Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-31 / 125. szám

BÉKÉS MEGYEI AGRÁR A 7 2007. május 5., szombat Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Kiállításnézőben Békés megyei szemmel a hódmezővásárhelyi agrárseregszemlén A vásárhelyi Metripond M93 Kit. kamlonmérlege a minőségi terméket képviseli. (Folytatás a 6. oldalról) Egyebek közt ilyen volt a Hol­stein Genetika Kft. információs rendezvénye, ahol a Potter, Blitz, Dane, Bullet, Dutch Boy, Gaylon apaságú tenyészállatok bemuta­tásának apropóján megtudtuk, hogy a szeghalmi Körös 2000 Mg. Kft. laktációs átlaga - 10 186 kg (fejőstehén létszáma 510) - a második legjobb a céggel együtt­működő, és a bírálaton részt ve­vő tehenészetek között. Évek óta meghatározó szerep­lője a mezőnynek a „magyartar- kás” Vértes Gábor Köröstarcsáról csakúgy, mint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., amelyből egyébként több köröstarcsai állat is származik, s amely most már csak nevében „ménes”, s szar­vasmarha-tenyészetének ered­ményeivel - holstein-fríz és ma­gyar tarka kategóriában egyaránt — elismerést vívott ki. Szintén benevezett a távoli szomszédvár, az orosházi Agro-M Zrt. is, amely tavaly jelentős beruhá­zásokat hajtott vég­re tehenészeti tele­pén. Visszajárónak számít a csabai Anipharma-A Kft. és a kardoskúti Sza­bó Gyula a juhásza- tok közül, a med- gyesegyházi Hala­dás Plusz Kft. a ser­téstenyésztők ver­senyében, mint ahogy a baromfi-ki­állítók közül most sem hiányzott a szarvasi Gallicoop Baromfi-keltető és Feldolgozó Zrt. vagy az orosházi Keltető Kft. sem. A mezőhegyesi profiltisztítást kö­vetően a lótenyésztés továbbvi­telére létrejött Mezőhegyesi Ál­lami Ménes Kft., mint legna­gyobb tenyésztő szervezet rep­rezentálta megyénket. A te­nyészállatok bírálata során az imponálóan felkészült — és a nágyközönség figyelmét is le­kötő - műsorvezető kitért arra, hogy a mezőhegyesi állomány sorsát a háborúk jelentősen meghatározták. A második vi­lágháború után az állomány nagyobbrészt hadizsákmány­ként Romániába került, majd onnan idén márciusban egy egyede visszakerült. Mint azt Pap Istvántól, a kft. szakembe­rétől megtudtuk, a nemrég hozzájuk került mén egy olyan nóniusz, amelynek a családfá­ját az első - a franciaföldről ha­dizsákmányként Mezőhegyes­re került Nonius Seniorig visz- sza lehet vezetni. A kiállításon három mezőhegyesi nóniuszt mutattak be, közülük Cinke az idősebb nóniusz kancák kate­góriájában harmadik lett, a fia­tal kancák kategóriájában Nó­niusz XVII-6 Laura elvitte a pálmát, ő lett a győztes és a ki­állítás nagydíját is kiérdemelte. Békés megyei vonatkozásai mindezeken túl is jócskán akad­tak a vásárhelyi agrársokada- lomnak. Akik ebben a kavalkád- ban jó érzékkel segítettek — ne­künk és az ország valamennyi internetlátogató gazdálkodójá­nak - eligazodni, szintén me­gyénket képviselték: az első ma­gyar mezőgazdasági portál, a bé­késcsabai agrarkapu.hu kitele­pült munkatársai élő elektroni­kus újsággal követték az esemé­nyeket. A kor kihívásaira való gyors reagálást példázta az élel­miszer-ellenőrzési feladatokra szerveződött - szintén csabai ­Food-Analytica standja is, ahol a most induló uniós pályázatok szaktanácsadásával foglalkozó vállalkozás ugyancsak helyet ka­pott. A kiállításon olyan készít­ményekkel is találkozhattunk, amelyek „békési hungarikum- ként” öregbítik megyénk hírne­vét, mint az orosházi Tésztaipa­ri Kft. tortái vagy a Békési Pálin­ka Zrt. mozgóbüfében kínált díj­nyertes gyümölcspárlatai. Lehetne még a háromnapos eseményzuhatag békési néző­pontú szemlélődését vég nélkül folytatni, de a Békési Zrt. után már csupán szemlélődni érde­mes. Akárcsak otthon. Made in Hungary-cum. (Az állatbírálatok eredménye­it következő számunkban közöl­jük.) Békésbe szállító Mpalántagyár’' A zöldségtermesztés fellegvárá­nak számító Szentesen is tetten érhetőek a Békés megyei kapcso­latok, nem is akármilyen szinten! Az Árpád Agrár Zrt. által 2005- ben alapított vegyesvállalat, a Masterplant már tavaly, az első aktív évében 5 millió palántát szállított megyénkbe, s ezek túl­nyomó részben a dombegyházi Euro Tész szervezésében folyó ipariparadicsom-termesztés alap­anyagát adták, emellett viszont a dél-békési dinnyetermelőket is ellátták sárga- és görög­dinnye-palántával. Ez utóbbiaknál olyan visszajelzéseket kaptak a gazdáktól, hogy a tavaszi gyökérelhalással járó növénypusztulás a szentesi palántákat elkerülte. A kedve­ző tapasztalatoknak köszönhetően a rövidesen kezdődő kiültetésekhez több, mint 9 és fél millió ipari paradicsompalántát szállítanak, s már fólia alatt vannak a dinnyék is — tájékoztatta Agrárhíradónkat dr. Csikaf Mik­lós, az Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Ma­gyar Agrárkamara elnöke is. A szentesi „palántagyár” — bár az idézőjel el is hagyható az ipari méretű és szervezettségű objektum ismeretében - Szinte az ország összes megyéjébe eljuttatja a tálcás növénykéket. Békés mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye termelői a legnagyob partnerei, akik nagyrészt papri­kát ültetnek. Emellett azonban káposzta, zeller, sőt cse­megekukorica is szerepel a palettán, s mint Nagy Zoltán marketingmenedzser lapunknak elmondta, nagy reménye­ket fűznek a fűszernövények szaporításához is. A területi terjeszkedésben reális célként jelent meg Románia. Erdélybe már idén is szállítottak paprikapalántát. A medgyesegyházi képviselettel rendelkező Schauer GmbH.vemhes-koca etető berendezéssel pályázott, harmadik dija lett az agrárinformatika, tartástechnológia és takarmányozás kategóriában. A díjat Bojeczán Tamás cégvezető felesége, Bojeczánné Rózsa Barbara vette át. Esőváró tavaszi körkép a megyéből Szárazság mindenhol, kisebb terméseredményeket várnak a gazdák a idei betakarítástól Porból vétettünk, porba vetettünk. Pillanatkép 2007 áprilisában. A téli csapadékból körülbelül 150 milliméter, a tavasziból meg legalább száz hiányzik — tájékoz­tatták Agrárhíradónk munkatár­sát a mezőgazdasági nagyüze­mek szakemberei —, ami termé­szetesen nagyon hiányzik a nö­vényeknek, és sajnos ez — mint mondják — ,meg fog látszani majd a betakarításkori termés- eredményeken is. A szerencsé­sebbek kaptak pár millimétert, de ez is csak a növények vegetá­láshoz volt elegendő. 3 ?kgerendási FMSZ-nél túl ak a vetéseken, sőt a növé- nagy része ki is kelt. A 745 ír napraforgón és az 518 hektár kukoricán már elvégez­ték a gyomirtást, de tragédia lesz, ha nem kapnak időben megfelelő csapadékot - jelezte Lőrinz József főmezőgazdász. Ugyanilyen gondokkal küsz­ködnek Dél-Békésben a Battonyai Agrár Rt.-nél is, ahol a tavaszi munkákkal időben vé­geztek, sajnos nem hátráltatta őket az eső. Trenovszki Sándor elnök szerint jóval hamarabb kezdődik majd az aratás, hi­szen az őszi árpa már most hozza a kalászát, és a búza alsó szára is kezd elszáradni. Mint mondta, a repce még szép, kér­dés azonban, hogy eső híján milyen súlyú magok lesznek benne. A földben van 300 hek­tár napraforgó és 350 hektár ku­korica, amiről nem tudni, hogy ebben a szárazságban hogyan lesz képes majd fejlődni. Kovács Imre, a körösladányi Barátság Mezőgazdasági Szö­vetkezet elnöke ugyancsak bo­rúlátó. Tavaly a belvíz sújtotta ezeket a földeket, most pedig az aszály, talán ha átlagolni lehet­ne, jobb lenne a helyzet, de így hiába került időben a földbe minden mag, kérdés, mit fog hozni. A repce szépen áttelelt, csak sajnos a szárazság miatt „szálában” maradt, nem tudott bebokrosodni, így eleve jóval kevesebb termésre kell hogy számítsanak a tavalyinál. A 200 hektár árpa és a 600 hektár fénymag kikelt, de szinte meg is állt az eső hiánya miatt. A leg­nagyobb területet a napraforgó foglalja el, 2000 hektár, amiből 700 hektárt biodízel-felhasz- náláshoz, 600-at madáreleség- nek, a többit hagyományos olajnapraforgóként termelik. Sajnos itt is meglátszik a csa­padék hiánya, nem tud úgy fej­lődni, mint ami ilyenkor elvárt. Gondjaikat az is növelte, hogy a támogatást csak a napokban kapták meg, így a hiányzó összeg hitelét a négy hónap alatt közel 6 millió forint ter­helte. A Csárdaszállási Agrár Rt­nél is hasonlóak a gondok. „Ta­valyi belvíz plusz idei csapadék osztva kettővel, és minden rendben lenne” - mondta dr. Farkas János, az rt. elnöke. Saj­nos a tavaszi munkákat nem zavarta meg az eső, időben el­végeztek mindent, ami rendben is lenne, ha csapadék is lenne. — A rizsvetéssel még nem vé­geztünk — 500 hektáron - amit csak azért vetünk, mert itt mást nem igazán lehet, és a kevéske támogatással, ami 5 év alatt szinte nem is változott, vagy ha változott is, az csak az euró mozgásának köszönhető, így nagyon szerény eredményt vár­hatunk. Az Újkígyósi Gazdaszövet­kezetben még nagyon szépek a vetések, de a szárazság jelei már kezdenek megmutatkozni a nö­vényeken. Most mutatja meg igazán a növény, hogy mit ka­pott abból, amire szüksége volt. Ahol pénzszűkében vagy más okok miatt nem volt kellő a nö­vényvédelem, nem került ele­gendő tápanyag a talajba, ott már nagyon sárgul a gabona al­só szára, az őszi árpa meg már kalászol - mondta Bózó József elnök. Ez komoly problémát je­lent, mert eleve terméskieséssel számolhat a gazda. De ez még nem elég - mondta felháboro­dottan -, tetézzük még egy ki­csit. Nincs elég baja a paraszt­nak ezzel a változékony, legin­kább aszályos időjárással, még külön szanciókkal is megkese­rítik az életét. Az egyik legfonto­sabb dolog, a szervestrágyázás éppen ezzel kapcsolatos. Aki te­hette, mivel nem volt igazán tél, jó időben kihordta a trágyát a táblák szélére. Most egy új ren­delet szerint, aki két hónap alatt nem takarítja le, az 50-500 ezer forintig bírságolhatják.