Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-09 / 158. szám

2007. JÚLIUS 9., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP POSTABONTÁS 8B8R ^ Vrfí í aga? Wffff8 ' Avm'. (ggjgg -N , Jj <■' ' '< „ 'lA' ,4v>sí''®íSVfS''s^'í8ifj Trianon utóélete, avagy Hruscsov, Kádár és nagypapa a politikában Lehet, hogy 1964 nyarán Kádár Jánost a gutaütés kerülgette. Nyikita Hruscsov, a nagy Szov­jetunió vezetője azt ajánlotta Ká­dárnak, hogy Magyarország fo­gadja be a kárpátaljai magyaro­kat — területükkel együtt! Első lépésként a szinte csak magyar­lakta beregszászi járás átadását javasolta, mint ami fényesen bi­zonyítaná a Szovjetunió lenini nemzetiségi politikájának fel­sőbbrendűségét. A magyar veze­tő meghökkent a bejelentés hal­latán. Kitért a válasz elől, hallga­tott. De Hruscsov rendszerint hevesen „beleszeretett” saját öt­leteibe is. Idézzük a korabeli jegyzőkönyvből: ■ 1964 augusztusában Hruscsov a legfelső szovjet vezetés elé vitte az ügyet. „Százhúszezer magyarunk van (legalább 190 ezer volt - Sz. I.). Mondjuk azt, hogy itt van ez a százhúszezer magyar és mi népszavazás útján rendezni kí­vánjuk a kérdést, az ő kívánsá­guknak megfelelően... Jó lenne odaadni őket. Ez semmi problé­mát nem jelent. Viszont kolosz- szális hasznot hozhat...” A beregszászi nagyapa me­séli unokájának: — Az Osztrák—Magyar Mo­narchiában születtem, Románi­ában lettem óvodás, Csehszlo­vákiában végeztem az iskolái­mat, Magyarországon nősül­tem, majdnem ötven évig a Szovjetunióban éltem és most Ukrajnában vagyok nyugdíjas. — De nagytata, te ilyen sok országban jártál? — Ugyan. Ki se mozdultam Beregszászról. Sz. I. közlése nyomán közre­adta: Botyánszki György, az FTC Zöld Sas Lovagrend nagymestere, Békéscsaba Visszaemlékezés a munkatáborra hatvanhárom év távlatából Manapság sok mindenről meg­emlékezünk. A mi témánkról még sem újságban, sem televí­zióban vagy rádióban nem hal­lottam. Lehet, hogy többségünk már nem is él. A korosztályunk 1926. évi születésűek, tehát kö­rülbelül 80 évesek vagyunk... 1944. július 1-jén kb. 30 gyu­lai diákot behívtak és elvittek Kunmadarasra munkatáborba. Vonattal egész Kunmadarasig 'elvittek, dacára annak, hogy Karcag és Kunmadaras között szünetelt a vonatközlekedés. Hazafelé már Karcagra gyalog kellett bemenni. Kelés reggel 3 óra, irány a feketekávés kon- dér... Teherautóra szálltunk, irány a homokbánya. Csillékkel ■ Csilléket kellett megrakni homok­kal. Felügyelőnk német katona volt. szállították a homokot a repülő­térre... Néha még másik cso­portba sárga csillagos zsidók is dolgoztak német és egyéb fel­ügyelet mellett. Tizenegy óráig dolgoztunk... Körülbelül szep­tember 10-éig kellett a munka­táborban lenni. Október 4-én kirendeltek az Elek-Kétegy- házi út mellé ásóval... Futóárkot ástunk. Napközben sok eső esett, ilyenkor behúzódtunk a közeli tanyába. Ötödikén dél­után már dübörgést hallottunk Románia felől. Még aznap este a német katonák elmentek, a magyar katonáknak csak 6-án hajnalban lehetett elmenni. Tíz óra felé megjelentek az orosz katonák... A fogdából orosz kór­ház lett, oda kellett járni robot­ra. Betegeket szállítottunk az ál­lomásról a kórházakba, fürdőbe és egyéb munkát végeztünk. A halottakat ők temették el éjsza­ka... Röviden ennyit írtam le 63 év távlatából. ■ Liptay Elek, Szabadkígyós A pusztaottlakai rendezvények közül a legutóbbi tepertőfesztivál is jó példáját adta annak, hogy az ilyen programok összekovácsolják a közösséget. Az elmúlt napokban, hetekben sokan hallhatták és olvashat­ták Pusztaottlaka nevét. Aki nem volt rest, az autótérképen meg is győződhetett arról, hogy van ilyen kis község, van és él és élni akar. Ha csak a június 16-17-ei rendezvényre gondo­lunk, megállapíthatjuk, hogy lakosságának létszámához vi­szonyítva többszörös feladatra vállalkoztak. Én Pusztaottlakáról szárma­zom, gimnáziumi és egyetemi tanulmányaim, majd gimnáziu­mi tanári hivatásom miatt föld­rajzilag eltávolodtam a falutól. De csak