Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-25 / 146. szám
Élen járunk a térség klímavédelmében MAGYARORSZÁG a klímavédelmi nemzetközi vállalásait jelenleg több mint négyszeresével teljesíti túl, a régióban a legjobb mutatóval rendelkezik - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Európai Környezet- védelmi Ügynökség legfrissebb adataiból. A Kiotói Jegyzőkönyvben a 2012-ig vállalt 6 százalékkal szemben Magyarország 30,6 százalékkal csökkentette a globális felmelegedést előidéző gázok, például a szén-dioxid kibocsátását. Maradnak a foglyok Guantánamón az amerikai kormány a hét végén cáfolta, hogy a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor bezárása küszöbön áll. A kongresszusi képviselők és jogvédő csoportok követelése ellenére nincs terv a létesítmény azonnali bezárására, amelynek felszámolását csak később tervezik. Blair átadta a Munkáspárt vezetését Brownnak hivatalosan is átadta vasárnap délután a kormányzó brit Munkáspárt vezetését Gordon Brown pénzügy- miniszternek Tony Blair miniszterelnök, aki néhány nap múlva a kormányfői tisztségről is leköszön. Jön Gordon Brown Tartotta magát a határidőhöz a két koalíciós párt: a tízpontos javaslatcsomagot - amelynek legvitatottabb része az egészség- biztosítás átalakítása - tegnap mind az MSZP, mind az SZDSZ elfogadta. Bánky Bea „Ki győzött? Mindketten” - válaszolt Gyurcsány Ferenc a zárt ajtók mögött, négy órán át elhúzódó egyeztetés után a kérdésre: inkább a verseny vagy a szolidaritás elve, azaz az SZDSZ vagy az MSZP egészségbiztosítási javaslata lett-e a befutó? Kóka János, a liberális párt elnöke hozzátette: az SZDSZ soha nem legyőzni, hanem meggyőzni akarta a szocialistákat arról, hogy a verseny mennyire fontos. Úgy tűnik, lényegében a miniszterelnök modellje valósulhat meg. Az MSZP eredeti elképzelése szerint ugyan előbb lettek volna regionális biztosítók, és utána jöhetett volna a verseny, de ez most megfordult. „Legalább öt, de legfeljebb hét egészségbiztosítási pénztár jön létre, amelyek egységes társadalombiztosítási keretből gazdálkodhatnak - vázolta az elfogadott elképzelés lényegét a kormányfő. - A köztulajdon többségben marad.” Azaz az állam 51 százalékos tulajdonos lesz a pénztárakban, a maradék 49-en osztozkodhatnak a magánbiztosítók. Tulajdonrészüket tőkeemeléssel szerzik meg. A megalakulás után az egészségbiztosítási pénztáraknak 6-12 hónapjuk van arra, hogy ajánlatot tegyenek leendő ügyfeleiknek. Az egyéves versenyidőszak letelte után meghatározott régiókhoz rendelik hozzá az 5-7 félállami-félmagán biztosítót. Azok, akik nem választottak maguknak biztosítót, lakhelyüknek megfelelően automatikusan kerülnek ahhoz a szervezethez, amely az adott régióban, földrajzi területen szolgáltat. Az OEP-re jelenlegi formájában nem lesz szükség, bár a pénzügyi elszámolásban az országos szerepe fennmarad. Az új rendszer 2008-2009-re alakulhat ki. Kóka szerint a magánbefektetőkkel javul a helyzet, az új rendszer véget vet a hálapénznek is. „Az MSZP és az SZDSZ a hó végéig új mellékletekkel egészíti, ki a megállapodást” - jelentették be a pártelnökök, akik szerint minden kérdésben sikerült kompro- J misszumot kötni. Az SZDSZ hét pontja alapján is elfogadtak egy reformmenetrendet. Megállapodtak a stabilitási programról is, amely az adózási kérdéseket, a kis- és közép- vállalkozások fejlesztését, illetve a közpénzek átláthatóságát hivatott garantálni. Programot alkottak a bürokratikus terhek csökkentésére, a kutatás-fejlesztés ösztönzésére. A két párt a nyugdíjrendszer [ fenntarthatóságát illetően is ösz- szehangolta elképzeléseit. Egyet- J értettek abban, hogy a szociális | szolgáltatásokban a rászorultsági elvnek kell érvényesülnie. Közös javaslat kerül az Ország- gyűlés elé a pártok kampány- és működési költségeinek elszámolhatóvá tételére, valamint az egyházak közfeladatainak finanszírozását is kiszámítható keretek közé szeretnék szorítani. A Fidesz „harcos ellenállásra” buzdít „ha a kormány végrehajtja a most tervezett privatizációt, akkor a Fidesz ellenállásra szólítja fel az egészségügyi intézményeket, a civil szervezeteket, a betegszervezeteket, az orvos-, a gyógyszerész- és az ápolási kamarát, az összes kirúgott, mintegy ezerötszáz orvost és a több ezer ápolónőt” - jelentette ki tegnap Mikola Istxán, az Ország- gyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke. Kóka János és Gyurcsány Ferenc a tegnapi „nagy kompromisszum megkötése” utáni sajtótájékoztatón. Lehet latolgatni, ki lett végül a győztes. Koalíciós békeszerződés biztosítók Gyurcsány és az MSZP modellje jön kisebb változtatással Népszavazás: ma újabb forduló az Alkotmánybíróság és az OVB között Ma dönt