Békés Megyei Hírlap, 2007. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2007-06-13 / 136. szám

t 2007. JÚNIUS 13., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Gyulán keresik az Élővíz-csatorna közmegegyezéssel elfogadható nevét Gyulán új közvilágítási hálózat épül a Csabai út mentén és szór­ványterületeken is fejlesztik a közvilágítást több mint 21 millió forintból. A költségek nagy ré­■ A városközpontba vezető hidat törté­nelmi Kapus nevé­re keresztelték a képviselők. szét a Démász Zrt. fedezi - hangzott el a képviselő-testület tegnapi ülésén. Támogatják a Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítvány kérelmét a Bay kö­zépiskola elhelyezésére. Ehhez az önkormányzati tulajdonú Ka­rácsonyi utcai és a megyei ön- kormányzati, volt remetei neve­lőotthoni épület tulajdoncseré­jét kezdeményezik. Az Élővíz­csatornának nevet szeretnének adni a gyulai szakaszon, helyi használatra. Hosszú folyamat ugyanis az új nevet a térképe­ken jelöltetni. Másrészt sürget az Élővíz-csatorna új korszaka a csónakkikötők megnyitásával. Kis-Körös, Öreg-Körös, Ó-Fehér- Körös elnevezések merültek fel, végül úgy döntöttek, hogy újság­ban megkérdezik a gyulaiak vé­leményét, javaslatait. ■ Sz. M. Gázlelőhely Okány, Körösújfalu, Zsadány határában Okány, Körösújfalu és Zsadány határában is jelentős mennyisé­gű földgázt talált a Mól Nyrt. és a Magyar Horizont (MHE) Kft. A Gabonás dűlő sarkán de­cember-januárban lemélyített Okány-1 jelű fúrás napi 50 ezer köbméter gázt produkál. A Körösújfalu-1 hozama mint­egy 255 ezer köbméter földgáz naponta, emellett napi csak­nem 50 köbméter kondenzá- tum is a felszínre kerül. A Zsa- dány-É-1 jelű kutatófúrás 115 ezer köbméter/nap földgázt és 15 köbméter/nap kondenzátu- mot képes termelni. Fekete Zoltán okányi polgár- mester elmondta: információi szerint a Mól Okány határában még idén elkezdi a kitermelést. A település számít az iparűzési adóból befolyó forintokra. ■ B. I. Gyászba borulhat Sarkad indítvány A helyi szocialisták is tiltakoztak a döntés ellen Nagy László (balról) szerint egészségesebb térségrendszer alakulhat ki, Tóth Imre és a sarkadi képviselők minden fórumon megtámadják a döntést. Hamarosan véget érhet a Sarkadi kistérség történe­te. A társulás megszünte­téséről szóló módosító in­dítvány erősen megosztot­ta a megye politikusait. Hírlap-összeállítás Az Országgyűlés hétfőn 168 igen, 163 nem és egy tartózko­dás mellett fogadta el a társulás átszervezéséről szóló módosító indítványt. Az utolsó szót azon­ban a kistérségről szóló törvény módosításának végszavazása során, a jövő héten mondják ki a képviselők. Az elképzelés sze­rint Okány, Zsadány, Biharugra és Körösnagyharsány a Szeg­halmi, Sarkad, Sarkadkeresz- túr, Mezőgyán, Méhkerék, Köte- gyán, Geszt és Újszalonta pedig a Gyulai kistérséghez tartozna január elsejétől. Nagy László szocialista ország- gyűlési képviselő - aki az indít­ványt előterjesztette — elmondta: azzal, hogy Gyomaendrőd a Bé­késiből várhatóan átkerül a szarvasi központú, Körösszögi kistérséghez, jelentősen átala­kul a társulások rendszere.- Előreláthatólag lesz három nagyobb kistérség, a Békéscsa­bai, a Gyulai és az Orosházi, és négy kisebb, de nagyjából ha­sonló, 45—50 ezer közötti lélek­számú: a Szeghalmi, a Békési, a Szarvasi és a Mezőkovácsházi. Ebbe a térségfejlesztési rend­szerbe nem igazán illene a sarkadi társulás a maga mint­egy 25 ezer lakosával — fogal­mazott a honatya. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy á kistérségben Sarkadon kívül valamennyi település hát­rányos helyzetű, a támogatások- Korábban, 1997-ben egyértel­műen politikai indítékkal koz­ták létre a Sarkadi kistérséget. Ez akkor felborította az egyéb­ként jól működő, kialakult já­rási rendszert, bár akkor Sar­kad nem emelte fel a hangját- utalt az egy évtizeddel ezelőt­ti eseményekre a Gyulai kistér­ségi társulási tanács szodalis- ta elnöke. Pluhár László el­mondta, a településeket akkor sem kérdezték meg, semmilyen képviselő-testületi döntés nem született, így Gyula is hiába til­takozott. Lebenszky Attila, a legnagyobb haszonélvezője mégis a központi város. Sarkadon azonban úgy tűnik, nem hagyják annyiban a dolgot. A hajdúvárosi testület jelenlévő 17 tagja - így a szocialista kép­viselők is - tegnap egyhangú igennel szavazták meg az önál­ló Sarkadi kistérség megszünte­tését célzó parlamenti döntés el­leni tiltakozó határozatot. így arra is igennel voksoltak, hogy a térség szocialista országgyűlé­si képviselőjét, a kérdésben igennel szavazó dr. Perjési Klá­Gyulai kistérség hivatalvezető­je elmondta, hogy szakmai ón­ra gyulai polgármestert felszó­lítják, hogy mondjon le mandá­tumáról. Szerintük az ügyben kifejtett tevékenysége miatt méltatlan arra, hogy Sarkadot képviselje. (Perjési Klárát nem sikerült elérnünk lapzártán­kig.) A testület arról is határo­zott, hogy a döntést minden lé­tező jogorvoslati fórumon meg­támadják, s nem hajlandók együttműködni semmilyen rá­juk erőltetett kistérségi szerve­zetben. Úgy tervezik, hogy Sar­kad főforgalmi utcáit, közterüle­teit — még a végszavazás előtt — gyászlobogókkal díszítik fel, ez­zel is tiltakozva megcsorbított önrendelkezési joguk miatt. Tóth Imre fideszes polgár- mestert hozzászólásával dr. Tóth István szocia­lista önkormányzati képviselő is erősítet­te: „...hibás, felháborí­tó döntést hozott az Or­szággyűlés, amit nem lett vol­na szabad megszavaz­ni, hiszen az a kistérség, il­letve az érin­tett települések halálát jelenti." je egyetért a döntéssel. Más­részt viszont állóháború ala­kulhat ki a települések veze­tői között, de bízik a sarkadi többség fejlődést biztosító hozzáállásában - tette hozzá Pluhár László: — Együttműködő szellemben kép­zeljük el a jö­vőt Helyreáll a korábban bevált járási rendszer JEGYZET ^ ERZSÉBET Megkérdeztem orvosomat A BETEGSEREG JAVA része újabban ellenáll a reklámbe­li ösztökélésnek. Nem kérde­zi meg orvosát, gyógyszeré­szét. Valami fura dacból el sem megy a rendelőig. MEGKÉRDEZTEM orvosomat, miért van ez így. Hát azért, mert a beteg, ha gyengélke­dik is, nem bolond, egykettő­re felméri, káosz várja őt, nem a gyógyulás a fehér fa­lak között. Jól értsem, káosz és nem reform. esztendeje még bizakodott az orvosok, egészségügyiek többsége, egyetértettek a kórházi átalakítással, benne az ágyszámcsökkentéssel — ne tudja meg a miniszter, de némely intézményben még mindig maradtak kihaszná­latlan fekhelyek —, ám egyet­len, erőből meglódított hu­szárvágás nem felvirágoztat­ja, hanem a nyomorba dönti az ágazatot a páciensekkel együtt. a kórházi reform jó, mond­ja orvosom, de csak ha min­dent áthat az átalakítás, a járóbeteg- és az alapellátást is. Szükség volna korszerű műszeres, diagnosztikai hát­térre, jól képzett, aranyat érő kollégákra. No, ha ezt halla­nák, a