Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-03 / 153. szám

3 2007. JÚLIUS 3., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Biztosabb utakon: csökken a halálos balesetek száma Békés megyében Július végétől teljes körű útle­zárás lép életbe Békéscsabán, az Orosházi úti felüljárónál - Jelentette be a Közlekedéstu­dományi Egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján Virág Mi­hály. A Magyar Közút Kht. Békés megyei igazgatója el­mondta, a hídszerkezet javí­tása nem teszi majd lehetővé, hogy az autósok használják a szakaszt. ■ Július végétől tel­jes szélességében lezárják az Oros­házi úti felüljárót. Pardi Ildikó, a megyei rend­őr-főkapitányság munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy Békésben júniusban nem tör­tént halálos közlekedési bal­eset. A legtöbb problémát a személygépkocsi-vezetők mel­lett a kerékpárosok okozták. Az év első hat hónapjában vi­szont, a tavalyihoz képest 24 százalékkal csökkent a halá­los balesetek száma. Ebben a félévben 56 esetben ültek itta­san a sofőrök a volán mögé. A legtöbb balesetet az elsőbbsé­gi szabály figyelmen kívül ha­gyása hozta magával, de a gyorshaj tokkal is akadt prob­léma szép számmal. ■ P. G. FetserJánosnak nincs politikai tanácsadója Lapunk június 2ó-ai számának 3. oldalán a Baloldali kötődésű pártemberek helyi vidékfej­lesztési irodák székeiben című cikkünkre reagálva Fetser Já­nos, Orosháza és térsége egyé­ni országgyűlési képviselője a következők közzétételét kérte: „A Békés Megyei Hírlap 2007. június 26-ai számának 3. olda­lán a Baloldali kötődésű párt­emberek helyi vidékfejlesztési irodák székeiben című cik­künkben valótlanul állítottuk, hogy Fetser János szocialista országgyűlési képviselőnek politikai tanácsadója van. Az igazság ezzel szemben az’, hogy Fetser János szocialista országgyűlési képviselőnek nincs politikai tanácsadója.” Nem maradhatnak parlagon szemle A déli területek talaja kedvez a növény elterjedésének Azt a földtulajdonost vagy földhasználót, aki nem irtja ki az allergiát okozó parlagfüvet a telkéről, akár ötmillió forint büntetéssel is sújthatják. Július elsejétől a körzeti földhivatalok helyszíni szemle keretében kezd­ték meg a parlagfűvel fer­tőzött területek felméré­sét. Tizenegy szakembe­rük ellenőrzi a napokban a Békés megyei földeket. Molnár Pál Márton- Az a földtulajdonos, földhasz­náló, aki a törvényi kötelezett­ségnek nem tett eleget és nem irtotta ki a parlagfüvet a birto­kán, akár ötmillió forintos bír­sággal is sújtható. A büntetés összege függ az érintett terület nagyságától és fertőzöttségétől is - tájékoztatta lapunkat Bak Péter. A Békés Megyei Földhi­vatal vezetője elmondta, a 44­es úttól délre fekvő részeken minden évben két-három héttel korábban jelenik a parlagfű. Ez a fő oka, hogy ott kezdték meg a műszeres vizsgálataikat.- A lazább szerkezetű, homo­kos, könnyen felmelegedő talaj kedvez a parlagfű elterjedésé­nek. Éppen ezért a megye észa­ki részén, Dévaványa és Szeg­halom környékén a kedvezőt­len körülmények miatt enyhén fertőzöttek a földek. A déli vé­geken, Battonya és Mezőhegyes térségében viszont a gazdák gondossága akadályozza a ter­jedést. A 2006-os felmérések alapján a legproblémásabb a megyeszékhely és vonzáskör­zete, valamint a Sarkad, Zsadány, Mezőgyán háromszög - vázolta a tavalyi eredménye­ket Bak Péter. FORRÁS: BÉKÉS MEGYEI FÖLDHIVATAL A határ másik oldalán egyáltalán nem foglalkoznak Hárosi Jenő szerint a széljárás is befolyásolja a kedvezőtlen helyzetet. a szakszerű irtással Bár Békés megye alacsonyan fertőzött parlagfüvei, a szakem­berek szerint azért még akad tennivaló: -A gyomtalanítást munkák elmulasztása, a g\ om- irtási technológiák helytelen megválasztása, a kései tarló- hántás és a gazdák érdektelen­sége miatt alakulnak ki a par- lagßves területek a térségben - sorolta az okokat Hárosijenő, a ßldhivatal munkatársa. Hozzá­tette, komoly gond, hogy ahatár másik oldalán, Romániában és a szerb területeken szinte egyál­talán nem foglalkoznak a par­lagfű irtásával. A kedvezőtlen széljárás következtében pedig éppen a Viharsarokba száll és csapódik le a „külföldi” pollen. A parlagfűfoltok térségi elhelyezkedése Napraforgóban 164 140 Kukoricában 47 12 Gabonatarlón 133 165 Parlagterületen 95 58 Egyéb növénykultúrában 76 110 A parlagfű pollenszórása 2005 10 darab pollenszem/m3 ________ fe letti napok száma:__________18 30 darab pollenszem/nT________ fe letti napok száma: 12_ 100 darab pollenszem/m’_ feletti napok száma:_________10 20 06 10 darab pollenszem/m3 feletti napok száma:________. 9 30 darab pollenszem/m1________ fe letti napok száma:________ 18 10 0 darab pollenszem/m1_______ fe letti napok száma: 13 JEGYZET SZŐKE MARGIT Hagyományaink felfedezése A GYÖNYÖRŰ KIÁLLÍTÁSÚ ké­pes magazinban elegáns la­kások láthatók. Nem mon­dom, hogy otthonok, mert az más. Azokban ott él a hasz­náló minden szokásával, gondjával, örömével, szemlé­letével együtt. A szakembe­rek munkáiból látszik, hogy a lakáskultúrában ma két irányzat köré csoportosulnak az elképzelések. A mini- malista felfogásban színben és formában a lehető legegy­szerűbb minden. A mai em­bernek sok gépe van, és ezekhez tényleg a fémes csil­logás, a letisztult forma illik a legjobban. A másik irány­zat a lakberendezésben a mindent bele. Az antikot és a modernet keverik mesteri­en, megtalálják a két világot összekötő szálakat. A kapocs legtöbbször a szín és az alap­anyag. A hétvégi gyulai népművé­szeti kiállításon és vásáron kétféle használói megnyil­vánulással találkozott a szemlélődő. Szép - mond­ta az egyik -, de nem illene a lakásomba. Szép — mondta a másik, és vitte a kiszemelt tárgyat a valószínűleg mindent bele lakásába. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN sokat változott a népművészeti szemléletmód. Azért, hogy tovább éljen tárgyi kultú­ránk a hétköznapokban is, nagy lépéseket tettek a mes­terek felhasználói irányba. Szerintem még kellene lépni. A népzenében ennek kiala­kult gyakorlata van: az ere­deti, a feldolgozás és a már csak sejthető alap. VILÁGSZERTE MEGBECSÜLIK, továbbviszik az élők őseik kultúráját. Nem a semmiből jöttünk. Inkább az a kérdés, hogy a múltat mennyire tud­juk mindennapjaink részévé tenni. Tévéműsorban foglal­koztak azzal, hogy a csehek elviszik a turistákat előlünk. Igaz, a múlt kevés, a szom­széd a mai magát is odateszi a sör mellé. A dinnyések kétségbeestek, félő, hogy nyakukon marad a termés válság Több kamionnyi áru vár felvásárlásra, a piac védelmében a termelőknek szerveződniük kellene Keserű az idei dinnye - leg­alábbis a termelők számára. Minden idők legkorábbi és egyik legnagyobb termése óri­ási gondokat okoz az értékesí­tésben. Az újkígyósi Kiss Béla és csa­ládja két hektáron termeli a lé­dús gyümölcsöt, ám erősen gondolkodnak azon, hogy hét év után jövőre újra belevágja­nak a dinnyézésbe. — Most 21 forintért vennék át a dinnyénket, pedig akkor sem lehetnénk igazán elége­dettek, ha 40 forintot kapnánk érte — panaszkodott a gazda, aki a munka mellett eddig kö­rülbelül kétmillió forintot ölt bele a gyümölcsbe, amelyek között 14—15 kilogrammosok is akadnak. Kiss Béla nagy gondnak tartja, hogy idén há­rom-négy héttel hamarabb be­érett a dinnye, s ezzel döm- pinghelyzet alakult ki. Azt már a felesége tette hozzá, hogy a magyar termék nem kap megfelelő védelmet a kül­földiekkel szemben. Simonka György, a medgyes- bodzási Simba Hungary Kft. vezetője elmondta, a dinnye 99 százaléka egyszerre ért be. Lengyelországban, Csehor­szágban és Németországban, a Petícióval tiltakoznak, elküldték a miniszternek A dél-békési dinnyések Ma- gyarbánhegyesen gyűlést tar­tottak a hét végén az értékesí­tési helyzet megoldása érdeké­ben. A minteg}' kétszáz részt­vevő az alacsony árak ellen tiltakozott, melyek a termelés költségeit sem fedezik Petíciót fogalmaztak, majd elküldték Gráf József földművelésügyi miniszternek. Az import diny- nye június 20-a utáni korláto­zását, a nagybani felvásárlás átláthatóvá tételét, illette eg)' minimum 25 forintos felvásár­lási ár garantálását kérik. Az újkígyósi Kiss Zoltán 40 forintos kilónkénti árral már elégedett lenne. legnagyobb felvevőpiacokon hideg van, nem eszik a diny- nyét. Több kamionnyi áru vár felvásárlásra. A gazdák kétség- beesettek. A cégvezető is. In­tegrátorként ugyanis sok ter­melőnek hitelbe adták a palán­tát, a fóliát, a csepegtetőt, a mű­trágyát. Ha csődbe mennek a termelők, a kft. sem jut hozzá a kintlévőségeihez. A medgyesegyházi Oravecz Tamás is pánikhangulatról szá­molt be. Cége a Mórahalmi TESZ tagja. Csak két hétig tud­ták tartani a 48 forintos felvá­sárlási árat. — Az alacsony árak kialakulásában egyaránt hibá­sak a termelők és a kereske­dők, ugyanis semmi sem indo­kolja a 20 forint körüli árat. So­kan az önköltséget sem tudják kitermelni. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-gyümölcs Szak­maközi Szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, idén több dinnye termett, mint amit el le­het adni. A piac védelme érdeké­ben önszerveződést javasol a gazdáknak. Ha saját szerveze­ten keresztül adnák el a dinnyét, kiszámíthatóbbá válna az érté­kesítés. Példaként említette a granadai dinnyéseket, ahol egy TÉSZ-hez (Termelők Értékesí­tési Szövetkezete) ezer dinnyés tartozik. Eszükbe sem jut más felvásárlókkal tárgyalni. ■ Hírlap-összeállítás

Next

/
Thumbnails
Contents