Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2007-06-27 / 148. szám

2 GAZDASÁGI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 27., SZERDA INTERJ MII A búzahozam lehetne jobb, az ár magas Megyénk 126 ezer hek­táros búza vetésterüle­tének 20-30 százalékán már learatták a kenyér- gabonát, a termés köze­pes. Szemenyei Sándor­ral, a megyei gabonavá­lasztmány elnökével be­szélgettünk. — Milyenek az aratás közbe­ni első tapasztalatok?- Rendkívül nagy eltérések vannak a hozamnál, még egy- egy gazdaságon, táblán belül is. A termés függ attól, hogy mit vetettek előtte, illetve mi­lyen volt a vetőmag, a talaj­előkészítés, a műtrágyázás, a növényvédelem, és hova jutott csapadék, hova pedig nem. Át­lagban 3,8 tonna/hektár ho­zamra számítunk, ez közepes termésnek mondható. — A mennyiség mellett fon­tos a minőség is. Mi a hely­zet ezen a téren?- jellemzően jó minőségű malmi búzákat takarítunk be, megfelelő a hektolitersúly, a fehérje- és a sikértartalom. Az érés után nem kapott na­gyobb esőt a gabona, így ez nem rontott a minőségen. — Milyen felvásárlási árak­kal találkoznak?- Tavaly tonnánként 24-26 ezer forintról indult a búzafel­vásárlás, most 33-35 ezer fo­rintos árakról hallani. Ez min­denképpen előnyös a gazdák számára. Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy nagyot „kaszál” a paraszt, tudni kell, hogy egy hektár búza bemű- velési költsége — bérleti díjjal együtt — 160—170 ezer forint­ra nőtt. Vagyis a többség csak a területalapú Kondoroson megértették vetőmag A gazdáknak egymáshoz is alkalmazkodniuk kell Kézi címerezésre egyre kevesebben vállalkoznak. Géppel, ma már a legnagyobb forróságban, 12 óra alatt 25—30 hektáron elvégezhető a munka. A szarvasi Pioneer Hi- Bred Termelő és Szolgál­tató Zrt. 150 szántóföldi partnere részére évente többször rendez tanács­kozást. Kedden a gépi cí- merezést mutatták be. Csete Ilona Tapasztalataikat, az aktuális szántóföldi feladatokat Boncok Lajos, a kelet-európai térségért felelős termelési igazgató ösz- szegezte a rendezvényen.- Az elmúlt évben 8 ezer 200 hektáron termeltünk vetőmag­kukoricát, melynek hektáron­kénti hozama 2,4 tonna volt. Az idén növeltük a területet, már több mint 10 ezer hektáron, 76 különböző hibridet vetettünk, a tervezett hozam 2,9 tonna/hek­tár. Ennek a 91 százaléka öntö­zött terület. Kilencszáz hektárt viszont aszály sújtja, ott nem lesznek fényes terméseredmé­nyek. Akár 12 ezer hektáron is vethetnénk, igaz, ennek van­nak akadályai. — Az izolációs problémák megoldása és az egyeztetés mi­att is nehézkes a vetőmagter­mesztés. Kondorosi a tapaszta­lat, ahol 700 hektáron tizenöt gazdával tudtunk szerződést kötni, ők megértették és alkal­Keleten terjeszkednek A Pioneer 26 millió dolláros beruházásának köszönhetően Romániában kukorica- és napraforgó-vetőmagokat ter­mesztenek. Tanulmányozzák az ukrán, orosz lehetőségeket mazkodtak egymáshoz, a szomszéd és a maguk szándé­kát is felismerték. Ugyanakkor a piac korlátlan lehetőségeket kínál, de ne feledjük, ehhez megfelelő szántóföldi és címe- rezési kapacitásra van szükség - mondta a szakember. Utóbbihoz adott praktikus ta­nácsot a vetőmagüzem. A cég tulajdonában ugyanis 17 címe­rező gép van. A modern gépek a kézi munkaerőt váltják fel. Az olasz és az amerikai gyártmá­nyokat a Pioneer legnagyobb termelőihez helyezték ki. Olajozottan halad a sarkadi beruházás agrárium A szaktárca támogatja a fás és nádszárú ültetvények telepítését- Jelenleg a szárító összeszere­lése 30 százalékos készültségű, augusztus derekára állni fog és próbaüzem lesz. Terménytáro­lóinkban — első ütemben — két­száz tonna repcét fogadunk az elkövetkező hetekben, s már a Sarkadon felszerelendő prése­ket is gyártják Csehországban. Reményeink szerint december 15-ével megindulhat a biodízel alapanyagként szolgáló nyers­olaj termelése — készített pilla­natképet a BIO-MA Magyaror­szág Zrt. sarkadi beruházásá­ról Motyovszki István vezér- igazgató a tegnapi szakmai megbeszélésen. Békés megye első, biodízel alapanyagot előállító vállalkozá­sa meghatározó termelőket, s nagyobb integrátorokat, illetve a szaktárca és az ágazat képviselő­it invitálta Sarkadra. Bíró Tamás, az FVM megújítható energiafor­rások referense arról beszélt, hogy a szaktárca az elkövetke­zendő