Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-05 / 80. szám
A 5 2007. április 5., csütörtök BÉKÉS MEGYEI AGRAR Fizetnie mindenkinek kell! A földterület után állapítják meg az érdekeltségi hozzájárulást. Agrárhíradónkban már foglalkoztunk a vízgazdálkodás helyzetével, de úgy tűnik, még számos kérdés nyitott maradt ez ügyben. Nem véletlen, hogy a téli kétegyházi szakmai fórumok egyik legvitatottabb témája éppen ez az előadás volt, amit Nánási János, a Körösi Vízgazdálkodási Társulat igazgató főmérnöke tárt a hallgatóság elé. a rsulat elsődleges feladata a :élú csatornák létrehozása, neltetése, fenntartása, kar- artása és a fölös vizek elvezetése. Mint a szakember elmondta, a probléma általában a megváltozott tulajdonviszonyokra, a tisztázatlan helyzetekre és a források hiányára vezethető vissza. A több évtizede létrehozott belvízmentesítő művek, csatornák és szivattyútelepek karbantartottsá- ga, üzemképessége, különösen a csatornák esetében folyamatosan romlik. A valamikori 4000—5000 hektáros mezőgazdasági szövetkezetek szétesésével a hatékony belvízvédekezést ellehetetlenítő folyamatok felgyorsultak, ez főleg a magántulajdonhoz kötődő érde- keltségi viszonyoknak köszönhető. E változásokkal megnőtt a tagok száma is, ami jelenleg körülbelül 310 jogi személyt és 53-54 ezer magángazdálkodót jelent. Természetesen ennyi emberrel nem lehet taggyűlést összehívni, ezért képviseleti rendszerben működik a társulat. Minden önkormányzat egy képviselőt, az 500 hektár feletti-földtulajdonos, vagy kisebb földek tulajdonosai — ugyancsak 500 hektárig — egy-egy képviselőt delegálhatnak a küldöttgyűlésbe, amely dönt a legfontosabb kérdésekben, illetve képviseli a termelők érdekeit. A törvény kimondja, hogy minden földtulajdonos, aki egy hektárnál nagyobb földterülettel rendelkezik, tagja a területen működő társulatnak, és a küldöttgyűlés által meghatározott birtoknagyságával arányos mértékben érdekeltségi hozzájárulást köteles megfizetni. Természetesen ezáltal beleszólási joga van a társulat gazdálkodásába, hogy mikor és mire fordítják a befolyt összeget - összegezte Nánási János, a Körösi Vízgazdálkodási Társulat igazgató főmérnöke, s felhívta a figyelmet, hogy a szolidaritás elve annyit tesz, hogy ott is kell fizetni, ahol nincs csatorna. A Kékestetőn is van érdekeltségi hozzájárulás. - A társulat feladatai közé tartozik elsősorban a csatornák üzemeltetése, s mint mondta, ez több vitára adott okot az utóbbi időben, ugyanis a parti birtokosok nem minden esetben teremtik meg azokat a feltételeket, amelyek a rendben tartáshoz szükségesek. Tudni kell, hogy három méteren belül nem lehet olyan fát vagy cserjét ültetni, sem olyan kultúrával foglalkozni, ami akadályozza a munkálatokat. Ezt sok esetben semmibe veszik a tulajdonosok, fák, bokrok, épület, kerítés, s más létesítmények is hátráltatják a feladataink elvégzését, ezért, ha a munkavégzésünk során ez problémát jelent, bármikor elbonthatjuk és megszüntethetjük ezt az akadályt, és a társulat, a törvények szerint kártérítést nem köteles fizetni a parti birtokosnak. Természetesen ezeket a munkálatokat igyekszünk a legkisebb károkozás mellett végezni. Nagy problémát jelent számunkra, hogy annak idején az önkormányzatok egy tollvonással megkapták a volt mezőgazdasági szövetkezetek üzemi csatornáinak zömét, ezek ma a közcélú csatornák. Sajnos hiányoznak a megfelelő feltételek. így legtöbbször pont onnan nem sikerül elvezetni a belvizet, ahol keletkezik. — A térségben működő mezőgazdasági vállalkozások is hiába rendelkeznek megfelelő szakmai és piaci ismeretekkel, hiába fektetnek jelentős összegeket korszerű technológiák bevezetésére, hiába járnak el kellő gondossággal a gazdálkodásuk során, erőfeszítéseik Nánási János igazgató-főmérnök szerint a gazdák és a