Békés Megyei Hírlap, 2007. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-15 / 112. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 15., KEDD Szarvason idén is krónikát adtak ki az előző év fontos eseményeiről Hidegzuhany a tartozókra vizsgálata lakosság hátraléka tetemes, a vizet is korlátozhatják A sérült ügyfelek számára rámpa épül az orosházi okmányirodához Szarvason régi hagyomány, hogy tavasszal könyv alakban is megjelentetik az előző év legfontosabb eseményeinek, történéseinek összefoglalóját. A Szarvasi Krónika idei szá­ma május elején látott napvi­lágot. A tavalyi események ■ Az olvasó a távolabbi múltba, a múlt század harmincas éveibe pillanthat be. felidézése mellett a dr. Kutas Ferenc által vezetett szerkesz­tőbizottság bőséges teret szentel a távolabbi múltra tör­ténő visszatekintésnek. Bepil­lanthatunk a múlt század har­mincas éveiben élt cselédek mindennapjaiba, és ízelítőt kapunk az elmúlt évszázadok Szarvas-környéki névadási szokásaiból, valamint a tanyai iskolák életéből. A kötet rövid ismertetőt közöl a 2006-ban megjelent, szarvasi témájú könyvekről is. ■ L. J. Nem hagyja veszni a Keszi nevet a gyulai egyesület Gyulán a napokban megala­kult Kora János önkormányza­ti képviselő elnökletével a Keszi Utódok Baráti Egyesület. : in«* ■ ' : . , not 1 ■ Minden Keszi nevű településen élő, működő személy, szervezet lehet tag. Keszi nevű település a Kárpát­medencében négy országban található: Magyarország mel­lett Szlovákiában, Romániában és Szerbiában. A közhasznú szervezet célja a Keszi telepü­lések közös történetének, ha­gyományának, nevének őrzé­se, a kapcsolatok ápolása kul­turális, szociális, gazdasági és civil területen. Az egyesület kapcsolatot tart az önkor­mányzatokkal, szervezetekkel, a Keszi Alapítvánnyal. Tag le­het minden, Keszi településen élő, működő természetes és jo­gi személy. ■ Sz. M. Független könyvvizsgáló ellenőrizte a csanád- apácai intézményeket, az újonnan választott képvi­selő-testület kezdeménye­zésére. Csete Ilona A számviteli törvény megszegé­se, a pénzkezelés szabályainak be nem tartása, a mérlegadatok valótlansága — a száraz tények mellé Fodor József polgármes­ter megvilágította a hátteret. - A polgármesteri hivatalnál az adminisztrációs hibák nem vol­tak számottevőek, már a vizs­gálat idején intézkedtünk. A ■ Fodor József szerint vezetővál­tásokra kizárólag gazdasági okokból volt szükség. többségi önkormányzati tulaj­donú Csanádapácai Vízművek Kft.-nél a számviteli törvény megszegését, a napi pénztári adatok pontatlanságát és sik­kasztás gyanúját tárták fel. A testület rendkívüli felmondás­sal megvált a cég ügyvezetőjé­től - az ügy a bíróságra került a helyére pályázat útján ke­restünk vezetőt. Annusné Tóth Mária dolga a rend helyreállítá­sa, a tetemes köztartozás (3 millió forint) beszedése - sorol­ta az elmúlt hetek, hónapok tör­ténéseit a településvezető. Csanádapáca idei költségve­tése forráshiányos, 71 millió kellene még a gondtalan műkö­déshez. - A túlvállalások, a pa­zarló gazdálkodás vezetett ide. Elődeink hitelt hitelre vállaltak. Annusné Tóth Mária, a vízművek vezetője a fizetési morál helyreállításáttervezi. Az önkormányzatnak 40 milli­ós gázrészvénye volt, az most a fedezet a bankoknál. Ennek a visszaszerzése a célunk, ezek a milliók erősíthetik meg gazda­sági helyzetünket. A művelődé­si ház felújítása is többe került, mint az eredeti