Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-25 / 146. szám
6 GAZDASÁG 2007. JÚNIUS 25., HÉTFŐ Még egy tétel megy az APEH-nak A GÉPJÁRMŰILLETÉKET júliustól APEH-számlára kell befizetni. A befizetéseket a 10032000-06057684 számlaszámú, 222 adónemkóddal ellátott APEH-gépjármű vagyonszerzési illeték beszedési számla javára kell teljesíteni a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a közlekedési hatóságnál (okmányirodánál) beszerzett postai készpénz-átutalási megbízással, illetve lehetőség esetén az okmányirodában bankkártyával vagy az okmányiroda házipénztárába való befizetéssel. A szlovák bérek utolérik a magyart a szlovák bérek várhatóan egyharmadával fognak nőni 2005-2010 között, így az évtized végére a havi fizetés eléri a 37 ezer koronát (mintegy 270 ezer forint)- állítja a Cetelem Bank felmérése, amely a Pravda mai számában jelent meg. Ezzel az átlagkeresetek tekintetében Szlovákia felzárkózik Magyarországhoz. Idén több lesz a dinnye elkezdődött a dinnyeszüret, közölte a zöldség-gyümölcs terméktanács ügyvezető igazgatója. Mártonffy Béla elmondta: az idei évben várhatóan 200-220 ezer tonna dinnye terem, ami a tavalyinál mintegy 50-70 ezer tonnával több. Fegyencek építik a foci Eb stadionjait LENGYEL ELKÉPZELÉSEK Szerint fegyencek dolgoznának a 2012-es, Ukrajnával közös labdarúgó Eb stadionjainak, úthálózatának és szállodáinak építkezésein. Pawel Nasilowski, a lengyel büntetés-végrehajtási intézeteket felügyelő testület helyettes vezetője szerint a fegyencek foglalkoztatása illeszkedik az EU programjához, mert a börtönből szabadulok könnyebb társadalmi beilleszkedését segíti elő. Vigyázzunk a házalókkal! vásárlás Nyolc napon belül visszakérhetjük a pénzünket Elvárják az adót: a cégnek kell meggyőznie az adóhatóságot Megjött az ügynök. Minden esetben igazolnia kell a személyazonosságát. Vevővédelem: panaszt tehetünk a házalók ellen Este nem zaklathatnak minket házaló ügynökök, a tőlük vásárolt árucikkeket pedig nyolc napon belül indoklás nélkül visszaadhatjuk. Ugyanez vonatkozik a bemutatóval egybekötött kiránduláson beszerzett termékre is. Németh Márk Termékbemutatóval egybekötött, néhány ezer forintos buszos kirándulás, lakásunk ajtaján bekopogó házaló ügynökök. Első látásra nincs sok hasonlóság a két dolog között, pedig mindkettő ugyanarról szól: a lehető leggyorsabban el akarják adni nekünk az áruikat, és mindezt nem üzletben, hanem az otthonunkban vagy éppen egy szervezett utazás alatt teszik. Ezekben a helyzetekben a kereskedők hajlamosak rádumálni a vásárlásra a fogyasztót, akinek ■ A házaló ügynök nem kopogtathat be bármikor, senkinek a nyugalmát nem zavarhatja. gyakran nincs ideje tájékozódni az adott termékről, és mérlegelni a döntését. Azaz nem tudja kellően átgondolni, hogy tényleg szüksége van-e a termékre, és ha igen, akkor nem tudná-e máshol sokkal kedvezőbb áron beszerezni. A kedvezményes vá- sárlós utaztatások során ez hatványozottabban érvényesülhet. Az interneten megjelent számos élménybeszámoló szerint néha lelkiismeret-furdalást okozva % próbálják rávenni a zömmel % nyugdíjas utasközönséget a vá- sárlásra: „Ha már eljött olcsón kirándulni, akkor vegyen már valamit!” A vásárlóknak nem árt tisztában lenniük az üzleten kívüli kereskedelemre vonatkozó különleges szabályokkal. „A legfontosabb tudnivaló, hogy ezekben az esetekben a fogyasztó nyolc napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől” - tájékoztatta lapunkat Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakinek nem tetszik az adott termék, akkor