- Ugyan mi szükség erre, nincs elég gondunk így is? Nem is értem, miért kell nekünk ál­landóan túllihegni az uniós ajánlásokat, hiszen ilyen szigo­rúság a szomszédos tagálla­mokban sincs. A Kardoskúti Agrár Zrt-nél túl vannak a vetéseken, 1000 hektár kukorica, a napraforgó, a zöldborsó a földben van, a ke­léssel nincs is baj, csak a csapa­dék hiányzik — mondta Szlovák György, a nagyüzem vezetője. A kalászosok gyomirtását elvé­gezték, de már itt is látszanak az esőhiány okozta száradások. Minden növénynek nagyon kel­lene a csapadék, mert ha nem változik az idő, komoly veszte­ségekre lehet számolni minden­hol. A továbbiakban elmondta még azt is, hogy a sertéstartás ismét mélyponton van, a felvá­sárlási ár 240 forint körül ala­kul. Ez az ár már nem hoz nye­reséget. További probléma az is, hogy a lengyel, dán, holland és még ki tudja honnan bejövő sertésekkel együtt bejöttek a betegségek is, így nem elég te­her az ágazatnak az alacsony felvásárlási ár, de még védeke­zésre is havonta több millió fo­rintot kell költeniük mert a gyógyszerköltség legalább eny- nyi kiadást jelent még plusz­ban. Megpróbálják a veszteség egy részét kompenzálni oly módon, hogy fokozatosan tér­tek át a mélyalmos sátras tech­nológiára, ami a tartás költsége­it jócskán lefaragja. Számos más előnye mellett az egyik leg­fontosabb, hogy nem kell fűtés, nem kell villany, és nem kell annyi ember sem ehhez a tartá­si módhoz. Már tíz hizlaldát be­üzemeltek, az idén készül el még kettő, és az ezt követő egy­két évben mind a húsz ser'tésól ilyen technológia alapján műkö­dik majd. Egyébként maguk ké­szítik el az önetetőket, önitató- kat, csak a s'átorszerkezetet hozzák be a külföldi partnertől. Amit sérelmez a nagyüzem vezetője, az a nagyon szigorú és kemény feltételekhez kötött, uniós előírásoknak megfelelő hígtrágyatároló megépítéséhez szükséges pályázatok leadásá­nak igen rövid határideje. Ha valaki nem készült erre már jó előre, annak esélye sem igazán van a nyerésre, hiszen itt egy hónap a beadási határidő, az el­bírálás pedig hat hónap. Elég furcsának találja ezeket az ará­nyokat, hiszen pontosan az előbbire kellene egy kicsit több időt adni, hogy lehetősége le­gyen mindenkinek jó pályáza­tokat készíteni. A kunágotai Bercsényinél ugyancsak túl vannak a vetésen Az 1400 hektáros kukoricakelés vegyes képet mutat, nagyon hi­ányzik a csapadék. A mák most még szép, de az eső hiánya itt is komoly változást okozhat. A gazdaság több lábon állva pró­bálja meg kivédeni a nehézsé­geket, de sajnos a sertéste­nyésztés megint óriási bajban van. — Mindaddig, amíg nem tud­juk korlátozni kellő mértékben a mindenhonnan beáramló ol­csó sertéshús exportját, addig csak a veszeteségeket növeli ez az ágazat. Ha viszont tudomá­sul vesszük, hogy ez a tenden­cia és változásra nemigen szá­míthatunk, akkor adjanak konkrét útmutatást, hogy mit csináljunk helyette. A sertés­ólak adottak, abban nem lehet hirtelen más állatra vagy egyébb tevékenységre váltani. Ha viszont nincs elegendő jöve­delem ebből az ágazatból, ak­kor miből teljesítsük az uniós előírásokat, mint például a hígtrágyatároló megépítése - nyilatkozta keserűen Zsótér László elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents