Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-28 / 99. szám

2007. ÁPRILIS 28., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 4 í gMÜi§üMiií-1iMSPܧM|iiÉ §§Hi ''' M | 5 Kétegyháza. virág, „virágos Kétegyházáért" mozgalmat indít a helyi önkormányzat Kétegy- házán. A település képviselőtes­tülete a három legszebben virá- gosított ingatlan tulajdonosát ok­tóberben elismerésben részesíti. Kötegyán. iparűzési. Tizenkét­millió forint helyi iparűzési adó befizetése terhelte tavaly a kötegyáni vállalkozókat. Az esz­tendő végéig 10 millió 715 ezer forintot fizettek be, a teljesítés 89 százalékos. Mezőberény. elsősök, össze­sen 103 elsős iratkozott be a 2007/2008-as tanévre a Mező berény—Bélmegyer Kistérségi Ál­talános Iskolába. Az öt óvodába pedig 90 gyermeket írattak be. Mezőkovácsháza. védelem. A villamosvezetékek alatt lévő fák ágait az érintésvédelem érdeké­ben minden év tavaszán lenyeseti az önkormányzat Mezőkovácshá- zán. A kivitelezéssel a battonyai Feed-Org Bt-t bízták meg, a cég a kedvező időjárásnak köszönhető en idén a szokottnál korábban be­fejezte a munkálatokat Orosháza. HARANGSZÓ. Évente négy alkalommal jelenik meg az orosházi evangélikus gyülekezet lapja, a Harangszó. A gyülekezeti újságot addig tartják fenn, adják ki, míg az önkéntes adományok lehetővé teszik a megjelenést. A lapba az evangélikus egyház in­tézményeinek életéről, a hitélet­ről olvashatnak. Pusztaföldvár. KISGÉP. Kom­munális kisgépet, használt trak­tort;1 fűkaszát vásárolt a puszta­földvári önkormányzat. A telepü­lés vezetésének célja, hogy a parkok, terek, zöldfelületek ren­dezettek legyenek. A helyiek na­gyon készülnek a nyári, Földvá­rak találkozójára. Sarkad. SPORT. Idén 950 ezer forint önkormányzati támogatást biztosít a helyi képviselőtestület a Sarkadi Kinizsi Labdarúgő egyesületnek. A Pelikán Asztali- tenisz Sportklubot 30 ezer forint­tal támogatják. Szarvas. SIKER. Molnár Bene­dek, a szarvasi Vajda Péter Gim­názium és Szakközépiskola ta­nulója harmadik helyezést ért el a Savaria Történelemverseny or­szágos döntőjében. A Szombat­helyen megtartott kétnapos ver­senyben huszonnyolcán mérték össze tudásukat. Indulatai mindannyiunk­nak vannak, csak nem egyformán tudunk paran­csolni nekik. Ráadásul egyre kevesebben számol­nak el háromig, A bőrü­kön érzik ezt azok, akik munkájuk során az átla­gosnál több gorombaságot kénytelenek lenyelni. Csath Róza A viselkedéskutatók szerint, ha célunk elérésében akadályoz­nak bennünket, arra az agresz- szió valamilyen formájával vá­laszolunk. E tekintetben a köz­terület-felügyelőké hálátlan szerep, hiszen az a dolguk, hogy a szabálytalankodókat fi­gyelmeztessék, szembesítsék a hibáikkal, s ha indokolt, bün­tessék is őket. Luptovics Dezső tizenhat éve őrzi Békéscsabán a közterület rendjét, s az intézkedések so­rán egyre több indulatos meg­nyilvánulással találkozik. Bár tettlegességre még senki nem ragadtatta magát, első dühé­ben már volt, aki beígérte neki a verést. — Egy illegális lerakóhelyet napokig figyeltünk, hogy tetten érjük a szemetelőket. Kamerá­val sikerült felvennünk, hogy egy sofőr az utánfutójáról ledo­bálta a hulladékot. Amikor ész­revett minket, először veréssel fenyegetőzött, arról pedig halla­ni sem akart, hogy