Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-15 / 112. szám

6 GAZDASÁG 2007. MÁJUS 15.. KEDD Jelentősen drágult a zöldség és a gyümölcs AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN a zöldségfélék termelői ára 2,8, a gyümölcsféléké 17,3 százalékkal haladta meg 2006 első háromhavi átla­gát. A burgonya ára 76,9 százalékkal nőtt. A vágóálla­tok termelői árai ellenben másfél százalékkal csök­kentek - adta hírül a KSH. Minden tizedik honlap veszélyes minden tizedik weboldal tartalmaz rosszindulatú kó­dot, amely megfertőzheti a felhasználó számítógépét- derül ki a Google kutatá­sából. 4,5 millió vizsgált honlap tizede volt képes olyan letöltéseket elindítani, amelyek rosszindulatú kódokat telepítenek. Közösségi portál, Mizu? a Pannontól HAZÁNKBAN ELŐSZÖR wapon keresztül elérhető csoportos üzenőfal közösségi szolgál­tatást indított a Pannon. A Mizu? felhasználói meg­írhatják, éppen mi történik velük, és üzenhetnek a ba­rátaiknak. A programmal más wapos szolgáltatások- például napi horoszkóp, névnapok, tőzsdeadatok - is elérhetők. l>8>k' ; oí A BUX-index 2007. május 14-«n pon}/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK ________________ 2007.05. u. mm m&m 'wmmwm* TVK 8490 +4,75 380 MTeletom 1048 +1,75 7940 OTP ' 9 849 +0,81 4864 Richter 37490 +0,51 897 Fotex___________887 +0,23 155 VE SZTESEK ™«Ás; Btl IfeSWMí üftM HHH Mól 22450 -2,48 9617 Hűmet 81 _ -2,41 84 Llnamar 3150 -0,94 65 Egls ló 180 -0,70 202 Rába 1480 -0,47 94 A BUX-index az elmúlt napokban 26 600 26200 25800 25 400 25000 24 600 24 200 23800 29246 2508$ r25 913 25585 25879 05.03 05.04 05.07 05.08 05.09 05.10 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. május 14-én. €/Ft $/Ft €/$ i i mm 247,44 -1,76 Ft 182,76 -2,15 Ft 1,35 Ocent A magyar húsipar exportja az unió országaiba, és az uniós tagállamok importja Magyarországra (ezer tonna) Kritikus a húsipar helyzete adóelkerülés A feketegazdaság aránya harmincszázalékos A feketekereskedelem aránya elérte a harminc százalékot az húsiparban. Ezért is csökkenteni kel­lene a hústermékek húsz- százalékos áfakulcsát, amely az EU-ban kirívóan magasnak számít. Tóth Marcella Harminc százalék fölé emelke­dett az elmúlt hónapokban a fe­ketegazdaság aránya a húsipar­ban - hangsúlyozta tegnapi saj­tótájékoztatóján Bérezik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetsé­gének (Hússzövetség) ügyvezető titkára. Ez csaknem a duplája a magyar gazdaságban átlagosan tizenöt-húsz százalékra becsült illegális kereskedelemnek. A húsipar éves árbevétele há- romszázötvenmilliárd forint kö­rül alakul. Az illegálisan terme­lő zugüzemek, illetve az áfacsaló kis vágóhidak évente százmil- liárd forintos kárt okoznak a ser­téságazat tisztességes szereplői­nek. A Hússzövetség szerint az adóelkerülés a magyar államnak évente minimum húszmilliárd forint bevételkiesést jelenthet. Egy kiló illegálisan eladott ser­téshúson mintegy nyolcvan-száz forint adót spórolnak meg a feke­tegazdaság szereplői. A legálisan mérhető belföldi húsfogyasztás mintegy öt-hat százalékkal esett vissza az év el­ső három hónapjában. A Hús- szövetség szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy egyre inkább teret nyer az illegális húsfeldolgozás. A feketegazda­ság leginkább a friss húsárunál jellemző, ami két-három nap alatt átfut a kereske­delmen, így nehezen érhető tetten. Az illegális hús egy része más uniós tagállamból érkezik, álta- lábah'élő fél vagy bontott sertés formájában - állítja az érdek- képviselet. Az alacsonyabb adó­terhek mellett