Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2007-06-14 / 137. szám
2 A Gyomai Kner Nyomda 125 éves. Az alapítók által teremtett hagyomány az egész magyarországi nyomdászatban, a márkanév a világpiacon ma is meghatározó. Niedzielsky Katalin Múlt és jelen szépen megfér egymás mellett Gyomén. A népies barokk stílusú családi villában a 19. századi nyomdaműhely, a szomszédságban a legkorszerűbb digitalizált üzem titkaiba pillanthat be a látogató. Pár lépés, és két évszázadot ugrottunk. Az ország egyetlen nyomdaipari múzeuma különbözik minden hasonló (külföldi) emlékhelytől. Itt tovább él a Kner család szellemisége, az az összetéveszthetetlen és semmi mással nem pótolható hangulat, ami csak a könyv szeretetéből áradhat. Régi, de ma is működő könyv- kötészeti és nyomdagépek, korabeli bútorok között sétálunk meghatódva. A Kner család munkásságát és a gyomai'nyomda történetét mutatja be a kiállítás az 1882-es alapítástól napjainkig. Ugyanazok a jellegzetes szecessziós motívumok díszítik a falakat és a bútorokat, mint a könyveket. Nem véletlen: Kozma Lajos építész és grafikusművész tervezte az épületet, a bútorokat és a csodálatos Kner-könyvek illusztrációit. Körben a vitrinekben felbecsülhetetlen érték: köz- igazgatási nyomtatványok, művészi báli meghívók, levelezőlapok, naptárak, plakátok, leve- lek, fotók, törté- neti dokumentumok, könyvek, lexikonok. Könyvtárnyi szép- irodalom w Múlt és jelen. Hudák Julianna az aranyprésnél mutatja: régi technikával is szépet gyártottak. Dávid László az elkészült könyveket csomagolja. Könyvekkel ünnepelnek Az Országos Széchényi Könyvtárban július közepéig látható a 125 év kiadványait bemutató kiállítás. A Budai Vár méltó hely az emlékezésre, a nemzet könyvtárával Knerék is kapcsolatban álltak. A jubileumhoz Egy nyomdaműhely titkaiból címmel kiadvány társul -ez is kneri hagyomány. — Amit Knerék létrehoztak, az a könyvművészeti, nyomdaipari, kultúrtörténeti tett a magyar kulturális élet kiemelkedő fejezete - hangsúlyozta Füzesné Hudák Julianna szerkesztő, múzeumvezető. — Miértés hogyan választottak ki egy-egy könyvet megjelentetésre? Hogyan ítélték meg munkájukat, miképp nyilatkoztak a kortársak? Ilyen kérdésekre igyekeztünk választ keresni, miközben képet adunk a nyomda történetéről. A Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár saját anyagából rendezett kamarakiállítást Kner Imre a 30as évek végén ismerkedett meg Nyíreő István akkori igazgatóval, és 1943-ban egy 300-400 kötetes külön gyűjteményt helye zett el Debrecenben. Úgy gondolta, ha bármi történik velük, meg maradjon, és betekintést adjon az igazi köny\'művészetbe. A jellegzetes Kner- figura a minőség garanciája. tanúskodik arról, hogy amit látunk, nemcsak nyomda- vagy ipartörténeti nevezetesség, hanem az egész magyar kultúra része. Gyoma az ország csodája, az itt lakóknak megbecsülésre méltó érték, az idegennek vonzerő és látványosság. A másik nagy nyomdász, Tevan Andor mondta: nyomdát létesíteni itt, a pusztaságban annyi, mint narancsligetet teremteni az Északi-sarkon. S amikor Kner Izidor az ötvenéves évfordulóra megjelentette nyomdája történetét és életrajzát, Kodály Zoltán a Kner Nyomdát az Alföld sivatagában virágzó könyveskertnek nevezte. Hozzátéve: sok olyan egyéniség kellene, mint Knerék, és akkor a magyar élet, kultúra felvirágozhatna. Kétmilliárd forintos árbevételhez a könyvgyártás és a szépérzék kevés, tudatos üzletépítés kell- Knerék 62 éven át öltálló családi vállalkozásként működtették a nyomdát Maguk döntöttek arról, hogy könnet adnak ki, vagy milyen gazdasági tevékenységet folytatnak - kezdte a történeti áttekintést Papp Lajos, a Gyomai Kner Nyomda Zrt. ve zérigazgatója. -Akkor is fontos volt, hogy a tevékenység jövedelmező legyen, most is az Mivel kezdetben sikeresen tudtak be kapcsolódni a közigazgatási nyomtatvány gyártásába, lehe tőségük nyűt arra, hogy híres írók, költők műveit kiadják. Szép könyvet gyártani akkor sem volt kifizetődő, de a hímé vüket megalapozta. A nyomda és persze a család sorsára rányomta bélyegét a magyar történelem (Trianon, holokauszt). Sokan nem tértek haza, aki mégis, öngyilkos lett. .Az örökösök közül Ilaiman György indította újm a vállalatot.