Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-06 / 130. szám
2007. JÚNIUS 6., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Karsai képviselő visszaküldte bérét, tiltakozik a megvonás ellen Az iskolájukért harcolnak tiltakozás Hiába akarták, Csárdaszálláson nem maradhat felső tagozat Dr. Karsai József országgyűlési képviselő, battonyai városvezető visszaküldte polgármesteri fizetését a Magyar Államkincstárnak. Dr. Karsai József december 31-éig nem hajlandó felvenni az illetményét. így tiltakozik az ellen, hogy az önhi■ Ha kell, akár százszor is visszaküldi nettó 254 ezres fizetését, így tiltakozik a képviselő. bájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatását, az úgynevezett önhikit megnyirbálták. Battonya idén 50 millió forinttal kevesebb állami támogatást kap, mint tavaly.- A kovácsházi kistérség 18 településéből 12 pályázott önhikire. Az állam olyan tételeket hagy figyelmen kívül, amiről nem tehetünk. A felhalmozási alapot az állami feladatok finanszírozására kell fordítanunk. Uniós pályázatokra egyetlen fillér sem jut. ■ K. E. Egy órán át zárva tart a békéscsabai főposta, tüntetnek a piacnyitás ellen Ma déltől egyig zárva tart Békéscsabán az 1-es posta. A vezető, Iliin József lapunknak elmondta, azért tiltakoznak így Magyarország nagyobb hivatalaiban, mert az Európai Unió 2009-ben erre az ágazatra is ki■ A megmozduláshoz a 20 ezer tagú magyar szakszervezet is csatlakozott. terjesztené az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó egységes szabályozást. Az Unió 12 tagországában is ma, déltől egyig tüntetnek a postásszakszervezetek a korainak tartott liberalizáció ellen. A kézbesítők szerint elég lenne 2012. január elsején bevezetni az új szabályokat. Addig a jórészt állami tulajdonban lévő cégek felkészülhetnek a versenyre. ■ F. G. K. A csárdaszállási gyerekek mindenképpen maradni szeretnének. A többségük eléggé tart a városi környezettől, és ragaszkodik jelenlegi iskolájához. Szülők, gyerekek és pedagógusok tiltakoztak tegnap Csárdaszálláson a helyi általános iskola ellehetetlenítése ellen. Bár a település vezetése mindent megtett, a felsősöknek valószínűleg mégis utazniuk kell szeptembertől. Papp Gábor „Nem csak Budapest létezik”, „Itt szeretnénk tanulni!”, „Az iskolánkat akarjuk!” - ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel tiltakoztak a helyi általános iskolások az ellen, hogy a felsősöknek szeptember elsejétől valószínűleg Gyomaendrődön kell folytatniuk tanulmányaikat. A község korábban Hunyával és Gyomaendrőddel közösen tartotta fent oktatási intézményét, ám az utóbbi két település úgy döntött, hogy a békési helyett a szarvasi központú körösszögi kistérséghez csatiakozik. Ezzel párhuzamosan Csárda- szállás vezetése úgy döntött, hogy ismét önállóan működteti majd általános iskoláját. A törvény erre azonban csak feltételek mellett ad lehetőségek A felső tagozatban az osztálylétszámnak el kell érnie a maximális osztálylétszám ötven százalékát. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy minden egyes évfolyamon legalább tizenöt gyermeknek kellene tanulnia. Az intézményben összesen 38 a diáklétszám. — Mindenképpen szeretnénk helyben tartani az általános iskolát, de erre a jogszabályok nem adnak lehetőséget. Felháborító, hogy a kistelepüléseket milyen erős megkülönböztetés sújtja. A gyerekeknek ősztől naponta be kell utazniuk a 14 kilométerre található Gyomaendrődre — fogalmazott Petneházi Bálintné. A polgármester a megjelenteknek elmondta, hogy tárgyalnak az intézmény átadásáról a református egyházzal, s felmerült, hogy iskolafenntartó alapítványt hozzanak létre. Ebben a két esetben nem vizsgálják a létszámot. Az oktatási minisztérium elé is elvitték az ügyet, egyelőre konkrétum egyik kérdésben sincs. Mindenesetre a gyerekek is maradni szeretnének: az ötödikes Tóth László szerint jó lenne, ha egy osztályban maradhatna a barátaival. Mint mondta, szereti a tanárokat, a környezetet, s nem szívesen utazna. A falu végét jelentheti az iskola megszüntetése Nagy Zsoltné, akinek két gyerme- község fennmaradását veszäyez- ke jár az iskolába és Papp tett. A diákoknak komoly nehézAndrásné, aki már 36 esztendeje ségei lehetnek, a fiataloknak és a tarnt az intézményben, egyaránt középkorú helyieknek pedig nem úgy vélekedett, hogy az iskola el- igazán lesz miért itt maradniuk lehetetlenülése hosszabb támn a - hangsúlyozták mindketten. A gázból is sikerült pénzt csinálniuk per Ötvenhatmillió A napokban a Fővárosi ítélőtáblán fejeződött be az immár négy éve, 2003-ban indított eljárás, melyben három Békés megyei település, Elek, Kunágota és Lökösháza került szembe a magyar állammal. A triumvirátus a gáz- részvényvagyon privatizációforintot nyert három jával kapcsolatos ügyben mérte össze erejét az állammal, s végül Elek 35, Kunágota 8, míg Lökösháza 13 millió forintot csikart