megvásárolt áru bejön az országba, a számla ugyanakkor „megsemmisül”. A Hússzövetség szerint jelen­tősen növelte az adómegkerülé­si hajlandóságot, hogy tavaly ősszel 15 százalékról 20 száza­lékra nőtt az élelmiszerek áfakulcsa. Ez az adómérték ki­ugróan magas. Az unió más tag­államaiban csak hét-kilenc szá­zalékos adó terheli az élelmisze­reket. Az Egyesült Királyságban például nullaszázalékos a tőke­hús és a húskészítmények áfakulcsa. A csehek­nél most emelik fel ötről kilenc száza­lékra a húskészít­mények áfáját. A ha­zai adómértéket csak a Dániá­ban alkalmazott huszonöt száza­lékos kulcs haladja meg. A húsipar kritikus helyzeté­nek kialakulásához hozzájárult az élelmiszer-vizsgálatok rende­zetlensége is. A Hússzövetség szerint változtatni kellene az el­lenőrzés struktúráján is, azaz nem több hatóságnak, hanem egyetlen szervezetben működő szakértői csapatnak kellene az élelmiszer-biztonságra felügyel­ni és azt ellenőrizni. A tőkehús áfakulcsai Ausztria 10 Belgium 6 Bulgária 20 Csehország 5 Dánia 25 Egyesült Királyság 0 Észtország 18 Finnország 17 Franciaország 5,5 Görögország 19 Hollandia 6 Írország 0 Lengyelország 3 Lettország 18 Litvánia 5 MAGYARORSZÁG 20 Németország 7 Olaszország 10 Portugália 5 Románia 19 Spanyolország 7 Svédország 12 Szlovákia 19 FORRÁS: HÚSSZÖVETSÉG Szakmai alapon javasolja a tőkehús áfájának csökkentését az agrárminiszter a hússzövetség szerint már csak kormányzati szinten or­vosolhatók a húsfeldolgozók gondjai. Bérezik Attila tegnap reggel találkozott Gráf József földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszterrel. Az ag­rártárca vezetője ígéretet tett arra, hogy egyeztet a pénz­ügyminiszterrel a kérdésről. Gráf szerint szakmai alapon indokolt lenne csökkenteni a tőkehúsra és a nyers húsra vonatkozó áfakulcsot, amely a többi uniós országban lé­nyegesen alacsonyabb, mint hazánkban. A feldolgozott termékeket már máshol is a normál áfakulcs terheli. „mindenképpen felvetem a javaslatot, szakmailag azonban nem tudom, hogy most megvalósítható-e vagy sem” - mondta Gráf. ■ Az EU más or­szágaiban 7-9 százalék az adó. Ma lehet utoljára teljes összegű, területalapú támogatást kémi Ma jár le az egységes területala­pú támogatások iránti kérelmek beadási határideje. Ezeket a Me­zőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) területileg illeté­kes megyei kirendeltségeihez kell elküldeni. Aki a határidő után nyújtja be kérelmét, keve­sebb támogatást kap. Egészen pontosan napi egy százalékkal csökken a támogatás összege. A végső jelentkezési határidő június 9., azután már egyáltalán nem fogadják be a hivatalok a kérelmeket. ■ Aki nem tudja tartani a határidőt, napi egy százalékot veszít. Az MVH az elmúlt évben elvé­gezte a mezőgazdasági parcella­azonosító rendszer (MePAR) fel­újítását. Az elmúlt hetekben több mint 200 ezer gazdálkodó kapta meg az idei területalapú támogatások igénylésére szol­gáló űrlapokat. Tegnapig összesen 130 ezer igénylést nyújtottak be a gazdák - tájékoztatta lapunkat Soproni Horváth Lajos, a hivatal szóvivő­je. Megemlítette: átlag 6 száza­lék körüli volt az elmúlt években a hibás igénylések száma. A hi­bák csökkentésére az MVH elektronikus igényléskitöltési programot fejlesztett ki. Aki az utolsó pillanatban szeretne még a teljes összegre pályázni, a falu­gazdászoktól is ingyenes segít­séget kaphat az illetékes hivatal kistérségi központjaiban. Azidei agrárköltségvetésen belül mint­egy 142 milliárd forint uniós for­rás használható fel az egységes területalapú támogatásra, ehhez további 78 