Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-09 / 158. szám

MEGYEI KORKÉP ■■■■■■■■Mi BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JULIUS 9., HÉTFŐ A Békéscsabára vezető 44-es főút fejlesztése tovább nem késlekedhet A dél-alföldi térségen belül sok szempontból elmaradott Békés megye felzárkózási esélyeiről Balogh László kifejtette:- A régió fejlesztésének zász­lóshajója a biotechnológiára épülő Biopolisz-program, amit Szeged koordinál. Ez nem csu­pán a régió jövője szempontjá­ból kulcsfontosságú, hanem az egész ország számára is. Ezzel párhuzamosan mind szorosabbá válik az együttmű­ködés a Dél-Alföld legnépe­sebb települése és a középLré- kési városcentrum, azaz Bé­kés, Békéscsaba és Gyula kö­zött. A három város több olyan projektet hív életre, amelyek fontos elemei a Biopolisz- programnak. Békés megj'ének is lehetőséget nyújtanak a Dél­alföldi Operatív Program öt prioritástengelye mentén meg­nyíló források a megalapozott fejlesztési elképzeléseinek va­lóra váltására. A fejlesztési te­rületek érintik a régió gazda­ságát, a turisztikát, a közleke­dési infrastruktúrát, a humán infrastruktúrát és térségfejlesz­tési akciókat. A regionális ope­ratív program mellett az ága­zati stratégiákban is szerepel­nek a régió jövője szempontjá­ból nélkülözhetetlen fejleszté­sek. Közülük az egyik legfonto­sabb a közlekedési infrastruk­túra: Békés meg\'ében a Békés­csabára vezető 44-es út sztrá­dává vagy gyorsforgalmivá fej­lesztése nem késlekedhet Az ágazati stratégiákban szerepel a 44-es főút bővítése. Az ügyvezető dél-alföld A térség egységéne sikeres belépője épviselete a fejlesztési politika lényege A fejlesztési politikában a térség egységének képvi­seletét tekinti alapvető­nek Balogh László, a sze­gedi központú DARFT Re­gionális Fejlesztési Ügy­nökség Kht. június 1-jétől kinevezett ügyvezetője. Ez a kulcsa annak - muta­tott rá lapunknak adott interjújában —, hogy a rendelkezésre álló hatal­mas pénzforrást sikeresen használhassa fel a régió. László Erzsébet Egyhangú szavazással döntött Balogh László ügyvezető igazga­tói kinevezése mellett május 3-ai ülésén a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. — A hírek szerint Ön a szerve­ző munkára kívánja helyezni a hangsúlyt az ügynökség élén.- Fontosnak tartom a szerve­zetfejlesztést, mely elhanyagol­hatatlan az ügynökség megnöve­kedő feladatainak zökkenőmen­tes ellátásához. A DARFT Regio­nális Fejlesztési Ügynökség Kht. 2007-13 között 230 milliárd fo­rint pályázati összeg menedzse­lését fogja át, mely eredménye­ként hatalmas fejlesztésekre nyí­lik lehetőség a régió pályázói számára. Mindezt folyamatos külső kommunikációval erősít­jük meg. Megjegyzem, hogy a tervezés, programozás időszaká­ban is támaszkodtunk régiós szakértői hálózatunkra és az ér­dekképviseleti szervezetek véle­ményeire, javaslataira.- Hol tart a kétéves akcióterv vitája? Mi érzékelhető a beér­kezett észrevételekből? — A Dél-alföldi Operatív Prog­ram 2007-2008-ra vonatkozó regionális akciótervének társa­dalmi vitája június 11-én lezá­rult. Az öt prioritástengelyre sok szakmai szervezet küldte el a véleményét. A folyamatos ágaza­ti, regionális egyeztetések ered­ménye, hogy a beérkezett véle­mények többnyire már nagyban nem módosították a dokumen­tumokat. A szakmailag megala­pozott javaslatokat elfogadtuk. A pályázati kiírások