ki. Az egyébként meglehetősen bonyolult történet lényege az, hogy a gázszolgáltató privatizációjakor e három település nem település a magyar akkora vagyonhányadban részesült, mint amekkora járt volna nekik. A legnagyobb összeget megnyerő Elek polgármestere, Pluhár László szerint a legcélszerűbb az volna, ha a pályázati önerő alapba helyeznék a pénzt. így akár meg is lehetne állammal szemben sokszorozni a 35 milliót, ám minderről majd a helyi képviselő-testület hoz döntést a közeljövőben. Germán Géza polgármester szerint Lökösházán célszerű volna a helyi templom megépítésére fordítani a megnyert, bár még át nem utalt 13 millió forintot. ■ Cs. Á. A Nagy I nf óvadászat Nem vonatozott, autózott a miniszter közlekedés Dr. Kiss Péter szerint jobb közút kellene Békés megyének Nem vonattal, hanem autóval érkezett tegnap Békéscsabára, a Magyar Államvasutak Északi Járműjavító Kft. új üzemcsarnokának avatására dr. Kiss Péter. A szociális és munkaügyi miniszternek többek között Hajdú-Bihar megyében is meg kellett jelennie tegnap, ezért sem lett volna kényelmes és időtakarékos vonatoznia. Az M44-es úton nem haladhatott gyorsan a miniszter, mert interjúnk első válaszában rögtön kitért rá, hogy Békés megyének valóban szüksége lenne autópályára. Hozzátette: az viszont örvendetes, hogy a Budapest- Lökösháza vasútvonal szerepel az öt kiemelten fejlesztendő részben. Jövőre elkezdik felújítani a sínpályát, így nemsokára óránként 160 kilométeres sebességgel roboghatnak a vonatok. Azt is kifejtette, ha Békés megye vasúton vagy közúton jól megközelíthető lenne, és megfelelő volna a szakképzés, akkor szívesebben jönne nek ide befekA miniszter szerint jó szakképzéssel csökkenthető a munkanélküliség tetők, így csökkenne a munka- nélküliség is. Az új békéscsabai üzemcsarnok is - amelyben szerelik és karbantartják a vasúti szerelvényeket — azért került a megyeszékhelyre, mert csak Itt képeznek ehhez értő szakembereket, akiknek egy része el is helyezkedik a MÁV Zrt.-nél. Dr. Kiss Péter arra a kérdésünkre, igaz-e, hogy újra a kancellária miniszteri poszt várományosa, csak annyit mondott, hogy mindez csak találgatás, nem tud semmi konkrétumot. ■ F. G. K. Ritkábban késnek A 320 millió forintos békéscsabai beruházásról 2005- ben döntöttek, a munka tavaly kezdődött. Építettek egy villamosmotor-próbatermet is, amely jelenleg az egyenáramú motorok próbáját biztosítja. A korszerű technológiáknak köszönhetően ritkábban hibásodnak meg váratlanul a motorok, mozdonyhiba miatt kevesebb késéssel kell számolni. A K f * 3 JEGYZET ERZSÉBET Nyomkövetés az akácfától ami a skótoknak a whisky, a franciáknak a bor, a belgáknak a csokoládé, a dánoknak a sör, az nekünk a tokaji, a csabai kolbász, a békési pálinka, no és a méz. A honi méhészek produktumai nem érdemelnének mostohább sorsot a többi remek magyar - és európai uniós - termékhez képest, hiszen kiválóságukat még azokban a külföldi boszorkánykonyhákban is elismerik, amelyekben minőségjavító adalékként keverik az ottani, silányabb mézekbe. A helyzet sajnos idehaza is siralmas, ezért aztán nem tanácsos határainkon kívülre mutogatni, amikor az üzletek polcain felsorakoztatott kínálat java része hamis, ahol meg akár gyógyszerként is mérhetnék a tiszta, aranyló cseppeket, értékesítési válságba sodródtak a termelők. nincs kétség, egy csónakban eveznek a vásárlók és a méhészek. Mindkét oldal jogos kívánsága, hogy a mézesüveg, a hegyes kalapú mackó nyakában ott lógjon az árucikk „személyi igazolványa”: honnan, kitől ered, követhető legyen az útja az akácfától az élelmiszerüzletig. Tudjuk, az Európai Uniónak a polgárait kell szolgálnia, érdeke, hogy szigorúan ellenőrzött termékek kerüljenek az asztalokra. Mi több, az ellenőrzés is ellenőrzött legyen. A helyzet furcsasága, hogy a magyar mézet Brémáig kell utaztatni egy alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatra. Vajon pénz vagy akarat kérdése, hogy nálunk is nyissanak ilyen laboratóriumot? A magyar méz minőségvédelme gyaníthatóan inkább hazai, mint uniós érdek. Akkor hát? AHOGYAN A VÉRBELI méhész óvni képes zümmögő brigádjának munkája gyümölcsét, úgy kellene védőernyőt emelni a termelők fölé. A kifelé mutogatás ezúttal sem visz előbbre. Négyezer diáknál több járhat a gyulai központba Eredetileg kettőezernyolcszáz diákkal számolhatott a Har- ruckern Jánosról elnevezett, megyei fenntartású középiskola vezetője, Zámbó András. Jó esély nyílt azonban arra, hogy ennél is többen koptatják majd az új alma mater padjait. A megyei képviselők döntése értelmében a gyulai központúvá vált intézmény a szabadkígyósi és az eleki középiskolát is magában foglalja, a művészeti oktatás sikeres akkreditációjával pedig az ország legnagyobb képzési központjává válhat. A jelenlegi kettőezernyolcszáz diák mellé ebben az esetben további ezerháromszáz csatlakozhat. ■ Cs. Á. t f h