- A nyomda nem szűnt meg, és olyanok vitték tovább a szakmát, akik még Knemél tanultak, dolgoztak - mondta Papp Lajos. - Megváltozott azonban a gazdasági, társadalmi környezet. A kiadói tevékenységet elvették, hasonló sérelem érte a nyomtatiánygyártást, amit szintén központosítottak. A nyomtatvány 130—150 embernek adott munkát Gyomán, amikor megszűnt, az egész gyár léte vált kérdésessé. Az volt a szerencsénk, hogy a nagyobb kikönyveiket, mert ismerték a jó minőséget. A gyomai nyomdát 1963-ban összevonták a békéscsabaival, kft.-ként működött, új tulajdonosa, Erdős Ákos a kneri hagyományokat viszi tovább.- Az eltelt 15 évben 176-200 közötti létszámmal dolgozott a nyomda - sorolt számokat a negyvenéves szakmai múlttal rendelkező debreceni Papp Lajos. -Az árbevétel folyamatosan nőtt, a megvásárláskor 170 millió forintos évi bevétel jelenleg majdnem 2 milliárd. Úgy sikerült végig nyereséget termelni, hogy a könyvek mellett céltudatos termékösszetételt, üzleti tevékenységet biztosítottunk. Réthy, Kner, Tevan és Dürer óta a nyomdaipar fellegvára ez a térség Békés megye mindig, hagyományosan a nyomdászat fellegvára volt, ma is az A legelső nyomdász, Réthy Lipót 1847- ben Szarvason, 18564)an Gyulán, 1860-ban ugyanott Dobay János, Békéscsabán 1873-ban szintén Dobay nyitott nyomdát. Ezt vásárolta meg Lepage Lajostól 1903-ban Tevan Adolf, Andor apja. Orosházán, Szeghalmon, Battonyán működött nyomda. Sőt, Nagyváradon és Temesvárott is fontos szerepet játszott az iparág. Az elmúlt évtizedekben a nagy nyomdákat többször átalakították, összevonták, átkeresztelték, számos új üzem létesült. A maiak közül a legjelentősebb a békéscsabai, 2006 augusztusa óta Kner Packaging Csomagolóanyaggyártó Kft., a gyomai és a gyulai Dürer, utóbbi kettőben a könyvgyártás a fő profil. A rendszer- váltás után alapították például a békéscsabai Javipa Kft.-t és a Körös Print Pockot A hagyományok éltetéséről a Kner- Tevan Alapítvány, a képzésről a Tevan nyomdaipari szak- középiskolában és Gyomán gondoskodnak. Ma Debrecenben a megye valamennyi nyomdájából részt vesznek a szakma képviselői az országos nyomdász vándorgyűlésen. A nyomdászat teteje az igényes kötet, de a szedő tudása már nem kiváltság „A könyvcsinálás a teteje a nyomdászatnak” - mondta Kner Imre, a nyomdát pedig műintézetnek tartotta, ahol alkotnak, mester- és remekművek születnek. A gyomai könyvet mindig is az egyedi arculatról, művészi kiállításról lehetett meg ismerni. Vajon mit szólna az öreg mester, ha besétálna a mai üzembe, ráismemee a digitalizált nyomtatásra, eligazodna-e a számítástechnika világában? Megértenée, hogy nyomtatványokra ma már nincs igény? A tulajdonosok 2-3 éve megvásárolták a tankönyvkiadót, így az addig 33 nyomda által uralt, jelentős piac nyűt meg Gyoma előtt A termelést az elmúlt években megkétszerezték. Korábban 2,5—3 millió könyvet állítottak elő, ami a magydr könyvkiadás 8 százaléka. Most viszont 5,5 millió kötet készül Gyomán, és ennek több mint fele tankönyv.- Az érték, a szellemiség, a minőség, a színvonal ma is az üzletpolitika fontos meghatározá ja. Alapelv, hogy a minőség nem romolhat, csak igényes anyaggal dolgozunk, a drága könyv nem lehet hibás termék- tudtuk meg Papp Lajos vezér- igazgatótól. A nyomda azonban ma már nem alkotóműhely, ahogyan régen volt, mert a könyvkiadók igényeit kell kielégíteni. Ugyanakkor az elektronika az egész szakmát megváltoztatta, a régi tudás kevés, számítástechnikai ismeret nélkül nem lehet boldogulni. Az egykori szaktudás még kiváltság volt, hiszen a könyv, a tudomány, a műveltség először a nyomdász, a szedő kezébe került. A tömegkommunikáció korában már nem az, mindenkinek elérhető. A szép könyv tekintélye, presztízse azonban, amiről a gyomai nyomda mindig híres volt, megmaradt a digitális világban is. A könyvborítók tervezéséhez a legjobb grafikusokat szerződtették. A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP — 2007. JUNIUS 14., CSÜTÖRTÖK nyomdászok Iparos tisztességgel szolgálják a minőséget. Családregénynél, gyártörténetnél több, a magyar kultúra része a Gyomai Kner Nyomda 125 éve. A hagyomány folytatódik, a márkanév siker, a szép könyv hódít a piacon. VIRÁGZÓ KÖNYVESKERT A SIVATAGBAN * í k I I Kner Izidor közigaz- i gatási I nyomtatvá- I nyokkal kezdte, művét . fia, Imre folytatta. * Papp Lajos: „5,5 millió könyvet gyártunk.”
