Békés Megyei Hírlap, 2007. július (62. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-02 / 152. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Dévaványa nyert, így többet tehet a gyermekek egészségéért Háromszázötvenezer forintot nyert a dévaványai önkor- | mányzat a Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány idei pályázatán. Az országban összesen 21 általános iskola, Illetve települési önkormányzat részesült hasonló támogatásban. ■ A fogyiprogram célja, hogy csök- kenjen a túlsúlyos emberek aránya. Csatári Teréziától, a helyi polgármesteri hivatal igazgatási irodájának vezetőjétől megtudtuk, hogy a pályázati forráshoz 125 ezer forint saját erőt hozzátéve egész évre szóló, komplex egészségnevelési programot valósítanak meg az óvodások és általános iskolások körében. Január elejére fogyiprogramot hirdettek, melynek célja, hogy csökkenjen a túlsúlyos gyermekek és felnőttek aránya. ■ L. J. Elismerést kapott több Békés megyei APEH-munkatárs A köztisztviselők napja alkalmából elismerésben részesült az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának több helyi munkatársa. Miniszteri el■ A köztisztviselők napja alkalmából hagyomány a legjobbak kitüntetése. ismerő oklevelet kapott Nagyné Jónási Éva a forgalmi- érték-megállapítás és illetékkiszabás területén végzett munkájáért. Miniszteri elismerő emléklapot vehetett át Bácsi Erika a köztartozások visszatartásával kapcsolatos feladatok ellátása során nyújtott tevékenységéért. A Bezerédj-díj ezüst fokozatát ítélték nyugállományba vonulása alkalmából Cseresznyés Lászlónénak, aki a kiutalás előtti áfavizsgálatok és a belső ellenőrzés területén dolgozott. ■ P. R. Nincs gyógyír a bajaikra termesztés Kereslet van, de egyre kevésbé éri meg dolgozni érte Hunya Ince és családja június-júliusban kora reggeltől késő estig dolgozik a földeken. Felvételünkön kombájnos kakukkfűmorzsolás látható. Egyre többen rokonszenveznek a természetes gyógymódokkal, kereslet tehát van a gyógynövények, gyógyhatású készítmények iránt, ám a hazai termelőknek, feldolgozóknak, forgalmazóknak egyre kevésbé éri meg... Magyar Mária A kondorosi Hunya Ince 30 éve foglalkozik gyógynövények termelésével. Felesége, két lánya és veje számára jelent megélhetési forrást az a több mint 40 hektárnyi földterület, amelyen különböző gyógynövénykultúrákat (kakukkfű, izsóp, levendula) honosított meg. Mivel a gyógynövények betakarításának a két legerősebb hónapja a június és a július, csak este nyolc után találtuk otthon. Mint mondta, a család és a szezonban alkalmazott „kisköny veseik” hajnali fél öt óta dolgoznak kinn a földeken. — Mi a gyógynövény-termesztésre építettük fel az életünket, mégis folyton azt érezzük, abba kellene hagynunk, mert belerokkanunk — mesélte nem túl derűlátóan a házigazda. - Az utóbbi két évünk nem sikerült valami jól. Az idén a sok eső miatt rohadni kezdett a kakukkfű, tavaly meg a belvíz okozott károkat. De még mindig ez a legkisebb gondunk. Azzal is megküz- dünk, ha valamelyik növényre éppen nincs kereslet. Elraktározzuk, és akkor adjuk, ha veszik. Állami támogatásért sem tartjuk a markunkat (nekünk nem jár nemzeti kiegészítő támogatás), csak annyit várnánk az ország vezetőitől, becsülnék meg azokat a családokat, akik maguknak teremtenek munka- lehetőséget. Jó lenne, ha segítenék a piacra jutásunkat, vagy Európában jobban képviselnék a magyar érdekeket. Itt van például a bíbor kasvirág. Magyar- országon megtermeljük, Németországban feldolgozzák, és soksok kereskedő kezén át, mint il■ A gyógynövényekből élők az ország mostohagyermekeinek érzik magukat. lóolaj, visszakerül hazánkba. Jó drágán hozzá is juthatunk. Miért nem támogatják az itthoni feldolgozást? Hasonló gondokról számolt be Patkós Tibor is, aki feldolgozóüzemet működtet Tiszaföld- váron és Dévaványán. A cég ügyvezető tulajdonosa 64 gyűjKorlátozott lehetőséggel, de még a piacon Krajcsó Lászlóné a legelső volt Békéscsabán, aki nagy- és kiskeresked& ként a A gyógynövé- \ nyék for- galmazá- sóval Krajcsó izlóné hiszi: „Szükség lesz a ! szakboltokra.” J ______________ ke zdett foglalkozni. Mára a három megye, három bolt, öt alkalmazott egyetlen kisbolttá zsugorodott. A multinacionális cégek megjelenése visszaszorította a lehetőségeiket. Abban bízik, hogy szakmai tanácsai alapján rá is szükség lesz a piacon, hiszen ő nem csak eladni tud, de gyógyszertári szakasz- szisztensként minden termékre szakszerű felvilágosítással is szolgál. tővel, illetve felvásárlóteleppel áll kapcsolatban, közöttük több Békés megyeivel is. Mint mondta, egyre kevesebben gyűjtik a vadon termő gyógynövényeket, mert a legújabb szabályozás szerint, aki segélyt kap az államtól, nem lehet más jövedelemforrása. Korábbi gyűjtőik közül sokan (például a kisebbségiek) vannak ebben a helyzetben. A másik nagy probléma az, hogy' Magyarországon