visszapakol­ja a szemetet. Végül megtette, sőt elnézést kért a viselkedésé­ért - mesélte Luptovics Dezső, aki a nyugodt hang híve. Fenyegetőzés, hivatkozás a befolyásos hozzátartozókra, szitkozódás, sértegetés — a sza­bálytalankodók nem válogat­nak az eszközökben. Ám le­gyen bármilyen durva a hang­nem, a felügyelők az önuralmu­kat nem veszíthetik el. A felvételkor vizsgálják a pszichológiai alkalmasságukat, s később a konfliktuskezelés­hez is útmutatást kapnak. Makszin András, a közterü­let-felügyeleti csoport vezetője azonban azt is fontosnak tart­ja, hogy kollégái a sérelmükkel ne maradjanak egyedül. Ne fojtsák magukba és lehetőleg haza se vigyék a feszültséget. e.'-vT'n. ............ * víuí • •,—***..- • ■.. ..m •.... .<iv» ■ A magunitba fojtott indulatok beteggé tehetnek Szabóné dr. Kállai Klára: „Ki kell beszél­ni a feszültséget Ha létezne barométer az indu­latok mérésére, az a korábbi évekhez képest bizonyosan magasabb értéket mutatna. Egyszerűen ilyen a világ, több feszültséget termel, s ennek hatása alól egyikünk sem tud­ja kivonni magát - magyaráz­ta Szabóné dr. Kállai Klára, aki szerint ma is elkelnének a jó értelemben vett pletykapa­dok. Régen több alkalmuk volt az embereknek arra, hogy véleményt cseréljenek, s közben kiszellőztessék a lelkűket. A feszültség ki- beszélésre ma már ke­vesebb a lehetőség, pedig a magunkba fojtott indulatok a testet-lelket megbetegíthetik. Náluk bevált szokás, hogy munkatársi körben megbeszé­lik a történteket. Szabóné dr. Kállai Klára kli­nikai szakpszichológus szerint az agresszió mindig a helyzet­nek, illetve a szerepnek szól és nem az embernek. Ennek tuda­tosításában és a lelki teher fel­dolgozásában a munkahelyi ve­zetés is segíthet. A rendőrségnél például töre­kednek rá, hogy a fiatalabb rendőrök sokat dolgozzanak együtt- a tapasztaltabb járőr­társaikkal, hogy mintát lássa­nak a különböző helyzetek ke­zelésére. A békéscsabai kistérségi családsegítő központ munka­társai keddenként esetmegbe­szélésre gyűlnek össze. Az in­tézet a súlyos problémák meg­oldásában közreműködik, nem csoda, hogy dolgozóik többsé­gében feszült lelkiállapotú em­berekkel találkoznak. Eddig háromszor fordult elő, hogy bántalmazták a segítőt. Az el­követőknek tettükért a bíróság előtt kellett felelniük. A családsegítők nagy bele­éléssel végzik a munkájukat, ám ez időnként súlyos lelki ter­het jelent. Dr. Csereiné Ár- gyelán Anna igazgató szerint a hetenkénti találkozás rengete­get segít abban, hogy ne égje­nek ki a kollégái. Jóindulattal többre megyünk. Luptovics Dezső (jobbról) és Víg Gábor közterület-felügyelőkön ez nem múlik. A hozzáállással a kutya is elégedett. Bőrükön érzik a feszültséget indulata sértegetések foglalkozási ártalomhoz vezethetnek DBBP3H Hogyan kezeli a stresszt? KRASZKÓ GYÖRGY, 40 ÉVES, BÉ­KÉSCSABAI SZÍNHÁZI DÍSZÍTŐ:- Lehet, jobb lenne, ha ki­adnám a mérgem, de általá­ban magamban tartom. Nem vagyok dührohamos fajta. Mindenki ideges, félti a meg­élhetését, nagy a bizonytalan­ság. így nehéz megőrizni a higgadtságot. A mai ember­nek egyre inkább oda kell fi­gyelni a lelki béke megőrzésé­re, hogy később ne alakuljon ki a stressz miatt betegség. DOLOG ILONA, 40 ÉVES, BÉKÉS­CSABAI PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ: — A sport a legjobb formá­ja a stresszoldásnak. Egész nap ügyfelekkel dolgozok, és egy zűrösebb hét után bi­zonyjólesik a futás. Gyakran megyek kerékpározni a ter­mészetbe. A testmozgás, amellett, hogy levezeti a fe­szültséget, hozzájárul a fizi­kai erőnlét megtartásához is. Alapjában türelmes ember ; vagyok, igyekszem tudato­san kezelni a stresszt. BARTUS GYULA, 45 ÉVES, BÉKÉSCSABAI SZÍNMŰVÉSZ: — A hosszú agyalás és rá- gódás helyett célravezetőbb, ha sportolással, zenehallga­tással vagy más hobbi elme­rült gyakorlásával oldjuk a stresszt. Van, aki vásárlással szerez magának örömöt. A bizonytalanság a legnagyobb stresszforrás. A kiegyensú­lyozottság titka: ha megbe­csülnek és díjazzák az em­ber munkáját, akkor nincs miért aggódni. ■ F. M. Gyula folytathatja a megszakadt nürnbergi kapcsolatot származás Albrecht Dürer, a reneszánsz festőóriás századok múltán is új színt vihet az európai kultúrtérképre Jövőre lesz Albrecht Dürer ha­lálának 480. évfordulója és 80 éve, 1928-ban választották Nürnberg akkori polgármeste­rét Gyula díszpolgárává. Az évfordulókat Nürnbergből elevenítették fel. Monika Wiedemann, született Mészá­ros Mónika, fóldink, nürnbergi levéltári munkájából tud a gyu­lai kapcsolatról, a Békés Me­gyei Levéltárat is megkereste. Monika Wiedemann levélben hívta meg dr. Perjési Klárát, Gyula polgármesterét, a város- vezetést az idei júniusi nürn­bergi napokra. Folytatnák az 1928-ban megkezdett kapcsola­tot Albrecht Dürer és dr. Hermann Luppe akkori nürn­bergi polgármester okán. Dr. Perjési Klára a küldöttség oda­utazása mellett van. Elmondta, az európai kultúra jegyében az Erkel- és a Dürer-emlékek ki­bontására szeretne pályázni az önkormányzat. ■ Már 1928-ban tud­ták, Dürer az euró­pai kultúra jegyé­ben összeköti a két országot. Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21,-Nürnberg, 1528. április 6.) festő, grafikus, könyvkiadó, művészetelméleti író, a német reneszánsz kima­gasló alakja. Apja, idős Alb­recht Dürer az adatok szerint nagy valószínűséggel a Gyula melletti Ajtósról vándorolt Nürnbergbe. Dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója bi­zonyító erejű részletekkel szol­gált. A nagyapának, Ajtósi An­talnak három fia volt. Albert 17 éves korában vándorútra indult és jutott el Nürnbergbe. János fia plébános lett, harma­dik, szíjjártó fiának gyermeke pedig már nagybátyjához ment ki Nürnbergbe. Mindezt Haán Lajos 1878-as történeti munkájából tudjuk. Albrecht Dürer apja nem az ismeretlen­be indult, a gyulai és a nürn­bergi kereskedők között szoros kapcsolat lehetett. Erre utal a később is létező áru, a norinberga. A Dürer-kapcsolat széle­sebb körben vált ismertté ak­kor, amikor 1928 februárjában a Hadtörténelmi Múzeum a kormány nevében kereste meg Gyulát. Jelezték, a festő halálának 400. évfordulóján a németországi ünnepségbe Magyarország is bekapcsoló­dik, Gyulát Nürnbergbe vár- ják. A Dürer-évforduló ma- ! gyarországi központjának Bu- | dapestet és Gyulát szánták. | Gyulán utcákat neveztek el és | az idelátogató dr. Hermann = Luppe polgármestert díszpol- Dr. Erdész Adám: „Nürnbergben is utcákat neveztek el Gyuláról és Ajtósról.” gárrá választották. ■ Sz. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents