Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2007-06-25 / 146. szám

4 MEGYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 25., HÉTFŐ VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA 1 A tetoválás kezelése Olvasónk azt szeretné tudni, hogy tetoválás után meddig nem sza­bad napozni. Édesanyja szerint ugyanis több hetet ki kell hagynia. Olvasónknak addig nem sza­bad napozni, amíg a tetová­lás után a bőr be nem gyó­gyul. Ez általában hét-tíz na­pig tart, de lehet ennél hos­szabb idő is. Addig is nagyon kell figyelni a sebre. Érde­mes a bőrt hideg vízzel és antibakteriális szappannal lemosni, de nem szabad so­káig áztatni, mert a friss teto­válás könnyen felázhat. Ezek után hagyni kell megszárad­ni a bőrt, majd hámképző krémmel kell bekenni. Ezt naponta háromszor-négy- szer érdemes ismételni. Hogy elkerüljük a varaso- dást, tiszta, steril gézkötést és krémezést kell alkalmaz­nunk, ha utcára megyünk. A steril gézlapot bőségesen át kell kenni a krémmel, hogy ne ragadjon bele a sebbe. Ha otthon, steril körülmények között maradunk, gondos krémezés után szabadon hagyhatjuk a sebet, de egy­másfél órára fóliázhatjuk is. Ebben az esetben a tetoválást be kell krémezni, majd a mintánál valamivel nagyobb darabot kell levágni a fóliá­ból és azt ragtapasszal a bőr­re rögzíteni. A krémezést és a tisztítást egyéntől függően hét-tíz napig kell folytatni. A friss tetoválást víztől, gőz­től, erős fizikai és fényhatás­tól óvni kell, vagyis ne men­jünk strandra, szoláriumba, és vigyázzunk a sporttal. Amíg gyógyul, a kezelt bőrfe­lületet tusfürdő, szappan és sampon nem érheti. A sebet nem szabad vakarni. KÉRDÉSEKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT. A hivatása: társalkodónő béthel Korábban el sem tudta képzelni, milyen iszonyú a magány Szluka Györgyné önkén­tes és Laci bácsi a Béthel Alapítvány békéscsabai szervezetén keresztül ta­lálkoztak egymással. Má­jus óta Ilike a 86 eszten­dős férfi hivatásos „tár­salkodónője”. Magyar Mária Szluka Györgyné öt évvel ez­előtt lett az alapítvány önkéntes segítője. Mint mondta, mindig szerette felkarolni a bajba jutott embereket, ezért amikor rok­kantnyugdíjas lett, úgy döntött, ezt hivatásszerűen is felvállalja. Szívesen intéz ügyeket, bevásá­rol, vagy ha kell lelki támaszt nyújt az alapítványhoz forduló idős embereknek. Az egyedülál­ló Laci bácsinak beszélgetőpart­nerre volt szüksége, így lett Ili­kéből „társalkodónő”.- Amikor Ilcsikét bemutat­ták, alkudoztunk - meséli ottjártunkkor Laci bácsi. - Mondtam, hogy én azt szeret­ném, ha mindennap eljönne, ő pedig heti egy találkozást ígért. No ebből lett a végén heti kettő. Amíg élt a feleségem, el sem tudtam képzelni, milyen iszo­nyú dolog a magány. Sajnos gyermekkel nem áldott meg a sors, hozzátartozóim sincsenek a városban, így leginkább az hi­ányzott, hogy valakihez szól­hassak. A szociális otthonból jár hozzám egy gondozónő ta­karítani, ő javasolta, forduljak a Béthel Alapítványhoz. Miközben hűtött csipkebo­gyóteával kínál, az asztalon so­rakozó iratokra mutat: Laci bácsi mindig izgatottan várja a pillanatot, amikor llcsike érkezik. A Kapu nyitott: rászorulók és önkéntesek jelentkezését várják folyamatosan „A végző­sökkel együtt ötven önkénte­sünk van. Szombaton tizenketten vehet­ték át önkéntes segítői okleve­lüket a békéscsabai Gadara Házban. A Béthel Alapítíány támogatásával már tíz éve ké­peznek itt olyan önkénteseket, akik elhivatottságot éreznek bajba jutott embertársuk segí­tésére, és szabad idejük egy ré­szét szívesen áldozzák e cél­ra. „Az önkéntesek a szolgá­latot ingyenesen végzik, ez­zel is számolniuk kell a hozzánk jelentkezőknek” - mondta az alapítvány Kapu Progjamjának ve­zetője, Tyetyákné Szilágyi Ka­talin. Ez a program „átjárót” biztosít a bajba jutottak és az önkéntesek, a jiatalabb és az idősebb generációk között, in­nen a kapu elnevezés. A cél az, hogy az idős emberek mi­nél tovább élhessenek a saját, megszokott környezetükben, és az önkéntesek, akik többen szintén magánnyal, lelki prob­lémával küzdenek, hasznos­nak érezzék magukat. A Kapu nyitott: folyamatosan várják a segítségre szorulók és az ön­kéntesek jelentkezését.- Ilcsikére várnak. Az utóbbi napok postája. Sajnos nagyon gyengén látok, így ezek elren­dezésében is az én beszélgető- társam segít. Tréfásan azt szok­tam mondani: már nem látom a lányok arcát, csak úgy ismerem meg őket, ha puszit adnak. Halkan szól a rádió, s néha az asztali óra németül bemondja a pontos időt. Az erkély felől betűz a délutáni nap, Laci bácsi pedig nekem is elsorolja mindazt, amin Ilcsikével már többször túljutottak. Legszívesebben a három születése történetét me­séli. A világra 1921 húsvét va­■ Szeretetet adni és kapni minden pénznél többet ér! — vallja Szluka Györgyné. sárnapján érkezett, aztán 1943. szeptember 13-án, pénteken „új­raszületett”, ami 1944 őszén megismétlődött. A részletek per­sze messzire ágaznak, alig bí­rom követni az események fona­lát, tény, hogy az utóbbi két dá­tum egy-egy halálos veszede­lemből való megszabadulást ta­kar. Apródonként eljutunk odá­ig is, hogyan lett kereskedelmi főosztályvezető, mennyi fehér folt van a világban, ahol még nem járt. Az utazásai során csaknem hatezer színes diát ké­szített. Néha előkerül az ácsmes­ter nagyapa emléke, sőt az is, amikor gróf Teleki Pállal együtt kocsikázott, mint kiscserkész. Ilyenkor könny gyűlik a szemé­be, s az imént még poént poénra halmozó idős férfi elérzékenyül.- De jó, hogy ma ennyi em­ber kopogtatott be hozzám! — kiáltja boldogan, mikor fotós kolléganőm is megérkezik. — Néha tréfából megfordítom az életkorom számait, és azt mon­dom, 68 vagyok, de most tény­leg ennyinek érzem magam. A beszélgetés óráiba időnként a felolvasás is belefér. Amikor Szluka Györgyné becsönget, elő­kerül egy Erdélyről szóló könyv, talán jólesik majd egy-két régi részletet feleleveníteni. Lassan búcsúzunk, hogy a szokásos délutáni beszélgetés­ből ne sok időt raboljunk. De sem a kolléganőm, sem én nem távozhatunk egy-egy emlék­szappan nélkül, amit vendéglá­tónk még valamelyik külföldi útjáról hozott. Békéscsaba, agility, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesüle­te békéscsabai agility csapata nemrég Szlovákiában versenyzett. Schulcz Alexandra Dórival az A2 agility kategóriában első, open jumpingban harmadik, összetett­ben első helyen végzett. Szilágyi Anita Kelpyevel agility kategóriá­ban első, open jumpingban har­madik, összetettben második lett. Bucsa. MUNKÁSOK. Különböző kolozsvári vállalkozások huszonöt bucsai építőmunkásnak biztosíta­nak kenyérkereseti lehetőséget. Dr. Mile Sándor polgármester el­mondta: a bucsai munkások min­den hónapban három hetet dol­goznak Erdélyben, a negyedik he­tet családjuk körében töltik. Doboz. POLGÁRŐRSÉG. A Dobo­zi Polgárőr Csoport az utóbbi hó­napokban létszámában gyarapo­dott. Nyolcán csatlakoztak a pol­gárőrséghez, így Dobozon hetven- ketten vigyáznak a civil szervezet berkein belül a közbiztonságra. Füzesgyarmat szeméttelep. A közelmúltban készült el a fü­zesgyarmati szeméttelep rekulti­vációs terve. A település pályázati forrásból szeretné megvalósítani az elképzelést. Méhkerék, támogatás, a zömé­ben románok lakta település ve­zetése idén a Méhkerékért Egye­sületet, illetve a Méhkeréki Pol­gárőrséget egyaránt 200 ezer fo­rinttal támogatja. A Méhkeréki Román Ortodox Egyház pedig 100 ezer forint önkormányzati tá­mogatásban részesül. Dévaványa. ravatalozó Hama­rosan felújítják a temetőbéiTa ra­vatalozó-tetőszerkezetét és az épü­let mellékhelyiségeit is. A beruhá­záshoz több, mint nyolcmillió forin­tot nyert az önkormányzat a Dél-al­földi Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán. Az összegből — tízszá­zalékos önerőt hozzátéve — a te­mető úthálózata is megújulhat. Kardoskút puszta. A magyar nemzeti parkok hetében a Kö­rös-Maros Nemzeti Park kardos­kúti telepére is érkeztek látoga­tók. Szikes tavak és puszták élő­világa címmel szakvezetéses tú­rát rendeztek a Fehér-tónál. A különböző fészkelő madarak (gu­lipán, piros fábú cankó, bíbic) mi­att csak magaslesről lehetett fi­gyelni a puszta madárvilágát. Mindazonáltal az állattartó telep mindennapjaival megismerked­hettek a vendégek. A zsidók a békességük miatt haltak meg félelem Évtizedekkel a holokauszt után is felbukkannak fasiszta eszmék — Megnyílt a föld alattunk és azok, akik mellett századok óta éltünk, akikkel együtt örül­tünk vagy szen­vedtünk, elen­gedték a kezün­ket a szakadék fe­lett. Miért? - kér­dezte Moskovits Sándor a Békés megyei zsidók elhurcolásának 63. évforduló­ján. Választ nem kaphatott a békéscsabai zsidó hitközség vezetője azoktól, akik a megye- székhelyen, a ligeti zsinagógá­ban részt vettek a tegnapi is­tentiszteleten. Négyezer békéscsabai zsidót vagoníroztak be 1944 júniusá­ban, hogy haláltáborokba vi­gyék őket és mindössze 120- 140-en tértek vissza. A megem­lékezésen az is felmerült, a szá­zas csoportokban vonuló zsidók mi­ért tűrték, hogy né­hány ember a ha­lálba kísérje őket. Az egyik megszó­laló szerint azért történt mind­ez, mert a zsidók mindig békes­ségre törekedtek, és amikor rá­döbbentek, hogy nincs vissza­út, már nem tehettek semmit. >. Akik korábban eszméltek még f időben elmenekülhettek Jeru- i zsálembe, de a többség maradt, i A békéscsabai istentiszteleten £ figyelmeztettek: a fasizmust máig nem irtották ki, holott a ■ Akik korábban eszméltek, elme­nekültek, de a többség maradt. Markovics Zsolt főrabbi vezette a megemlékezést Békéscsabán. Trianon előtti Magyarországról 600 ezren fizettek az életükkel ezen eszme miatt az életükkel. A deportálások a megye több pontját érintették. Hétvégén Tótkomlóson a Hősök terén lé­vő, 2004-ben felavatott emlék­műnél hajtottak fejet a 160 el­hurcolt helyi zsidó előtt, akik közül mindössze nyolcvanan tértek haza. A tragikus esemé­nyekről Davidovics László rabbijelölt beszélt ifjabb Ba­logh István közreműködésével, aki feldolgozta a komlósi zsidó­ság történetét. Megnyitották Jankay-Deutsch Tibor Mártírok című szénrajzsorozatának ki­állítását a polgármesteri hiva­talban. ■ Cs. l.-F. G. K. Földvárak randevúztak, a legjobbak díjat kaptak Dunaföldvár kezdeményezésé­re a négy magyarországi Föld­vár nevű település minden év­ben találkozik. Balatonföldvár, Tiszaföldvár, Dunaföldvár, és az évekkel ezelőtt csatla­kozott vajdasá­gi Bácsföldvár az idén Puszta- földvár meghívását fogadta el. A szombati megnyitón a pol­gármesterek közül az egyetlen hölgy, a balatonföldvári telepü­lésvezető, Bezerédi Katalin el­árulta, szívesebben látná most ő vendégül a többieket, hiszen a magyar tenger 27 fokos. A há­zigazda, dr. Baranyi István mél­tán volt büszke az idei szerve­zésre, 2003 óta ez volt a máso­dik alkalom, hogy a viharsarki községgel is­merkedhettek a vendégek. A kultúrcsoportok — bevallásuk szerint - reme­kül érezték ma­gukat az alföldi környezetben. A képviselő-testület erre az alkalomra a Pusztaföldvárért díj odaítéléséről is rendeletet alkotott. Ketten vehették át az elismerést: Pleskonics András nyugalmazott iskolaigazgató, helytörténész és dr. Becsei Jó­zsef tudós, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. ■ Cs. I. ■ A katolikus paróki­án, az iskolában, a művelődési házban kiállításokra várták az érdeklődőket.

Next

/
Thumbnails
Contents