vízgazdálkodási társulatok érdekei egybeesnek. és ráfordításaik ellenére gyakran ellehetetlenül a gazdálkodásuk, a káros vízbőség miatt. Azonban a társulatnak nemcsak az a feladata, hogy ezeknek a vizeknek az elvezetését segítse, hanem az öntöző telepek létrehozása is. Körülbelül 100 millió forint értékű szolgáltatást nyújtunk a gazdáknak, jobbára a Körösökhöz közeli szakaszokon, de mint ahogy már említettem, elvállaljuk a táblán belüli vízelvezetést is. A megfelelő technikai eszközeink Meghívták, de nem jöttek Lempert László, a szakmai rendezvény szervezője elmondta, hogy már több alkalommal próbálta felvenni a kapcsolatot az érintett polgármesterekkel ebben a sokakat érintő ügyben, sajnos eddig még nem sikerült találkozniuk. A fent idézett előadással egybekötött kétegyházi rendezvényre ugyancsak meghívót kaptak, amire sajnos egyetlenegy önkormányzati képviselő sem jött el. Mint mondta, így nagyon nehéz lesz a közös problémáinkra megoldást találni. megvannak hozzá. Az állam jórészt kivonult erről a területről, mondhatnám úgy is, hogy magunkra maradtunk, a nyakunkba szakadt problémákkal. Ahhoz hogy fejleszteni is tudjuk a technológiai és gépi kapacitásunkat, pályáznunk kell, mert csak pluszforrások megteremtése mellett tudunk megfelelni az elvárásoknak. A kölcsönös jó kapcsolatokhoz viszont kérjük a jó együttműködést önökkel, mert sok esetben akadályozza a munkánkat olyan káros gazdaszemlélet is, például hogyha az én földemen nincs belvíz, akkor inkább keresztbe fekszem rajta, de ott ne dúrjanak a gépek és ne vezessék át rajta a csatornát. Sajnos ilyen és hasonló megnyilvánulással már többször találkoztunk munkánk során. Ha ez nem változik, akkor nagyon nehéz a vállalt kötelezettségeinket teljesíteni - mondta kritikusan Nánási János. NÉZŐPONT .......... El várt adóhoz elvárt jövedelmet is! aúlt hetekben isméjjsikerült felide- Kfflii a magyar ^zók jelentős részét az „elvárt adó” nevű majdani siker- történet emlegetésével. Az volt a probléma az elképzeléssel, hogy egy kalap alá kívánt venni minden vállalkozást abban az esetben, ha a vállalkozás nem mutat ki legalább akkora nyereséget, ami legalább akkora összegű, mint amennyi az éves árbevétel 2 százaléka lenne. Ráadásul nem szándékozott semmilyen értelmes kivételt tenni a bűnösnek tekintett vállalkozások között. Vagyis nem az igazi okokat kívánta feltárni, hanem csak úgy normatívan be akarta valaki szedetni a 2 százalék elméleti nyereség után az adót és: jónapot! Hát ez így nem megy! - mondták ki megfelelően magas helyen. Az esetleg meglévő problémát szíveskedjenek más módon megoldani! Azóta megszületett az újabb nagy ötlet is. A megváltást a szigorított adóhatósági kérdezgetés módszere hozza majd el. A kérdések arra irányulnak, hogy a vállalkozótól megtudakolja az adóhatóság azt, hogy miért nem képes azt a kis semmiségnyi nyereséget produkálni. A mezőgazdasági vállalkozások is kezdhetik a gondolkodást a majdani válaszokon. Nyilvánvalóan sokféle helyzet fog előállni, mint ahogy közgazdaságilag az egyes tevékenységek helyzete is eltérő szokott lenni. A felvásárlók bizonyára 306,12 forintot fognak majd ezután fizetni a magyar viszonyok között 300 forintos önköltségen előállítható sertés átvételekor a jelenlegi 230-240 helyett és ugyanígy 71,43 forintot adnak majd az átvett tej minden literje után a mostani 67-68 Ft helyett csak azért, hogy a termelők a 2 százalékos jövedelmet kénytelenek legyenek a zárszámadáskor kimutatni a 70 forintos önköltségen felül. (Ha valaki ezt II el is hiszi, az nem köztünk él!) Az viszont a szerencsének tudható be, hogy nem árbe- vétel-arányosjn 2 százalék adó kifizetéséről van szó, mert akkor legalább a 16 %-os nyereségadó összegével megegyező összeget kellene számításba venni. És ekkor jutnánk el egy meglepő