a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseiről az Országos Választási Bizottság (OVB). Korábban már elutasították a hitelesítést, az Alkotmánybíróság (Ab) viszont úgy határozott: a vizitdíj és a kórházi napidíj, a képzési hozzájárulásra vonatkozó kérdés népszavazásra bocsátható. ■ Az Alkotmánybíróság nem fölöttes szerve az OVB-nek. Orbán Viktor pártja hét kérdésben kezdeményez népszavazást. A termőföldre, a kórházprivatizációra és a gyógyszerforgalmazásra vonatkozó kérdést már hitelesítette az OVB. A kormánytagok felelősségére, a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kérdéseket viszont nem, s ezzel az Ab is egyetértett. „Valószínű, hogy nem fogják elfogadni az Ab döntését, továbbra is fenntartják, hogy az emberek nem dönthetnek életük fontos kérdéseiben” - nyilatkozta Orbán Viktor a Vasárnap Reggelnek. A Fidesz elnöke szerint kis alkotmányos válság van, ám ha ma sem fogadja el az OVB az Ab döntését, ez nyílt alkotmányos válsággá terebélyesedhet. Bihari Mihály, az Ab elnöke szerint döntésük mindenki számára kötelező. Halmai Gábor, az OVB alelnöke szerint azonban az alkotmány sem, és semmilyen más jogszabály nem hatalmazza fel az Ab-t, hogy „utasítsa” az OVB-t. A mai döntését bármelyik politikai oldal megtámadhatja. így a kérdések újra a taláros testület elé kerülhetnek. A két grémium harca elvileg az idők végezetéig is eltarthat. Az Ab nem fölöttes szerve az OVB-nek, a választási eljárási törvény ugyanis egyértelműen kimondja a népszavazási kérdések hitelesítésének ügyében, hogy a kifogások nyomán csak helybenhagyó vagy megsemmisítő és új eljárást előíró döntést hozhatnak az alkotmányőrök. ■ É. S. Civakodós EU-csúcs: minden tagállam megkapta a magáét Brüsszel Az unió - magyar javaslatra új reformszerződésében rögzíti a kisebbségi-etnikai jogok védelmét Egy veszélyes megtorpanás végeként értékelte a hét végi EU- csúcson született kompromisz- szumot Angela Merkel nyilatkozatában. Az Európai Unió soros elnökségét a napokban záró német kancellár elégedett lehet: megint főszerepet játszott abban, hogy a huszonhetek vezetői megegyeztek az új uniós alapszerződés alapelveiről. A dokumentum az európai alkotmány helyett a legújabb próbálkozás az uniós döntéshozatal és működés szabályozására. A reformszerződés munkacímet viseli, a júliusban startoló portugál elnökség idején, ez év végéig végső formába önthetik, s a nemzeti parlamentek ratifikálhatják. A lengyelek száját úgy tömték be, hogy aránytalanul magas szavazati erejüket bebetonozva a voksolási rend reformját halasztották el legalább hét, de lehet, hogy tíz évre. Tony Blair búcsúzó brit kományfő több területen az uniós hatáskörök kiszélesítését akadályozta meg. A franciák pedig sokak szerint az EU egyik alapelvét, a nemzeti monopóliumok visszaszorítását irtották ki azzal, hogy néhány szót kihúzásra ítéltek az alapszerződésből. Az egyébként egy magyar diplomata által észrevett húzás után a piacgazdaság nem lesz „szabad és torzításoktól mentes” (ez a kitétel főleg az indokolatlannak ítélt állami támogatásoknak szabott gátat). Már szociális piac- gazdaságról beszélünk, amelynek fő célja a foglalkoztatottság növelése. Ez a cél nemes, de az EU több kérdésben a döntést a kormányok kezébe adja vissza, amelyek sokszor a brüsszeli eurokratáktól oly távol álló népszerűség- hajhászás oltárán feláldozhatják a reformokat. Kettős, minősített többség: 55-65 százalék 2014-ben (vagy 2017- ben) életbe léphet a kettős többségre épülő szavazási rendszer. A minősített többséggel meghozható döntéseknél akkor fogadnak el egy indítványt, ha Angela Merkel nagy sikere a kompromisszum azt a tagok 55 százaléka támogatja, és ezeknek az országoknak a lélekszáma együttesen eléri az EU teljes lakosságának 65 százalékát. (A minősített többség a jelenleg érvényes Nizzai Szerződésben 73 százalék fölött van.) Ám az eddigi, akár egy' ország vétója főleg bel- és igazságügyi területen megszűnik. De a britek kimaradhatnak a bűnügyi és rendőri egy üttműködésből, és minden tagnak joga lesz blokkolni kük, adóügyi, szociálpolitikai kérdéseket. Akkor hol is van a címben is emlegetett reform? Elsősorban a külpolitika erősebb összehangolásában. Létrejön végre az unió külügyminiszteri posztja is, s az EU-nak „arca” lesz a világban. Kissinger volt amerikai külügyminiszter klasszikus mondatával élve: legyen egy telefonszám, amelyet föl lehet hívni, ha az EU- val akarnak beszélni. Sikerült ugyanakkor átmenteni az alkotmányból az alapvető jogok chartáját, amely Nagy-Bri- tannián kívül mindenhol kötelező érvényű lesz, és a Magyarország által kezdeményezett, a kisebbségek, etnikai kisebbségek védelméről szóló passzust is. ■ Gyükeri Mercédesz