terv. Szerződés- módosításnak nyoma sincs. A gondozási központ olyan nor­matívát vett fel, amelyre nem volt jogosult 2005-ben. Mára ez nekünk 5,2 milliós terhet je­lent. Az államkincstárnál ezt rendeznünk kellett, miközben a bérkifizetés került veszélybe - magyarázta a hiányzó millió­kat Fodor József. Flozzáfűzte, ez utóbbi miatt hitelhez kellett nyúlniuk. Az önkormányzat két kisbu­sza is rengeteget gurult és ter­melte a kilométereket. Annak érdekében, hogy ilyen helyzet ne fordulhasson elő, példás szi­gorral számoltatnak el minden telefonhívást, autóutat, hogy a forintokat élükre állítva tudja­nak gazdálkodni. Behajtják az adósságot Ha a szomszéd nem fizet, én se - ilyen felfogással is éltek eddig néhányon a faluban. A ki nem fizetett számlák miatt előfordul, hogy valaki öt év óta halmozza az adósságát A számadatok arról árulkod­nak, hogy'jelentős köztarto­zásokat halmozott fel a la­kosság. Szemétdíjból 2,6 mil­lió forintot még nem fizettek be. A helyi adókból 5 millió az önkormányzat kintlévősé­ge. Az idei 495 millió forin­tos költségvetésből ezek a fo­rintok nagyon hiányoznak. Építési törmelék az újkígyósi határban terv Bezárt a szeméttelep, a helybeliek a megoldáson törik a fejüket A búza és a kukorica mellett az építési törmelék is szapo­rodik az újkígyósi határban. A helyi szeméttelep bezárá­sával ugyanis az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a szolgáltató cég, a Tappe Kft. csak nagyon drágán szállíta­ná el a fpleslegessé vált anya­got Békéscsabára, így a hely­beliek gyakran a könnyebb és olcsóbb megoldást választ­ják. Szebellédi Zoltán polgár- mester az üggyel kapcsolatban arra hívta fel a lakosság figyel­mét, hogy utánfutót bérelve vi­szonylag olcsón a megyeszék­helyre lehet szállítani a törme­léket, ahol az átvétel sem kerül sokba. A település vezetője el­mondta: hosszabb távon ennél rugalmasabb megoldást sze­retnének találni az újkí- gyósiak számára, így a bezárt telep mellett jelölnének ki egy területet, ahová a nem lebomló építési törmeléket lehetne szállítani. Szebellédi Zoltán szerint előreláthatóan néhány hónap múlva vezethetnek eredményre a tárgyalások, és amennyiben sikerrel végződ­nek, úgy jó eséllyel mentesít­hetnék a törmelékektől a kül­területeket. ■ Cs. Á. Az akadálymentesítés terén is van mit pótolni Orosházán. A Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium, valamint a Fogya­tékosok esélye közalapítvány pályázatot írt ki Közszolgálta­tásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés címmel. Ily’ módon ■ A más célra épült okmányirodánál nem odázható tovább az akadály­mentesített bejutás. az önkormányzati körbe tarto­zó, közszolgáltatást nyújtó in­tézmények akadálymentesíté­sét oldhatnák meg, konkrétan az orosházi okmányirodát is. Ezzel a fejlesztéssel megköny- nyítenék a mozgássérültek be­jutását az épületbe. Az info­kommunikációs akadálymen­tesítésnek köszönhetően pe­dig a hallás- és látássérültek is igénybe vehetnék a különböző szolgáltatásokat. Jó hír, hogy a minisztérium az orosháziak pályázatát 2,7 millió forint vissza nem térítendő támoga­tásban részesítette. Ehhez még a városnak hozzá kell tennie 603 ezer forintot, és alt­ból megoldható a rámpa meg­építése. ■ Cs. I. Idősek, fiatalok mutatkoztak be, saját műsoraikkal A Végegyházi Barangoló cí­mű honlap szerkesztőinek közreműködésével első alka­lommal szerveztek a napok­ban Ki mit tud?