végeredményhez: 12,5 százalékos mértékű árbevétel-arányos jövedelemre volna szükség ahhoz, hogy annak a 16 százaléka megegyezzen az árbevétel 2 százalékával. Utána lehet számolni, tényleg így volna számszakilag! A sertés ára tehát 342,86 Ft/kg összegű, a tej ára pedig 80 Ft/liter kellene legyen ahhoz, hogy legalább a veszteség elkerülhető legyen, miközben az Állam hozzájutna az árbevétel után a megérdemelt 2 százalékhoz. Ettől valószínűleg megrémültek az ötlet kidolgozói, ezért lett végül „csak” adóalap a 2 Es ekkor jutunk el a meglepő végeredményhez: 12,5 százalékos mértékű jövedelemre van szükség ahhoz, hogy annak a 16 százaléka megegyezzen az árbevétel 2 százalékával. Utána lehet számolni, tényleg így volna számszakilag! százalék. Mindezeket azért érdemes már jó előre tudni, hogy az adóhatóságot megkíméljük a felesleges kérdezgető munkától. Az elvárt adó nagyságrendjének megfelelő állami bevételre ácsingózó főemberek pedig máris kezdhetik elintézni a megfelelő helyeken a megfelelő - emlékeztetőül: a 2 százalékos mértékű - jövedelem kikényszerítését a kereskedőktől. Ennek részleteire is volna néhány ötletem, de előtte látni szeretném, hogy valaki egyáltalán komolyan gondolja-e a valós probléma szakszerű megoldását, vagy pedig minden marad a régiben. Ha nem változik semmi, akkor csak a megfelelő válaszokat kell kitalálni a majdani kérdésekre és hátha megáll a vállalkozók zaklatása ezen a szinten - ha már az igazi problémán nem hajlandó senki segíteni. Békéscsaba, 2007. március 31. dr. Farkas János agrárközgazdász Kerti parti Danszki-Csiszér Stihl-usban Hét végi kisgépbemutató próbaüzemmel Nem csak megnézni, megfogni, sőt beindítani is szabad, mondja Csiszár Attila, a gyulai—békéscsabai kertigép-forgalmazó Danszki-Csiszér Kft. ügyvezetője annak a hétvégi programnak apropóján, melyet szombaton Békéscsabán rendeznek a tavaszi felkészülés jegyében. A gyulai úti telephelyen a vendégek maguk is kézbe vehetik, s kipróbálhatják a kertápolás, környezetvédelem kisgépeit. 1991-ben alakult kisvállal- s — melyet a nemrég el- hÉiyt Danszki Károly alapított, y év múlva csatlakozott hozzá a mai tulajdonos, a közös hagyományokat továbbvivő Csiszér Attila - a kezdetekkor a közismert Stihl motorfűrészek javítószolgálatát látta el, aztán az azóta eltelt évek alatt sokoldalú kisgépforgalmazó, - javító és -kölcsönző cégként vált ismertté, tavaly óta Békéscsabán is jelen van. A megye- s z é k h e lyen a _ tP- tTWt- Y lep- helynyitásuk óta szembetűnően erősödő — közönségkapcsolatok ápolásának szándékával e hét végén nyílt napot rendez, ahol az érdeklődők működés közben tekinthetik meg azokat a kerti kisgépeket, amelyek máskor csak a polcokon, kirakatokban, üzlettérben kelletik magukat. Tavaszi nyitányként a mostani vevőtalálkozón a három fő márkacsalád - a Stihl, a Viking és a Honda gépei - motorfűrészei, motoros kaszái, fű- nyí— írói. szivattyúi szerepelnek a szabadtéri munkabemutatókon, ahol a cég szakemberei nemcsak a műszaki jellemzőket, hanem a gépek munkateljesítményét is megismertetik a gyakorlati bemutatón. Ezt követően a kiállított eszközöket maguk is beindíthatják, s személyes — szó szerint kézzelfogható - tapasztalatot szerezhetnek a működésükről. Ilyen alkalmakkor többen eljönnek azok közül is, akik már használnak ilyen gépeket, mert az üzemeltetés közben gyakorta adódnak olyan kérdések, amelyeket ilyenkor .hasznos megbeszélni a szakemberekkel - mondta Agrárhíradónknak Csiszér Attila, s hozzátette: délelőtt 9 órától nyitva a kapu. Kerti parti indul fűnyíróval, szivattyúval, motoros kapával-kaszával - Csiszér Sti(h)lusban... Most a polcon, szombaton a kézben. A Viking fűnyírók, Honda rotakapák a gyakorlatban is megtekinthetők lesznek. Csiszér Attila az egyik gyulai vásárlóval ismerteti a kertápolás gépeit.