milliárd forint nemze­ti kiegészítés társul. Egy űrlappal sokfajta támogatás megváltoztak a területalapú támogatásigénylő űrlapok. Januártól többfajta támogatást is lehet a nyomtatványokon kér­ni: az egységes területalapú, illetve az ahhoz kapcsolódó ki­egészítő nemzeti támogatások mellett az energianövények termesztéséhez, a kedvezőtlen adottságú területek után és az agrárkömyezet-gazdálkodási támogatások igényléséhez ugyanaz az űrlap szükséges. Kockázatos a veszteségesség elvárt adó Régi-új szabályozást fogadott el a parlament Börtönbüntetés is járhat a feketemunkáért Megszavazta tegnap az Ország- gyűlés az elvárt adóról szóló tör­vényjavaslatot. A kormánynak lényegében sikerült életben tar­tania a veszteséges vállalkozáso­kat terhelő adónemet. Az Alkot­mánybíróság által megsemmisített sza­bályozáshoz képest annyi a változás, hogy nem kötelező, hanem szabadon választható lesz az adófizetés. Aki viszont nem adózik, automatikusan vál­lalja az ellenőrzés kockázatát. Az elfogadott törvényjavaslat szerint minden vállalkozásnak legalább az eladott áruk beszer­zési értékével, valamint a külföl­di telephely bevételével csökken­Az elvárt adó július elsejétől lép hatályba. tett összes bevétel két százaléka után kell adót fizetni. Nem kell adózni a tevékenység megkezdé­sének évében és az azt követő adóévben. Nem kötelező megfizetniük a veszteséges vállalko­zásoknak az adót. El­lenben a szabálysze­rűen gazdálkodók sem dőlhetnek nyu­godtan hátra karosszékükben. Az elfogadott szabályozás sze­rint ugyanis egy kiegészítő nyomtatványt kell az adóbevallá­sukhoz csatolniuk, ha nem kí­vánnak adót fizetni. Az űrlapon külön fel kell tün­tetni a termék-előállításból, vala­mint a kereskedelmi, illetve szol­gáltatói tevékenységből szárma­zó bevételt, az irodabérleti díjat, a reklámra, tanácsadásra, tele­fonhasználatra, képzésre, illetve reprezentációra fordított költsé­geket, valamint az adómentes természetbeni juttatás értékét. Az APEH a kapott adatok alap­ján választja ki azokat az adózó­kat, akiknél feltételezhető a jöve­delemeltitkolás. Az elvárt adó július elsejétől lép hatályba. Az adóalapot két­féleképpen lehet megállapítani: vagy a teljes évi bevétel felére vetítik, vagy június 30-ai dátum­mal köztes mérleget készítenek a vállalkozások, és csak a július­tól könyvelt számviteli adatokat veszik figyelembe. ■ D. N. A közbeszerzési pályázattól való eltiltással, az EU-támogatások visszafizetésével sújthatják a fe­ketén dolgoztató cégeket - adta hírül hét végén a brüsszeli sajtó. Az alapgondolat az, hogy azokat sújtsák uniós szin­ten is harmonizált ■ E.U: évente fél­szankciókkal, akik millióan jönnek felveszik a letelepe- papírok nélkül, dési és munka válla­lási engedély nélkül dolgozni akarókat. ,; Becsléseik szerint több millió­ra tehető alz EU-tagországokban szabályszerű papírok nélkül tar­tózkodók száma - a 27 államba éveníte félmillióan érkeznek megfelelő dokumentumok nél­küli. A munkavállalók akár jól is járhatnak a bizottsági törekvé­sekkel. A tervek szerint legális munkalehetőséghez juthatná­nak, illetve a törvényesen alkal­mazottakkal megegyező bért is követelhetnének azok a feketén foglalkoztatottak, akik együttműköd­nek a hatóságokkal. Elsősorban az épí­tőipari és a mezőgaz­dasági vállalkozások számíthat­nak fokozott ellenőrzésre. A szabálytalankodó építőipari cégek évekig nem indulhatná­nak közbeszerzési pályázato­kon, míg az agrárvállalkozáso­kat egyebek között uniós tá­mogatásuk visszafizetésére kö­teleznék. ■ Z. H. (■ ! t I

Next

/
Thumbnails
Contents