földrajzilag! A szívem, a lelkem ott maradt, a gyökerek erősen odakötöttek. Immár het­venévesen is bennem élnek az ottani tanítóim példamutatásai, a többnemzetiségű lakosság szorgalmas és küzdelmes nap­jai, a szeretet, a tenni akarás ki­sugárzásai. Mit tettem a faluért? Díjat alapítottam „Pusztaottlakáért”, hogy segíthessem az iskola leg­jobb tanulóját és verseimben, amelyeket két nyelven írtam (magyarul és románul) felidéz­tem emlékeimet, az ismerős ar­cokat, barátokat, szomszédo­kat, alapító tagja lettem az el­származottakkal együtt a „Purdi Mihály” Kulturális Egyesületnek. Legutóbbi példa a tepertő­fesztivál rendezvénysorozata. Az események közül én most egyet emelek ki. Említettem már, hogy gyerekkorom óta íro­gatok verseket, mindkét nyel­ven. Pályázati lehetőségekkel élve a MROÖ támogatásával immár három kötetem jelent meg román nyelven: 2002-ben, 2004-ben és a napokban, 2007- ben. Ezek nyilvános bemutató­ja Gyulán volt az Információs és Dokumentációs Központ rendezésében. Ezeken Puszta­ottlaka kicsiny küldöttsége mindig jelen volt. Mindezek után mit mondhat­nék? Talán csak ennyit: „Köszö­net, Pusztaottlaka, erőt, egész­séget és lelkesedést a további sikerek érdekében!” ■ Krizsán Anna, Gyula A fesztiválon bemutatkozhatott a falu költője Megtisztelő elhatározásra szánta rá magát a falu. Az említett fesztivál keretében be­mutatkozhattam mint „a falu költője”. A szervezők gondos­kodtak arról, hogy az érdeklő­dők mindkét nyelven ismerje­nek meg minél több verset, ro­mán nyelvűeket a kötetekből, magyar nyelvűeket pedig kü­lönböző témájúakat válogat­tak, s ezek diákok és felnőttek előadásában hangzottak el a kultúrházban összegyűlt kö­zönség előtt. Különösen a „ha­zai” ihletésű versek kapták a legnagyobb tapsot. Boldog vol­tam és megilletődött. A falu éreztette velem; közéjük tarto­zom. „Elismerő díszoklevelet” kaptam, és megleptek egy ked­ves és hasznos ajándékkal is. Nagy tettekre vállalkoznak elismerés A falu lakói éreztették a levélíróval, közéjük tartozik HIRDETÉS r mm mm mm Szöveg: Ár: Telefon: 0 6 Áru/szolgáltatás helye (település): Név: Aláírás: I Cím: A fenti mezők kitöltése a! Kérjük a szelvényt nyomtatott betűvel kitölteni! Az ingatlannal kapcsolatos hirdetését a helységnévvel, autós hirdetését márkanévvel kezdje. Kijelentem, hogy a fenti szövegben tudomásom szerint félrevezető, másokat hátrányosan érintő információ nincs. Egyúttal hozzájárulok ahhoz, hogy hirdetésem szövegének stílusán a lap arculatának megfelelően változtassanak. Tudomásul veszem, hogy hirdetésem az Axel Springer-Magyarország Kft. érdekeltségébe tartozó megyék Tempó újságaiban megjelenhet. Vállaljuk a péntek 12 óráig beérkezett hirdetések megjelentetését a következő számban. 25 szóig ingyenes, 25 szó felett 20 Ft/szó. Fizetés módja: készpénzben a hirdetésfelvevő irodákban. Visszaküldési cím: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. „Tempó" A Tempóban feltüntetett hirdetésfelvételi helyeken személyesen is leadhatja szelvényét. K-.................................................................................................................................................... A szelvény érvényes: 2007. július 18. tempó Kiutat, új hirdetési lehetőséget keres? növelheti ismertségét! Jelentkezés és hirdetésfelvétel: Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Telefon: (66) 527-350. Ön is tart a gazdaságban bekövetkező változásoktól? I Exkluzív kivitelben, közérdekű információkkal ellátva, olyan terméket kívánunk előállí­tani, amely kiváló támpontot nyújt a szolgáltatót és kereskedelmi partnert keresőnek. I A cégek a katalógusban való megjelenésük által hozzájárulnak ügyfélkörük bővítésé­hez. E kiadvány segítséget nyújt a piaci pozíció megőrzésében, további erősítésében. A Cégtár folyamatos, élő hirdetési lehetőséget biztosít Önnek és cégének. 2007 szeptemberében ingyenes megjelenésű információs katalógust, 30 000 példányban. i 1 t i

Next

/
Thumbnails
Contents