Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2007-06-25 / 146. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 25.. HÉTFŐ A gyulai belváros részeként átadott vízkapu európai szinten egyedülálló Kislibától a tolipaplanig program Hamarosan ismét felpezsdülhet az élet a Békési erdőben Kritikán aluli út, sok teherautó: Bodzásnál fél minden biciklis A városközpont átadása után Gyulán újabb nagyberuházá­sok tervei készülnek: termál­park, világfürdő, Erkel-zenepa- lota, a várnál a Szigeterőd, az Almásy-kastély hasznosítása, a fürdő fejlesztése - sorolta a példákat dr. Perjési Klára szombati sajtótájékoztatóján. Tervezik a városfejlesztés foly­tatását a Béke sugárúton, a művelődési központ felé. Ké­szülnek Erkel Ferenc születé­sének kétszázadik évfordulójá­ra, Dürer-skanzent szeretné­nek létrehozni, Bay Zoltán tisz­teletére csillagvizsgálót, plane­táriumot. Mindemellett Euró- pa-szerte meg akarják ismer­tetni Kohán Györgyöt. ■ A Kapus-hídon átment Kossuth, Petőfi, Damjanich, Ferenc József és Erzsébet királyné is.- A fejlesztések nyomán már 15 százalékkal több vendég van Gyulán, nemcsak a kiadás nő a beruházások működteté­sével, hanem a bevétel is - fej­tette ki a polgármester. A szökőkútrendszer különle­gessége nemcsak az, hogy ha­zánkban a legnagyobb, hanem még Európában sincs szabad­téren vízkapu, mint Gyulán. A Kossuth téri és a belvárosi szökökútrendszért számítógép vezérli - mondta el Megyeri Sándor projektmenedzser. A főügyészség épülete előtt sokan nézegették a másfél mé­ter átmérőjű üveggömb világ­órát, hogyan is kell leolvasni az időt. Ezt Béres István városi fő­építész magyarázta el az érdek­lődőknek. Moszkva, Sydney, London, Buenos Aires neve mellett ott van Gyuláé is. Mu­tatja, melyik városban éppen hány óra van. Egyelőre nem ze­nél, erre pénzt kell szerezni. A Kossuth teret és a belvá­rost a régi hangulatában visz- szaállított Kapus-híd köti ösz- sze. D. Nagy András helytörté­nész hídavatójában többek között elmondta, hogy 191 éve építették. A gyulai út 1788-ban postaút lett, ezért szükségessé vált kőhidak építése fahíd he­lyett. A hidat 1816 végén adták át a forgalomnak, akkor a leg­nagyobb téglahíd volt Magyar- országon. ■ Sz. M. Életveszélyes kerékpárral köz­lekedni Medgyesbodzás és Gábortelep között. Főleg ilyen­kor nyáron hatalmas a forga­lom. A dinnyét szállító teherau­tók néha csak centiméterekre „zúgnak el” a kritikán aluli mi­nőségű és igen keskeny úton a biciklisek mellett. Márpedig sok gábortelepi jár kerékpárral az alig három kilométerre levő „anyatelepülésre” az ügyeit in­tézni. Medgyesbodzáson talál­ható ugyanis a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő és a gyógyszertár is. A képviselő- testület éppen ezért kerékpár­út építését határozta el a két te­lepülésrész között. Mivel nem rendelkezik elegendő saját for­rással a falu, keresik a pályáza­ti lehetőséget. ■ K. E. Másfél százan kaptak diplomát Tóth bácsi jól ismeri a Békési erdő múltját, jelenét és talán jövőjét is. Azt mondja, egy pillanatra sem bánta meg, hogy a településrészen maradt. Napjainkban heten élnek Tarhos Békési erdő nevű részén. Az egykor több száz embernek otthont adó tanyaközpont hamaro­san különleges turisztikai beruházás helyszíne lesz. Papp Gábor Tarhos központjától néhány ki­lométerre húzódik