Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-14 / 137. szám
BÉKÉS MEGYEI MEZOGAZDASAGI TEMATIKUS OLDALAK Az Agrárhíradó következő számának megjelenése: 2007. július 5. 2007. JÚNIUS 14.. CSÜTÖRTÖK Kétegyházi repcefórum Betakarítás előtt Jó tanácsok autósoknak, traktorosoknak Reflektorfényben az energetikai célú szántóföldi növénytermesztés — és a támogatás Az FVM Kétegyházi Mezőgazda- sági Szakképző Iskola és Kollégium évenként megrendezett téli szakember-találkozóiról rendszeresen hírt adtunk. Most olyan rendezvényről számolhatunk be, amely a korábbi előadások szerves folytatása. Májusban Lem- pert Lászlónak, a vevőtalálkozók ötletgazdájának repcetábláján tartottak szántóföldi bemutatót, melyet az iskola szaktermében rendezett fórum követett az energianövények termeléséről. A bioüzemanyagok gyártásának eJlre nagyobb európai távlatai a növénytermesztőknek is jó irányt mutatnak, ezért az ener- J getikai felhasználású növények | az utóbbi időben reflektorfénybe | kerültek. - hangsúlyozta | Viszkok Mihály, a Monsanto te- S rületi képviselője, aki a kétegyházi rendezvényen a cég hibridrepcéit mutatta be. Az olajnövény termesztésében a nagyobb termőképességű és télál- lóbb hibridek térnyerése figyelhető meg, s ezt demonstrálták a Lempert László által bevetett parcellák is. A legtöbbnél szinte embermagasságú és becőter- méssel gazdagon megrakott sűrű elágazások jelezték, hogy gazdája mindent megadott a növénynek a jó magágytól a műtrágyán át a növényvédelemig ahhoz, hogy jó termést várhasson. A növényvédelem kérdéseiről szóló tájékoztatóban a gyomirtás és a lombvédelem mellett a repceormányos elleni kezelés jelentőségét emelte ki Mathiász Tivadar a Magyar Kwizda területi képviselője. A gyakorlati bemutatót követő beszélgetésen Komáromi Sándor, az intézmény igazgatója és Tábor Istvánná felnőttképzési referens üdvözölte a résztvevőket, s emléklapot nyújtottak át Lempert Lászlónak és Sipos Péternének a szakembertalálkozók szervezésében kifejmm A kétegyházi repcebemutató résztvevői. Az olajosnövény nagy perspektíva előtt áll. tett másfél, illetve egy évtizedes tevékenységéért. A gazdafórumon a legfontosabb témaként hangzott el az energetikai célú növénytermesztés, mindenek előtt az értékesítés, támogatás szemszögéből. Több felvetésben szerepelt, hogy a termést teljes egészében le kell-e adni a szerződött felvásárlónak akkor is, ha a szabadpiacon kedvezőbb árat érhet el a gazda. Az energianövény termeléséért járó — 45 euró/hektár — brüsszeli plusztámogatás is az érdeklődés homlokterébe került, különösen amiatt, hogy többen tisztázatlannak érezték az uniós kifizetés körülményeit. Felvetették, vajon a földalapú támogatás mintjára itt is lesz-e felső határa a támogatható magyarországi területnek, s amennyiben ezt túllépjük (mert emindenki energianövényt akar termeszteni, hisz jól jön a plusz 45 euró), lesz-e visszaosztás. — Negyvenöt lesz-e a negyvenöt euró? - fogalmazta meg többek kérdését Lempert László, aki szerint már arra is volt próbálkozás, hogy a kvótára hivatkozva visszatarthasson (magának követelhessen) a termeltető egy bizonyos hányadot a gazdának járó leendő támogatásból. Magyarné dr. Knap Diána, az MVH Békés Megyei Kirendeltségének kérelemkezelési osztály- vezetője a kérdések alapján tartott tájékoztatójában többek közt hangsúlyozta, hogy sok kérdésre még a gyakorlat nem adott választ - miután még ez az év lesz az első az energetikai célú növénytermesztés támogatásában — az azonban bizonyos, hogy a plusz támogatás csak akkor vehető igénybe, ha valaki lajstromba vett piaci szereplőn keresztül értékesít, valamint az ezt alátámasztó szerződést a vonatkozó jogszabályban meghatározott határidőben postázta az MVH részére. (Azóta ez a lajstrom miniszteri rendeletként meg is jelent, s felsorolja a Békés megyei jogosultakat is. A szerk.). Ennek kapcsán azt is kérdezték a megjelentek, vajon mi történik