-ot a végegy­házi művelődési házban a fa­lu apraja-nagyja részvételé­vel. A hagyományteremtő programon Baráth Mihály al­polgármester köszöntőjében kiemelte annak fontosságát, hogy a faluban élő emberek tudásával, értékeivel ismer­kedhet meg a nagyközönség. A versenyen húsz produkció szerepelt, melyek között volt mazsorett, vers, szóló- és cso­portos ének, társas- és népi­tánc, mesejáték, gitárzene és pantomim. A résztvevők mindegyike emléklapot, öten különdíjat kaptak. ■ H. M. Fiúsított lányok és veszélykeresők járnak az intézménybe jubileum Jószolgálat és ösztöndíjak a negyvenéves Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskolában Új gimnáziumnak épült, de az elmúlt negyven évben helyt adott az intézmény egészség- ügyi, földmérési és vasúti képzésnek is. Ebből még ke­vesen találják ki, hogy a bé­késcsabai Kemény Gábor Lo­gisztikai és Közlekedési Szak­iskoláról van szó. A jubileumot a Kemény Gá­bor Napok programsorozatán ünnepelte az intézmény. Egy héten át egyebek közt lövész­verseny, kiállítások és művelt­ségi vetélkedők várták az ér­deklődőket. A Kemény-napo­kon tartották meg az Ifjúsági Vöröskereszt Bázisiskola avató­ünnepséget is. A jószolgálati te­vékenyég számottevő hagyomá­nyokkal rendelkezik az oktatá­si intézményben: a diákok mintegy száz százaléka vörös­keresztes tag. Egy másik szervezet lógója is az iskolába lépő szemébe ötlik. A Citroen az országban négy szakiskolát támogat, köztük a Keményt is. Tanulmányi ered­ménye alapján 2005 óta min­den tanévben két diák kap ösz­töndíjat az autós cégtől.- Hozzánk fiúsított lányok és veszélykeresők járnak - jelen­tette ki nevetve Skultétiné Bar­na Anita igazgatónő, amikor ar­Ujdonság az első keményes targoncaverseny Új oldaláról mutatkozott be a nélkül. A Békéscsaba legjobb Kemény. Az iskola sportpályá­ján versenyt hirdetett a város és a környék targoncavezetői számára. A legizzasztóbb az a feladat volt, amelyben a rako­mányt két polc közé kellett be­helyezni, ezek megérintése targoncása címet Vincze Lajos nyerte, második lett Zahorán János, míg a harmadik helyet Oláh János érte el. A résztve­vők egyetértettek abban, hogy• a kezdeményezést feltétlenül folytatják a jövőben. ra kértük, mutassa be iskoláját. Az 522 tanuló közül több mint 400 fiú. Egy néhány éve készült pszichológiai felmérés eredmé­nyeképpen a diákok többségét a „veszélykereső” kategóriába so­rolták. Ez nem is csoda, ha fi­gyelembe vesszük, az iskola padjaiból kikerülve milyen so­kan választják a rendőri vagy határőri hivatást.- A technikai fejlődéssel párhuzamosan formálódott a képzési struktúra is, a je­lenlegi profil 2003-ban ala­kult ki. A jövőben a Békés­csabai Szakképző Centrum részeként is megőrizzük a „keményes lét” hagyományait és az iskola egyedi arculatát ­Skultétiné mondta az igazgatónő, aki 18 Barna Anita éve dolgozik az intézményben, a „kémé- Visszatekintésében arról szólt, nyes lét” hogy a művésztanártól az or­hagyomá- szággyűlési képviselőn keresz­nyalért tül a bankigazgatóig az élet leg­dolgozik. különbözőbb területén dolgoz­nak volt keményes diákok: — Néha nekem is meglepe­tést okoz, kik jártak az isko­lába. A teljesség igénye nél­kül, a művészet területéről említhetem Bácsfalvi Zoltánt, Lonovics Lászlót vagy Mar­tin Gábort. Az iskola hírnevét több sportoló is öregbíti, például hoz­zánk járt Marton Lajos súly­emelő és Németh Ferenc röp­labdajátékos. ■ F. M. I 1' 1 I t

Next

/
Thumbnails
Contents