az említett időtartamon belül visz- szaadhatja azt a kereskedőnek, az ÜZLETEN kívüli kereskedésre vonatkozó, a fogyasztók védelmét szolgáló rendelet még hiányos. A szabályozás nem szól arról, mit tehetünk, ha panaszunk van a kereskedővel szemben. A joghézagot a gazdasági tárca a kormányrendelet módosításával próbálja betömni Az új javaslat a minisztérium honlapján olvasható. Eszerint az üzleten kívüli tevékenységet végző eladók tévé kenysége elleni panaszt ugyanúgy kellene kezelni, mint a „rendes ” kereskedők elleni kifogásokat. Azaz a vásárló írásbeli panaszt küldhet a kereskedőnek a szerződéskötéskor megadott címre. A: eladónak a panasz kézhezvétele után 30 napon belül meg kell azt vizsgálnia, és a határidőn belül írásban válaszolnia kell a vevőnek. Amit bolton kívül nem árulhatnak • Jövedéki termékek • Nemesfém, drágakő, ékszer, díszműáru • Gyógyszer és annak minősülő készítmények • Vetőmag • Kábítószer és pszichotróp anyag • Tűz- és robbanásveszélyes anyagok • Élelmiszer (zöldség és gyümölcs kivételével) akinek kötelessége visszatéríteni a vételárat. Tudni kell azonban, hogy ezzel a joggal csak akkor lehet élni, ha a vevő teljes egészében visszaszolgáltatja az árut. A kereskedőnek minden esetben a szerződés megkötése előtt tájékoztatnia kell erről az ügyfeleket. Ha ezt nem teszi meg, akkor a szerződés semmisnek minősül, tehát olyan, mintha nem is jött volna létre. Ezért a kötelező tájékoztatás elmaradásakor is visszajár a pénz az elégedetlen ügyfélnek, ráadásul erre nem vonatkozik a nyolcnapos határidő. Kathi Attila elmondása szerint most már egyre inkább betartják ezt a tájékoztatási kötelezettségüket a cégek, és beleírják szerződéseikbe az elállási jogot. Ennek ellenére azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy minden esetben tüzetesen tanulmányozzák át a szerződést. Erre azért is szükség lehet, mert előfordult már, hogy egyes házalók a tényleges időpontnál előbbre dátu- mozott szerződéssel igyekeztek megfoszatni a fogyasztót nyolcnapos elállási jogától. A házaló ügynökökre további megkötések is vonatkoznak: például nem kopoghatnak be bármikor portékáikat kínálva. A hatályos rendelet szerint üzleten kívüli kereskedés céljából senki nyugalmát nem zavarhatják este hét és reggel kilenc óra között, kivéve, ha ehhez az ügyfél előzetesen hozzájárult. A fogyasztót a lakásán, munkahelyén felkereső kereskedőnek kötelessége igazolnia személyazonosságát. Ha nem a saját, hanem például egy cég nevében jár el, akkor képviseleti jogosultságát is bizonyítania kell. Bár az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek találta a társasági és az osztalékadóról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az úgynevezett elvárt adóra vonatkozó szabályait, a kormány nem mondott le az ebből származó bevételről. Az Ab korábban kifogásolta, hogy a törvényalkotó nem tette lehetővé az adózónak, hogy bizonyítsa, valóban veszteséges, s nem a jövedelmét kívánja eltitkolni. Május közepén az alkotmánybírák kívánságának megfelelően módosította az Ország- gyűlés a szabályokat. A júliustól hatályos új rendelkezések szerint a vállalkozások választhatnak, ha az adózás előtti eredményük nem éri el a törvény által meghatározott nyere- ségminimumot: vagy bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesznek vagy megfizetik az elvárt adót. A nyereségminimum a beszerzési költségekkel csökkentett bevétel két százaléka. Ha az adóhatóság kétségbe vonja a gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetve azt, hogy