drága a gyógynövényék előállítása, így a feldolgozó (de a forgalmazó is) gyakran nyúl 'áz olcsóbb külföldi felé. Lengyelországban például az állam támogatja a gyógynövénytermesztést. Olcsóbb a távol-keleti gyógynövény is, mert ott más a klíma, és a szárítási költségen nagyon sokat meg lehet spórolni. Míg Magyarországon az energiaárak többszörösére nettek az utóbbi években, addig a gyógynövénypiac árai alig mozdultak. A feldolgozó számára az is lassítja a piaci forgás sebességét, hogy hazánkban csak a kis kapacitással működő budakalászi Gyógy növénykutató Intézet adhat engedélyt a forgalomba hozásra, így sokszor hetekig raktáron áll a gyógynövény, miközben a termelőt ki kell fizetni. A felvett hitelek miatt talán a bankok járnak a legjobban. Útépítés mellett iskolabuszt is szeretnének Medgyesegyházán Medgyesegyháza már több területen lekörözött jó néhány városi ranggal rendelkező települést. Tennivaló azonban akad még bőven. Erről árulkodik a település 2010-ig szóló társadalmi-gazdasági programja, amely a kistérséget is érinti. Az utak ■ Medgyesegyháza programja megalkotásakor a kistérségre is figyelt. fejlesztése központi szerepet kapott. Közelebb kerülnének a megyeszékhelyhez, ha megépülne a Medgyesegyháza- Pusztaottlaka-Újkígyós- Békéscsaba közút. Ugyancsak fontos lenne az öszszekötő út megépítése a Medgyesegy- háza-Kunágota-Battonya szakaszon. A program a belterületi utak, járdák építését, felújítását is tartalmazza. Az oktatási centralizáció miatt megnövekedett az iskola tanteremigénye, iskolabuszra is szükség van. A jelenleg kihasználatlan ipari, szolgáltató épületek rehabilitációja révén munkahelyteremtő beruházásokat támogatna az önkormányzat. Az intézmények energiatakarékos áram- és gázellátása, az épületek hőszigetelése is megoldásra váró feladat. ■ K. E. Lépésszámlálóval a természetben A kihívás napi siker (országos első hely) után most újabb, a városlakók egészséges életmódját szolgáló eredményt ■ Év végéig tizenöt alkalommal szerveznek gyaloglónapot a város lakóinak. könyvelhetnek el a dévaványa- iak. Az Általános Művelődési Központ huszonöt lépésszámláló készüléket nyert a Mozdulj Magyarország! 10 000 lépés programban. Vállalták, hogy év végéig tizenöt alkalommal szerveznek gyaloglónapot különböző korosztályok számára. A szombat délutáni gyaloglások alkalmával a környék nevezetességeit látogatják meg. ■ L. J. Az elekiek nemhiába hallatták a hangjukat Nem volt hiábavaló az elekiek többszöri erőfeszítése a településen átvezető út felújítása ügyében, a tragikus állapotú szakasz tervezése már megkezdődött. Azt korábban Virág Mihály, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatója is elmondta lapunknak, hogy a Gyulától Battonyáig vezető út legkritikusabb szakasza Elek belterületén át húzódik. A szakember akkor úgy fogalmazott, hogy igyekeznek mihamarabb megoldást találni az ott élők problémáira, amit az elekiek egyfajta ígéretként is vehettek. Pluhár László, Elek polgár- mestere arról számolt be, hogy a várost érintő négy szakasz közül a belterületi rész kiemelt szegélyt kap, több parkoló lesz a városban. Mindezen túl fél méterrel megnő az út szélessége, valamint minden kapubejárónál a járdáig készítik el a burkolatot. A település vezetője kitért a romániai Ottlaka felé vezető - egyelőre — földútra Is. A tervek szerint itt 6 és fél méter széles utat létesítenek a város határától, de kiszélesítik a meglévő belterületi szakaszt is. ■ Cs. Á. ■ Minden kapubejárónál a járdáig készítik el a burkolatot Eleken. Újra borral vigadnak a Békés megyeiek kóstoló A hazai termékek reklámja gyenge, külföldön nem ismerik az italokat A borgasztronómia szerelmesei randevúztak pénteken Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Emlékház udvarán. A kóstolóval egybekötött bemutatón a híres egri borász, Gál Tibor nedűit ízlelhették meg a látogatók.- A rendezvény fő célja a borkultúra elterjesztése a megyében. A térségben köztudottan nincs bortermő vidék, és világviszonylatban sem nagy borfogyasztó nemzet a magyar, az itt élők körében mégis egyre népszerűbbek a minőségi termékek. Már nemcsak az idősebb korosztály fogyasztja a jó évjáratú borokat, hanem a fiatalok is beszélt tapasztalatairól Pap Péter, a találkozó főszervezője.- A magyar borok felveszik a versenyt a világ más tájain termett társaikkal. Az egyedüli problémát az jelenti a piacon, hogy a hazai termékek reklámja gyenge, külföldön gyakran nem ismerik italainkat. Emellett a termelők összefogására is szükség lenne, közösen sokkal _ markánsabban lehetne terjesz- | teni a magyar borok jó hírét — = hangsúlyozta ifj. Gál Tibor, a í Gál pincészet megyeszékhelyre í látogató képviselője. ■ M. P. M. = TOVÁBBI FOTÓK: BEOL.HU ■ A magyar borok felveszik a versenyt a világ más tájainak italaival. Ifjabb Gál Tibor (jobbról) Pap Péter meghívására érkezett Békéscsabára.