a' település hatodik és hetedik kerülete, is­mertebb nevén a Békési erdő. A községtől viszonylag jó úton tesszük meg a távolságot, ám a különleges területhez közeled­ve a szakasz egyre nehezebben autózható. Átkelünk egy kis hí­don, amivel tulajdonképpen el is érjük úti célunkat. A koráb­ban népes tanyaközpont szebb napokat látott múltjára emlé­keztet a már hosszú évek óta üresen álló vegyesbolt és kocs­ma. Régen több, mint kétszázöt­venen éltek itt, mára viszont csak heten maradtak hírmon­dónak. A fóldúttal merőlegesen húzódik a fákkal szegélyezett Macskási út, ahol egykoron számtalan ház sorakozott. Most hiába meresztgetjük a szemün­ket, a félhomályos, fákkal szegé­lyezett részen egyetlen épületet sem sikerül felfedeznünk. Mint utóbb kiderül, már csak két üre­sen álló tanya van itt, ám az idő vasfoga azokat sem hagyta érin­tetlenül. A városi fülnek szokat­lan csendben csak néhány tna- dár éneke hallat­szik. Mialatt az előző napi vihar nyomait vizsgál­juk - egy fába va­lószínűleg bele- csáphatott a villám — lassan megérkezünk Tóth József és fe­lesége tanyájára.- Leginkább talán a „maszek világban”, Rákosi és Kádár előtt virágzott a terület - idézi fel a településrész múltját a 74 éves, „Leginkább talán Kádár és Rákosi előtt virágzott a terület.” de korát meghazudtolóan fiata­los Tóth bácsi. Aztán fokozato­san csökkenni kezdett a lakos­ság száma, számos csapás súj­totta a Békési erdőt. Elsőként jött a száj- és körömfájás, ami miatt sok állatot kellett leölni, ezt követte a hetve­nes évek végén a földrengés, majd az árvíz. Sokan úgy döntöttek, hogy Veszik a sá­torfájukat, és odébb állnak. — Jó néhányan, akik elmen­tek, ma már sopánkodnak, hogy itt hagyták az otthonukat. A gázt és a villanyt kiépítették, s valószínűleg az út minősége Turisztikai különlegesség: főleg iskolásoknak A kislibától a tolipaplanig el­nevezéssel valósít meg a kö­zeljövőben eg\’ több, mint 5 millió forintos beruházást a területen Molnár István. A fér­fi - aki tanyagondnokként dolgozik a faluban, s emellett fakitermeléssel és tolltermelés- sel is foglalkozik - elmondta, hogy az érdeklődők az egész folyamatot végigkísérhetik majd, sőt kérésre még az ízle­tes, kemencében sült libape­csenyét is megkóstolhatják. A Leaden pályázati program segítségével megvalósuló fej­lesztés bármilyen furcsa is, nem a minél nagyobb hasz­not célozza meg.- Elsősorban az iskolásokat várjuk majd erre az idegen­forgalmi attrakcióra, persze reméljük, hogy a turisták is szívesen vesznek részt bemu­tatóinkon - nyilatkozta Mol­nár István. is javul majd — meséli házigaz­dánk és felesége. Bár kettejük nyugdíja éppen csak eléri a 80 ezer forintot, egyikük sem elé­gedetlenkedik. — Ennyi jut, kár ezen hosz- szan töprengeni. A jövedel­münket megpróbáljuk külön­bözőképpen kiegészíteni, szár­nyasokat, csirkét, pulykát, ka­csát, illetve disznót tartunk — folytatta Tóth bácsi. Arról már mindketten tudnak, hogy ha­marosan nem mindennapi tu­risztikai különlegesség pezs- dítheti majd fel a terület életét. Molnár István egyedi elkép­zeléseket valósít meg. — Ha megtalálod a hivatásodat, többé nem kell dolgoznod — idézte a görög mondást dr. Kö­teles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultá­sának igazgatója útravalóként. A tegnap Gyulán búcsúzó hall­gatók ápoló és általános szociá­lis munkás szakon szereztek diplomát, illetve végbizonyít­ványt. Nappali és levelező tago­zatokon mintegy másfél százan végezték. A főiskolán a korábbi ápoló szak mellett 2003-ban in­dult szöCiálismunkás-képzés. Dr. Patay István rektor is elkö­szönt a végzősöktől. ■ Sz. M. Vendég a német nagykövetségről Orosházára látogatott szomba­ton Matthias Gruber, a buda­pesti német nagykövetség kultúrreferense. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakkö­zépiskola 14 diákja által meg­szerzett DSD-diplomák ünne­pélyes átadásán vett részt. Azért is tekintették megtisztel­tetésnek a diákok és a pedagó­gusok ezt a látogatást, mert hazánkba érkezése óta a Tán­csics a második DSD-iskola, amelyet felkeresett. ■ Cs. I. Idén is kultúrával ünnepelték Szent Iván éjjelét kiállítás Szokatlan időpontokban tartottak tárlatvezetést a Békés megyei múzeumokban Körösszegapáti mindennapjaival ismerkedtek Az év leghosszabb napját ünne­pelték hétvégén a megye több pontján. A június 24-ei Szent Iván éjszakáját Békéscsabán, a Munkácsy Emlékházban ötö­dik éve köszöntik műsorokkal. Idén vasárnapra virradóan a mintegy ezer látogató éjszakai tárlatvezetésen vehetett részt és korabeli ruhákba öltözhetett. Míg az első program elsősor­ban a felnőtteknek szólt, az utóbbit főleg a gyerekek érté­kelték, akik akár fotón is meg- örökíttethették magukat. A mu- , latság egész éjjel tartott a kert- | helyiségben, ahol koncertekre i is sor került. Gyulán sem unatkoztak a $ vendégek. A várnál misztikus A Munkácsy Emlékházban kézműves foglalkozásokat is szerveztek, zene szólt, kovácsmester készí­tett szerencsepatkót, jósoltak, rőzserakás égett, amit szerel­mespárok ugorhattak át, báj­italt lehetett kor­tyolgatni és tüzes nyilak röpködtek a várfalról. A vár­múzeum éjjel is várta a látogatókat, de csak be­lépőjeggyel. A Corvin János Múzeum immáron másodszor szervezte meg a múzeumok éj­szakáját. Orosházán a Szepesi Hédi művészettörténész által rende­zett 15. országos tervezőgrafi­kai biennálét vasárnap este nyitották meg a Városi Képtár­ban. Mivel a kulturális fesztivál egyik rendezvénye volt a Szent Iván-éji művészeti barangolá­sok című programnak, szokat­lanul késői órára hirdették a megnyitót. A té­maválasztásnál kapóra jött a két zenei nagyság, Mozart és Bar­tók Béla születésének évfordu­lója és a hozzájuk kapcsolódó grafikai pályázatok eredménye. A fiatalok grafikai feladatai so­rán kiderült, a muzsikakiemelt helyet foglal el az életükben, hi­szen CD-borítókat, plakátokat, műsorfüzeteket terveztek a ki­állítók. ■ Hírlap-összeállítás TOVÁBBI FOTÓK: BEOL.HU, BMHIRLAP.HU ■ Orosházán meg­nyílt a tervező- grafikai biennélá. A Magyarországi Románok Or­szágos Önkormányzata Doku­mentációs és Információs Köz­pontja a hazai románság szék­helyvárosában, Gyulán bemu­tatja a falvak kisebbségi kultú­ráját. Szombaton Körösszeg­apáti kultúrájával ismerkedhet­tek az érdeklődők. Vanirjáncki József nyugdíjas pedagógus fo­tóiból nyílt kiállítás, énekes, táncos bemutatót tartottak a vendégek a központ kertjében, ételkülönlegességeket kínáltak. Tarsoly Attila, Körösszegapáti polgármestere, Blága János ki­sebbségi önkormányzati elnök és Vad Erzsébet, a művelődési központ igazgatója nyitotta meg a falubemutatót. ■ Sz. M. I 4

Next

/
Thumbnails
Contents