a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, akkor mindezt az adózónak kell bizonyítani. Ellenkező esetben becsléssel állapítja meg az APEH az adó alapját. A hivatal azt is vizsgálhatja, hogy az egyéni vállalkozó, illetve a vállalkozás magánszemély tulajdonosa életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra nyújthatott-e fedezetet a vállalkozásitól megszerzett jövedelem. Ha úgy ítéli, hogy nem, akkor elrendelheti az adózó vagyongyarapodásának ellenőrzését. ■ D. N. Nem kell bevalláskiegészítő nyomtatványt kitölteni • Az előtársasági és az azt követő évben • Egyéni vállalkozóknak a tevékenységük megkezdésekor és az azt követő évben • Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeket az adóévben vagy előtte elemi kár sújtott • MRP-szervezeteknek, közhasznú társaságoknak, alapítványoknak, önkéntes pénztáraknak, iskola- és lakás- szövetkezeteknek, valamint diákotthonoknak Még öt évig tart a posta monopóliuma haladék Ha a miniszteri tanács rábólint, lesz idő felkészülni a versenyre Útpénzek - ASZ-bírálat: maradtak még kérdőjelek A Magyar Postának várhatóan még öt éve van az uniós liberalizációig. Az Európai Parlament (EP) közlekedési bizottsága azt javasolta a múlt héten, hogy a tizenkét új tagállam és a kiterjedt szigetvilággal bíró uniós országok csak 2013. január elsején nyissák meg teljesen postai piacukat. Szűts Ildikó, a Magyar Posta általános vezérigazgató-helyettese múlt pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: ha a javaslat hatályba lép, akkor a cégnek még öt éve van arra, hogy felkészüljön az erős gazdasági versenyre, és elkerülhető legyen, hogy más cégek kimazsolázzák a nyereséges üzletágakat, így például a nagyvárosi és az üzleti levelezést. Az Európai Parlament közlekedési bizottsága által elfogadott jelentés várhatóan a július 9-12-i ülésszakon kerül majd a plenáris ülés elé - mondta el Barsiné Pataky Etelka néppárti EP- képviselő. A végső döntést pedig majd az európai uniós Miniszterek Tanácsa hozza meg, előreláthatólag októberben. Gurmai Zita szocialista EP- képviselő szerint példaértékű, hogy a legnagyobb magyar állami foglalkoztató a magyar képviselőkön keresztül ilyen mértékben tudta érdekeit érvényesíteni, és befolyásolni a döntéshozókat az EP-ben. ■ T. M. Kivédték, hogy a konkurencia kimazsolázza a nyereséges üzletágakat Helyesen mutat rá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavaly befejeződő autópálya-beruházásokról szóló jelentésében arra, hogy a kisajátítási eljárás hosz- szadalmas, időigénye pedig nehezen becsülhető meg, ami miatt több esetben módosítani kellett a beruházási határidőket - ismerte el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A számvevők azt is felrótták, hogy az autópálya-építésekhez szükséges állami földterületek piaci értéken kerültek a Nemzeti Autópálya Zrt.-hez, holott már 1995 óta törvényileg lehetőség lenne az ilyen esetekben a térítésmentes földterület-átadásra. Ezen változtattak már, az országos közutak építése érdekében az állam által megszerzett termőföld már nem kerül a Nemzeti Földalapba, így olcsóbbá válhat a hasznosítás. Az ÁSZ szerint jelenleg nem tudni, miért kerülnek annyiba az autópálya-építések. A GKM szerint ma már lehetővé vált az árak csökkentése. Az M7-es Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti szakaszára a mérnökárhoz képest 40 százalékos megtakarítást lehetett elérni. Az ÁSZ egyik illetékese erre úgy reagált: a 2006-os tapasztalatok alapján nem lehet eldönteni, hogy tényleges olcsóságot vagy műszaki visszalépést jelent-e a spórolás. ■ Z. H. *