hét esztendőben 40-50 ezer fás és nádszárú ültetvény telepítését támogatja. Bori Ta­más, az MVH elnökhelyettese ki­fejtette: közösségi cél az import szénhidrogén alapú üzemanyag­tól való függőség csökkentése. Ezért is fontos a bio üzemanyag térnyerése. iB. I. A Viharsarokban kevesebb bért adnak a külföldi áruházláncok Békés megyében akár harminc százalékkal kevesebbet keres­nek a multinacionális cégeknél dolgozók, mint a fővárosban. Húsz—harminc százalékos bérkülönbség is előfordulhat a nemzetközi áruházláncok magyarországi boltjaiban. Egy pénztáros például Békés me­gyében jóval kevesebb pénzt visz haza, mintha a fővárosban dolgozna. A legszembetűnőbb, harmincszázalékos eltérést a Tescónál tapasztalta a Kereske­delmi Alkalmazottak Szakszer­vezete friss felmérésében. Az üzletláncok összevetésében vi­szont a Spar és a Plus boltok­ban a legalacsonyabbak a fize­tések, igaz, náluk már csak tíz­húsz százalékos a lemaradás Budapesthez képest. A Keres­kedelmi Alkalmazottak Szak- szervezete (KASZ) pert fontol­gat, hiszen A munka törvény- könyve előírja, azonos munká­ért azonos bér jár.- Amikor felvetettem a kér­dést, mit lehet ez ellen tenni, azt a választ kaptam, hogy gaz­dasági kérdés, hol milyen multi telepedik le - mondta lapunk­nak Hankó György, a KASZ me­gyei titkára. - Vagyis, sokszor azért jön Békés megyébe egy cég, mert itt kevesebbet kell fi­zetnie az alkalmazottaknak. Jo­gi szakértőket kértem fel arra, nézzék meg, hogyan lehetne ez ellen védekezni. Az esélyegyen­lőségi törvény ugyanis erre nem tér ki. A Tesco helyettes szóvivője, Bogár “Éva azt nyilatkózta az egyik napilapnak, a világon mindenhol területi különbsé­gek vannak a bérben. Igaz, máshol jóval kisebb az eltérés, mint hazánkban. ■ F. G. K. Csak meghatározott helyen és időpontban nyaralhatnak üdülőjog A vételár mellett minden évben különböző összegű fenntartási díjat is fizettetnek a tulajdonosokkal Egyre népszerűbb az üdülési jog vásárlása. A szolgáltatásnak elő­nyei és hátrányai is vannak. Az üdülőjog gyakorlatilag egy hosz- szú távú bérleti szerződés - ál­talában 25, 30 vagy 99 eszten­dőre szól -, melynek birtokosa évről évre szállást kap az általa megválasztott konkrét helyen és meghatározott időben. Leegy­szerűsítve, a vásárló kiválaszt egy, esetleg két hetet az adott naptári évben, társít hozzá egy szállodát vagy apartmant, majd megköti a szerződést.- Négy-öt esztendővel ezelőtt vettünk üdülési jogot. Hévízen, egy vendégházat választottunk szállásul. Nyaralásaink idő­pontja kötött, hiszen mindig jú­lius első hetében kell igénybe vennünk a szolgáltatást — me­sélte a megyeszékhelyen élő ■ „Hazánkban, az idei adatok szerint, mintegy negyvenezer család rendelkezik üdülőjoggal.” Tóth János. Az eddigi négy le­hetséges alkalomból kétszer voltak a fürdővárosban, egyéb­ként pedig csatlakoztak egy nemzetközi csereprogramhoz. — Befizettünk negyvenezer forintot klubtagsági díjként, és ennek az összegnek a fejében találnak nekünk más üdülőjog­tulajdonosokat, akikkel cserél­hetünk. Tavaly például Máltán voltunk. A rendszer rugalmas, elégedettek vagyunk vele - hangsúlyozta Tóth János. Hazánkban összesen mint­egy 40 ezer családnak van üdü­lőjoga, akik közül 1000-2000 tulajdonos szeretne túladni he­tein, vannak ugyanis olyanok, akiknek kész ráfizetés volt a vásárlás.- December elejére vettem üdülési jogot egy osztrák sípa­radicsomba. Eddig kétszer tud­tunk elmenni a lehetséges hat alkalomból, a másik négy év­ben ugyanis egyáltalán nem esett a hó. Elcserélni se tudom a jogokat, mivel nem illeszke­Népszerű az üdülésijog-vásárlás Magyarországon. (Képünk illusztráció.) dik a rendszerbe — mesélt a szolgáltatás árnyoldaláról a bé­késcsabai Mázán Istvánná. Az üdülőjog vételára mellett más járulékos költségek is terhe­lik a vevőt Évente ki kell fizetni a szállodáknak az úgynevezett fenntartási díjat Van, akinek ez okozza a legnagyobb problémát.- Fenntartás jogcímén nagy összegeket fizetek ki. Alkalma- zottaimnak akartam lehetősé­get biztosítani a nyaralásra, de a mai gazdasági helyzetben nincs pénze az embereknek még az útiköltségre sem, pedig a szállás ingyenes. Feleslege­sen dobtam ki pénzt — keser­gett Fekete Ildikó békéscsabai bolttulajdonos. ■ M. P. M. » i > f

Next

/
Thumbnails
Contents