térdüket csapkodnák kínjukban, mert az alapfize­téseik szerint őket sem lehet az arannyal egyenértékűvé tenni. Ez is baj! Hiába ömlik a vizitdíj a rendszerbe, azzal még nem rendeződnek a fize­tések. így aztán nem szűnik meg a hálapénz sem, amitől pedig a jobb érzésű doktorok és főnővérek orcája ég. Ml tagadás, a reform áldoza­tok nélkül mit sem ér. Áldo­zatot pedig nemcsak a be­tegnek kell hoznia - elég ál­dozat ő már így is -, hanem főként a költségvetésnek. Fe­lülről lépték meg az átalakí­tást, miközben az alapok hi­ányoznak. A reformot meg­hirdető miniszter már az elején hibázott, vagy nem is­meri a reklámot. Mielőtt döntött volna, nem kérdezte meg orvosait! A Nagy Infó vadászai A Békés Megyei Hírlap és a BeoLhu közös játéka. KERESSE A BEOLON, KÜLDJE BE A HÍRLAPNAK ÉS OTT LEHET A LEGFONTOSABB NYÁRI ESEMÉNYEKEN. A heti megfejtéseket csak a pénteki lapunkban megjelent nyereményszelvényen tudjuk elfogadni! Nyomoz a rendőrség az áramütéses tragédiában ellenőrzés Tizenkétmillió forintos bírság villamossági szabálytalanságok miatt Megérkezett tegnap a rendőr­ségre a munkavédelmi felügye­lőség feljelentése a békéscsabai áramütéses tragédia kapcsán - mondta lapunknak Benedek Barnabás, a békéscsabai kapi­tányság bűnügyi osztályvezető­je. Hozzátette: megkezdik a nyomozást, hogy kiderítsék a halálos munkabaleset körülmé­nyeit. Ferenczi József munkavé­delmi felügyelő kiemelte: fog­lalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gya­núja miatt az építésvezető ellen tették meg a feljelentést. Vizs­gálatuk szerint ő adta ki az uta­sítást a gurulós fémállvány ar­rébb tolására a békéscsabai, Berényi úti cégnél, ahol új és áramütésben elhunyt egy nyírségi, 33 éves munkás, 28 éves társát életveszélyes álla­potban szállították a békéscsa­bai kórházba. A férfit a minap Nyíregyházára vitték, állapota némileg javult, azt viszont még nem tudni, hogy maradandó egészségkárosodást szenve­dett-e. Egyelőre nincs kihallgat­ható állapotban, de valószínű­leg ő lehet majd a koronatanú az ügyben, hogy ki és milyen utasítást adott ki. Ami tény: a Biztonságosabb, ha a föld alatt megy a vezeték Vavrek András és Ferenczi Jó­zsef elmondta, hogy utoljára 2005-ben történt megyénk­ben halálos munkabaleset. Egy szarvasi építkezésen \ 10 méteres magasságból 5 leesett egy munkás és szörnyethalt. A villa­mos vezetékekkel kap­csolatban a munkavédelmi szakemberek kiemelték: sok­kal biztonságosabb, ha egy te­lephelyen a ßld alatt és nem felette megy a magasfeszültsé­gű vezeték. Ez azonban több millió forintos beruházást je­lent, és a költségeket az adott cégnek kell állnia. üzemcsarnokot építenek. Az állvány hozzáért a 20 kV-os ma­gasfeszültségű távvezetékhez, Ferenczi József: felje­lentést tettünk. munkások előzetesen nem kap­tak megfelelő oktatást, és az áll­ványt összeszerelve nem is le­hetett volna gurítani, főként borulékonysága miatt. Vavrek András, a regionális munkavédelmi felügyelőség igazgatóhelyettese hangsúlyoz­ta: több hasonló eset történt a régióban, így 104 telepen - eb­ből 40 volt Békés megyei - megvizsgálták a villamosság­gal összefüggő munkavégzése­ket, a magasfeszültségű vezeté­kek közelében a gépek elhelye­zését, az anyagok tárolását, mozgatását. Nagyon sok helyen találkoztak szabálytalansággal, és összesen 12 millió forintos bírságot szabtak ki. ■ Ny. L. 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents