laktam, így izzadtam eleget. Lihegve, pi- hegve vittem az aktuális hírt a következő pajtásnak. nem is tudom, minek ez a nosztalgia, az idő eljárt felet­tem, a meleget is rosszabbul viselem, sőt. A mai fiatalok is inkább a lábukat lógatják a szökőkutak vizében, meg­bújnak a lépcsőházak hűvö­sében és nem futkároznak futárként. miért is tennék, hiszen hő­ségriadót fújtak mindannyi­unknak. Időben közhírré tet­ték az illetékesek, hogy or­szágszerte tikkadhat a nép napokon át. miközben óvatos napimá­datra, bő folyadékbevitelre, hús szobai elfoglaltságra fi­gyelmeztetnek, nagyapám jut eszembe. Mindig napbar­nította ember volt, könyékig felgyűrt ingujjban dolgozott élete végéig. Aratott, kukori­cát tört hajlott kora ellenére is. Szerintem őt és sorstársa­it senki nem figyelmeztette a tikkasztó meleg idején. Nem mesélt arról sem, miként ria­dóztatták egymást a parasz­tok a kánikulában. EGYSZERŰEN ÖSZTÖNEIKRE és a józan eszükre hagyatkoz­tak. Tagadhatatlan, más élet­formát engedhettek meg ma­guknak. A hajnal hasadtával keltek, délben árnyékba hú­zódva kicsit megpihentek. emlékszem , a papa mindig homlokába húzta fekete ka­lapját, mondogatta is, a nap­szúrás ellen ez a legjobb módszer. Gyerekként jót mu­lattam a vakítóan fehér, ko­pasz buksija láttán. most, amikor a harmadfokú hőségriadótól hangos a sajtó, azok az emberek jutnak eszembe, akik a józan pa­raszti eszükre hallgatva él­tek meg sok ilyen és még en­nél is forróbb nyarakat. datta elöljáróban dr. Szűcs Já­nos, a Szeghalmi Városi Bíró­ság elnöke. Abban, hogy a kormány mó­dosította korábbi nézeteit, min­den bizonnyal sokat nyomott a latban, hogy az érintett helyi és megyei bírósági elnökök az Or­szágos Igazságszolgáltatási Ta­nács, illetve az ágazati minisz­ter asztalára komoly tájékozta­tókat tettek le. Ezekben egyér­telművé tették: a kis létszámú bíróságok esetleges megszün­Több mint hetven éve épült lustitia otthona A kormány - alapvetően költ­ségtakarékossági - elképzelé­se a Szeghalmi Városi Bíróság létjogosultságát is megkérdő­jelezte. Dr. Szűcs János elnök tájékoztatójában leszögezte: „A Magyar Királyi ígazság- ügyminisztérium 1927-ben versenytárgyalási hirdetményt tett közzé a Szeghalmon létesí­tendő királyi járásbírósági épület felépítésére. A verseny- tárgyalás nyertesei: K. Csá­szár Ferenc építész tervei alapján vitéz Koncz Péter, Mekis János és Popják Pál építőmesterek voltak. Az ítél­kezés már 1928 novemberé­ben elkezdődött, az épületet 1930-ban adták át. ” A bírósági ítélkezés Szeghalmon már 1928 novemberében elkezdődött A kormány egy korábbi határozata értelmében, igaz csak a lehetőség szintjén, de veszélybe ke­rültek a legfeljebb öt bí­róval működő bíróságok. Ez megyénk hét városi bírósága közül négyet érinthetett volna. Both Imre Az ötlet nemrégiben kútba esett, ugyanis a kormány, elállt korábbi elképzelésétől. Min­denesetre az érintett bíróságok — érthető módon - tiltakoztak az elképzelés ellen, s azt is igyekeztek bebizonyítani, hogy a kevesebb engedélyezett bírói létszámmal ténykedő bírósá­gok cseppet sem kevésbé haté­konyak, mint a „mamut ítélet­gyárak”. Damoklész kardjaként lebe­gett a veszély az egyaránt öt bí­rói státusszal rendelkező Batto- nyai, Békési, Szarvasi és a legki­sebb, 3 bíróval ítélkező Szeghal­mi Városi Bíróság felett is.