alapját az ak­ciótervek nyújtják, melyek vég­legesítése az után történhet Balogh László eredeti végzettsége építészmérnök, Londonban két diplomát szerzett, Jelenlegi megbízatása 2009. december 31-éig szól. meg, amint az Európai Unió el­fogadta az operatív programo­kat. A fejlesztési források mi­előbbi lehívása érdekében azon­ban az ideiglenes akciótervek el­fogadása július végénvárható. — Nehéz helyzetbe kerülhet a dél-alföldi ivóvízminőség-javí­tó program, hiszen Békés me­gyében néhány önkormányzat már jelezte, erőn felüli a saját forrás előteremtése. — Mivel jelenleg a program tervezésének időszakát éljük, összegszerűen nem becsülhető pontosan a szükséges önerő mértéke. Várható, hogy aránya az előrejelzett tíz százaléknál valamivel magasabb lesz, emi­att egyes önkormányzatoknál felléphet önerő-finanszírozási probléma. Ezért tekinti a regio­nális fejlesztési ügynökség kie­melt feladatának, hogy az állami szervek felé a szükséges további forrásbevonások érdekében képviselje a régió valamennyi önkormányzatának érdekeit. — A gazdaságélénkítés terén milyen lépésekre nyílik lehe­tősége az ügynökségnek? — A Dél-alföldi Operatív Prog­ram két prioritástengely men­tén tesz gazdaságélénkítési lé­péseket. Az egyik a regionális gazdaságfejlesztés, ennek forrá­sa 41 milliárd forint 2007—2013 között. Fő célja, hogy az ágazati operatív programokat kiegészít­ve, a lehető legteljesebb módon szolgálja a régió gazdasági fel­zárkózását. Ezért kiemelten tá­mogatja a Pólus program pro­jektjeinek ágazati operatív prog­ramokból nem támogatható ele­meit. Az innovációra és a ver­senyre alapozva ösztönözni kí­vánjuk a vállalkozói és a kutató szféra együttműködéseit. Ezen­kívül a termelés és szolgáltatás fizikai infrastruktúrájának fej­lesztésével vállalkozásbarát üz­leti környezetet szeretnénk lét­rehozni. A gazdaságélénkítés másik területe a turisztikai fej­lesztéseké, forrása 43,7 milliárd forint. Ezekhez elhanyagolhatat­lan a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, melynek első pályá­zati kiírása május 7-én megtör­tént „Kerékpárút-hálózat fejlesz­tés” címmel. A DAOP második körös „Belterületi útfejlesztés” című pályázati kiírásának társa­dalmi egyeztetése június 14-én kezdődött, a kiírás várhatóan jú­lius 16-án jelenik meg. Békésszentandráson mégsem vonják össze az iskolát más intézményekkel Nemet mondott a korábban ter­vezett intézményi összevoná­sokra a békésszentandrási kép­viselő-testület. A nagyközség­ben tehát egyelőre biztosan nem alakul meg az általános művelő­dési központ, melybe az óvodát, iskolát, művelődési házat és könyvtárat integrálták volna. ■ Megkérdezték a pe­dagógusokat, a szü­lőket és a társadalmi szervezeteket is. Az összevonás gondolata már a 2007. évi költségvetés készíté­sekor felvetődött. Az önkor­mányzat akkor úgy határozott, a tervezett lépésről nemcsak a felügyeleti szerveket, hanem a lakosságot is megkérdezi. Egy­öntetű nemmel nyilatkoztak a pedagógusok, a szülők és a civil szervezetek is. A képviselők te­hát a lakosság véleményére ala­pozva mondtak most nemet az összevonásokra. Igaz, a testüle­ti ülésen elhangzott az is, hogy nem volt megfelelő az előkészí­tés és a tájékoztatás. Az összevonásokkal évente hárommillió forintot spórolha­tott volna a nagyközség. ■ L. J. Vizsgálati kérések Fodor Gábortól a környezetvédelmi felügyelőségről