akkor, ha a leszerződött mennyiséget elemi csapás miatt nem tudja leadni a termelő, illetve az, hogy mi lesz, ha a felvásárló - a termelő tudtán kívül - adja el másnak az árut, s az éppen nem energiatermelésben hasznosul. Vagy: tönkre megy időközben az integrátor. A válaszban megfogalmazódott, hogy elemi kár esetén azonnal jelezni kell a kárt a területileg illetékes falugazdásznak, aki felméri és igazolja a vis maior eseményt,majd az igazolást az MVH erre rendszeresített formanyomtatványával (K0076 - VIS MAIOR BEJELENTŐ LAP) együtt a termelőnek kell eljuttatnia postai úton az MVH ILLETÉKES MEGYEI KIRENDELTSÉGÉHEZ, egyébként pedig a termelőnek is kell bizonyos kockázatokkal számolnia. Végezetül a résztvevők megállapodtak abban, hogy a repcetermesztés jegyében ez a sorozat augusztus első felében itt az intézményben folytatódni fog. Erről időben értesítést kapnak a gazdák. Betakarítás idején a mezőgazdasági,gépek vezetőinek és a többi közlekedőnek is ajánlott néhány fontos szabály betartani annak érdekében, hogy elkerüljük a baleseteket. Ebben az időszakban a megszokottnál több nagy méretű jármű közlekedik. A rájuk vonatkozó szabályokat a 6/ 1990. Köhém rendeletben lehet megtalálni. Eszerint a fokozott hőszigetelésű járműveknél (hűtőkocsik) a 2 méter 60 centiméter széles, míg egyéb járműveknél a 2 méter 55 centiméter széles jármű még mindenféle engedély nélkül közlekedhet az utakon. Az ennél szélesebb járműveknek azonban útvonalengedélyt kell kérni. Ezt az engedélyt az érintett közút kezelője állítja ki. Tehát annak az útnak a kezelője, amelyiken a járművel menni akarnak. Az út kezelője lehet a közútkezelő kht., de lehet az önkormányzat is. A jogszabályban leírtaknál magasabb járműveknek is kell útvonal- engedély. A személygépkocsikhoz kapcsolt pótkocsik esetében 3 méteres, mig minden más járműnél a 4 méteres magasság felett szükséges beszerezni az engedélyt. Az útvonalengedélyben pontosan leírják azt is, hogy milyen módon kell biztosítani a rendeletben megjelöltnél nagyobb szélességű, illetve magasságú jármű haladását. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági járművek vezetői tartsák be azokat az előírásokat, melyeket az útvonalengedélyeik tartalmaznak. Ezen kívül a telephelyükről való elindulás előtt minden alkalommal ellenőrizzék a járművük műszaki állapotát. A fékrendszert, a kormányművet, és a világításokat. Ha a géphez különböző munkák elvégzésére alkalmas tartozékokat kapcsolnak, akkor azokat is úgy rögzítsék, hogy menet közben ne mozduljanak el, ne essenek le. Ha pedig az útburkolatot besározzák, vagy valamit elszórnak, akkor a többi közlekedő biztonsága érdekében a lehető leggyorsabban takarítsák le az utat. Előzés, sárfelhordás, balesetveszély A megengedettnél lassabban haladó mezőgazdasági gépek, illetve lassújárművek mögött feltorlódhat a forgalom. Csak akkor kezdjük meg a gép előzését, ha biztonsággal belátjuk az előzéshez szükséges távolságot! Mezőgazdasági jármű előzésénél nagyobb oldaltávolságot tanácsos tartani. Előfordul, hogy a mezőgazda- sági termékeket szállító járművekről leszóródik a rakomány. A lehullott gyümölcs, vagy szemes takarmány, gabona balesetveszélyes helyzetet idézhet elő. Betakarítást és szállítást végző teherautók, traktorok sarat hordhatnak fel az úttestre. A sár hirtelen kikerülése, vagy az arra való ráhaj- tás váratlan helyzetet teremthet. Ha nem takarítják le a felhordott sarat, és elkezd esni az eső, a sáros burkolat rendkívül csúszóssá válhat. Ilyesmire főként a szántóföldek mentén, és a mezőgazdasági járművek telephelyeinek közelében lévő utakon lehet számítani. Békés megyében egyébként egyáltalán nem jellemző, hogy az aratás idején, vagy az év bármely más szakában a mezőgazdasági gépek balesetet okoznának. Szombati Andrea sajtóreferens, Békés Megyei Rendőr-főkapitányság A mezőgazdasági tevékenységet folytatók áfa visszaigényléséről ^WjBezögazdasägi termelők különböző beruházásokat valósítanak meg, amelyhez kapcsolódóan ‘ tődik az ÁFA visszaigénylés lehetősége is. ‘mezőgazdasági tevékenységet folytatók (őstermelők, egyéni és társas vállalkozások) az általános forgalmi adó szempontjából ezen tevékenységük tekintetében eredendően különleges jogállásúnk, ami azt jelenti, hogy fő szabályként nem kell ÁFÁ-t fizetniük, de adólevonási, visszaigénylési joguk sincs, ugyanakkor kompenzációs felárra jogosultak. A kompenzációs felár alkalmazásáról - amely elsősorban az őstermelők körében jellemző - akár évközben is le lehet mondani és helyette az általános szabályok szerinti ÁFA elszámolást lehet választani. Aki él a változtatás jogával annak adófizetési, adónyilvántartási, adóbevallási, számla és nyugtaadási kötelezettsége keletkezik, viszont adólevonási illetve a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén adó visszaigénylési joga is megnyílik. Az őstermelők többsége a kompenzációs felár alkalmazása mellett nem rendelkezik adószámmal. Amennyiben az áhalános szabályok szerinti ÁFA elszámolást választja ezt a 07T101-es, ha már korábban volt adószáma, akkor a 07T102-es adatlap kitökésével és az adóhatósághoz történő benyújtásával kell döntését bejelentenie. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a visszaigénylés nem automatikus. Feltétel, hogy az adóköteles termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás összesített adóalapja (leegyszerűsítve az ÁFA nélküli bevétel) az adóéven belül érje el a 4 millió Ft-ot. Ha ez nem áll fenn, de a termelő beruház (pl. gépet vásárol) teljesül a feltétel ha a beszerzett, tárgyi eszközre jutó levonható, korábban még vissza nem igényelt adó göngyölített összege legalább 200 ezer Ft-tal meghaladja az ugyanezen időszakban az értékesítés után fizetendő adó összegét, feltéve hogy az ÁFA bevallás benyújtása esedékességének időpontjáig a beszerzés adóval növelt teljes ellenértékét is megfizette. Gyakorlati tapasztalat, hogy az őstermelők többsége ez utóbbira alapozza visszaigénylési jogosultságát. Fontos kérdés, hogy az úgynevezett lízing típusú ügyleteknél a feltétel jellemzően nem teljesül (ilyenkor a vevő a lízingbe adónak tartozik). Más a helyzet, ha hitelre vásárolta a tárgyi eszközt, mert ilyenkor a beszerzés ténylegesen ki van fizetve (nem annak tartozik akitől a vásárlásról szóló számlát kapta hanem a pénzintézetnek) és az adó visszaigényelhető ezen a jogcímen, ha a 200 ezer Ft-os értékhatár is teljesül Pénzügyi szempontból lényeges kérdés, hogy milyen gyakorisággal lehet az ÁFA visszaigényléssel élni. A tevékenységét kezdő ÁFA alany negyedévente, a már adószámmal rendelkező korábban kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató kompenzációs feláras termelő évente köteles ÁFA bevallást benyújtani és jogosuk az adót visszaigényelni. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad külön kérelem alapján a beruházásra tekintettel arra is, hogy az adóhatóság az előírtaknál gyakoribb, így az éves helyett negyedéves, a negyedéves helyett havi elszámolást engedélyezzen. Aki él a változtatás jogával csak a tárgyév és az azt követő két adóév éltekével lehet jogosult ismételten a kompenzációs felár érvényesítésére (pl. ha 2007-ben változtat, akkor 2010-től). A döntésnél mérlegelni kell azt is, hogy az elkövetkezendő időszak várható bevétele alapján járó kompenzációs felár vagy pedig az ezen időszakra visszaigényelhető adó összege a kedvezőbb. Érdemes tehát alaposan megfontolni a döntést, figyelembe véve azt is, hogy őstermelőként a bevételi nyilvántartás helyett a továbbiakban pénztárkönyvet kell vezetni, a termékértékesítést, szolgákatás nyújtást számla, nyugtaadási kötelezettség mellett kell teljesíteni és meghatározott gyakorisággal ÁFA bevallást kell benyújtani az adóhatósághoz. Ráfi Péter APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága ügyfélkapcsolati osztály r k