- Tévedés azt hinni, hogy a kis létszámú bíróságok csak „tyúkpereket” tárgyalnak. Az egy bíróra eső havi ügyforga­lom, az ítélkezés időszerűsége és intenzitása, illetve az ítélke­zés színvonalának vizsgálata ezt egyértelműen cáfolja - ül­tetésével nemhogy spórolni le­hetne, de többletköltségek me­rülnek fel. Dr. Baur Péter, a Békés Me­gyei Bíróság elnöke elmondta: Békés megye bírósági szerveze­te nyolc különálló épületben, 7 településen tevékenykedik, ami az ország 152 bírósági épületé­nek közel 6 százaléka. Ezzel a megye a harmadik a megyei, fm városi bíróságok sorrendjében. Ennél több városi bíróság csak a Pest Megyei, illetőleg a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bí­róság területén van, amelyek engedélyezett bírói létszámukat tekintve közismerten nagy bíró­ságok. A 85 engedélyezett bírói létszámmal a Békés Megyei Bí­róság all. helyen áll a megyei, fővárosi bíróságok sorában.- A Békés Megyei Bíróság ré­szesedése az országos ügyfor­galomból 3,1 százalék, a bírói létszámból 3,3 százalék. A Bé­kés Megyei Bíróság területén te­vékenykedő bíróságok munká­ját és időszerűségét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács több alkalommal elismerte. A Békés Megyei Bíróság a fejezet költségvetéséből a működtetés­hez mintegy 3 százalékkal ré­szesül. A négy városi bíróság megszüntetése akadályozta vol­na a lakosságot az igazságszol­gáltatáshoz való hozzáférésben - tette hozzá dr. Baur Péter. Bíróság elnöke. „Tévedés azt hinni, hogy a kis létszámú bíróságok csak tyúkpereket tárgyalnak.” mondta dr. Szűcs János, a Szeghalmi Városi JEGYZET Tetemes az állati hullák megsemmisítésének költsége megoldatlan Jelentős összeg szükséges a fejlesztéshez, de gond az is, hogy sokan rájárnak az elhullott sertésekre Hírlap-összeállítás A közterületeken feküdnének az állati tetemek, ha az önkor­mányzatok nem vállalnák ma­gukra a hullák elhelyezésének és elszállításának magas költ­ségét. Egyetlen szarvasmarha megsemmisítése belekerül mintegy 50 ezer forintba. A dögkutakkal másik ko­moly probléma is felmerül, na­gyon gyakran ismeretlenek csonkítják meg az elhullott ser­tést és szarvasmarhát.- Az odafigyelésnek, a pol­gárőrök munkájának köszön­hetően az utóbbi években jelen­tősen csökkent ezeknek az ese­teknek a száma, bár még elő­előfordulnak hasonló lopások. Az elkövetők általában azt mondják, állati eledelnek vi­szik, nem mintha ez szabályos lenne. Már több helyen megtör­tént, hogy kolbászt készítettek a húsból - nyilatkozta Gyarma­ti Sándor, a megyei polgárőr szövetség elnöke. Az 1500 lelkes Kétsopronyból hetente átlagosan 15 mázsányi tetemet szállítanak el. Az éves szinten 7,5-8 millió forintra rú­gó költségeket az önkormány­zat biztosítja. A település egyik fő problémája, hogy még idén meg kell nyitnia az uniós szab­ványnak megfelelő, alsó han­gon mintegy 6 millió forintba kerülő állatihulladék-lerakó he­lyet. Völgyi Sándor polgármes­ter szerint az nem lehet megol­dás, hogy a település.a lakos­ságra terheli a tetemek elszállí­tásának és megsemmisítésének költségét. Félő lenne, hogy Kétsopronyt elárasztanák az ál­lati tetemek. Pluhár László, a gyulai kistér­ségi társulási tanács elnöke a kérdéssel kapcsolatban elmond­ta, hogy jelenleg egyik tagtele­pülésen sem megoldott az állati hullák megsemmisítése.- Pályázatunk korábban ugyan tartaléklistára került, ott azonban a második helyen ta­lálható. így ha pénzügyi szem­pontból újra megnyílnak a ka­puk, a nyertesek közé kerülhet 180 milliós projektünk - tekin­tett előre Pluhár László. A polgárőrök ügyelnek, hogy idegenek ne lopjanak az állatok húsából. 4 A Állami segítségre lenne szükség Körösladányban is jön az állati hullák elhelyezé­se. A kormány megyei felter­jesztésre tárgyalt a támogatás lehetőségéről Brüsszelben, ed­dig nem kaptak választ. Dr. Pelcsinszki Boleszláv, Körösladány polgármester ki­emelte, állami segítségre lenne szükség, hogy az uniós elvá­rásoknak megfelelően működ­

Next

/
Thumbnails
Contents