A korábbi környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Persányi Miklós megszüntette tavaly nyáron a gyulai székhelyű Kö­rös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. A szervezet a szegedi székhelyű Alsó-Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Ter­mészetvédelmi és Vízügyi Fel­ügyelőség kirendeltsége lett. Alt Norbert gyulai önkormány­zati képviselő, a városi Foglal­koztatási Koordinációs Testület elnöke levélben arra kérte Fo­dor Gábor jelenlegi környezet- védelmi minisztert, hogy vizs­gálja felül elődje döntését a fel­ügyelőség leépítéséről. A kép­viselő a gyulai felügyelőség la­borja sorsának vizsgálatát is kérte a minisztertől. ■ Sz. M. Jobb kihasználtság a cél a kétegyházi iskolákban A meglévő lehetőségek jobb ki­használása mellett jövőbeli cé­lokat is megfogalmazott a két helyi általános iskolával kap­csolatban a kétegyházi képvi­selő-testület. A következő tan­évben kevesebb napközis cso­port indul a településen, s kér­déses még, hogy lesz-e a Márki Sándor iskolában tanulószoba. Kalcsó Istvánné polgármester elmondta, hogy nincs igény annyi csoportra, ráadásul taka­rékoskodni is kell. A település vezetője úgy látja, a pályázati lehetőségeket kihasználva, ér­demes volna a két helyi iskolá­nak közös számítástechnikai termet, valamint nyelvi labort kialakítani. ■ Cs. Á. Vegyszermentes sajtot, húst kínáltak biogazdák Gyomirtó, műtrágya felhasználása nélkül termelnek a mintatelepen Biosajt, biotej,' bioszamóca és biohús. Egyebek mellett ezek­kel a termékekkel várták a láto­gatókat a tegnap Szarvason megtartott országos bionapon.- Fontosnak tarjuk, hogy az emberek megba­rátkozzanak a teljesen vegy­szermentes élel­miszerekkel, s hogy ezeket ne csak a betegek fogyasszák - nyi­latkozta lapunknak a program­hoz fűzve dr. Szántosi Antalné. A Dél-alföldi Biokultúra Egyesület elnöke elmondta, hogy hazánk hét különböző régiójában egy időben mutatkoztak be a terme­lők, s - mint megfogalmazta ­külön öröm számukra, hogy a térségben Szarvas kapta a rende­zési jogot. Az érdeklődők - akik Buda­pestről és Kecskemétről is ér­keztek, illetve Orosházáról pél­dául egy egész kerékpároscsapat kelt útra — a ti­zennégy kiállító szakember porté­kái mellett egy bio-mintagazdaság működését is megtekinthették. A gazdák nagyon szigorú ellenőrzés mel­lett mindenféle gyomirtó, mű­trágya és vegyszer nélkül gaz­dálkodnak. A dél-alföldi régió­ban mintegy kétszáz biotermelő tagja az egyesületnek. ■ P. G. ■ Fontos, hogy ne csak betegek fogyasszák a vegyszermentes termékeket. Az érdeklődők képet kaphattak a vegyszer nélkül készülő termékekről. Közmunkásokkal takarítják, védik a köztereket Mezőhegyes évente több száz­ezer forintot áldoz a közterek, a nagy felületű parkok, a ligetek tisztán tartására, valamint ar­ra, hogy megakadályozzák az erdőkben, erdősávokban az il­legális szemétlerakást. A kis­térségi közmunkaprogram ke­retében és a regionális munka­ügyi központ támogatásával je­lenleg is 50 közcélú és köz­hasznú munkás végzi a város területének gondozását, a zöld felületek ápolását. Emellett — csatlakozva a több települést átfogó megyei vasúttisztasági programhoz - folyamatosan ta­karítják a vasúti pályák kör­nyékét, s ahol szükséges, gyomtalanítanak. ■ H. M. A i i i __________________:_______________________>______ »

Next

/
Thumbnails
Contents