Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-27 / 98. szám
2007. ÁPRILIS 27., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP OROSHÁZA A másodkarmester elismerést kapott az egyesülettől a kerti tárlaton Elődeik hitéből merítenek városalapítás Az ősökre emlékeztek, a ma élőket tapssal köszöntötték Fújhatták a téren, a templomban is, új ruhájukban most mutatkozhattak be A Szokolay Bálint Madrigálkórus énekével kezdődött az a kerti tárlat, amelyen Fülöp Béla író, címzetes igazgató nyitotta meg az orosházi alkotók képzőművészeti kiállítását a városalapítási ünnepségsorozat részeként. A Kulturális Kapcsolatok Egyesülete által 1995-ben alapított Orosháza Kultúrájáért díjat is ekkor adták át. Ezt az elismerést azok kapják, akik évtizedeken keresztül kiemelkedő munkájukkal sokat tettek Orosházáért, szellemi fejlődé■ Pedagógusként a magyar népdalkincs megismertetésére, megszerettetésére törekedett. séért. A Kulturális Kapcsolatok Egyesülete áprilisi közgyűlésének határozata alapján e díjat 2007-ben Németh Katalin ének—matematika szakos tanárnak adományozták tevékenységének elismeréseként. Németh Katalin 1969 óta él Orosházán, a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában kezdett tanítani. Fiatalos lendülettel, nagy ügyszeretettel látta el tanári munkáját. A Kodály Zoltán Gyermekkórussal számos alkalommal szerepelt Nagy figyelmet fordított a magyar népdalkincs megismertetésére, megszerettetésére. Szívesen vállalt feladatot Orosháza kulturális életében. Ma is tagja a Szokolay Bálint Madrigál- kórusnak, melynek szakmai munkáját másodkarmesterként magas színvonalon végzi. Megalapítója, vezetője is volt a Magyar-Finn Baráti Körnek, mely rangos előadásokkal, kiállításokkal reprezentálja a két nép barátságát. A város kultúrája iránti érdeklődése töretlen. A kitüntetettek (balról): dr. Kiss A. Sándor, Szénási József, Dinnyés István, VáiiSzabó Dóra, Glózik Pál, Antali Zoltán, Szokolay Sándor, dr. Felek Csanád, Pusztai Lajos. Orosháza Szent György napján ünnepelte újratelepítésének 263. évfordulóját. A Zombáról elüldözött, a hitük gyakorlásától megfosztott evangélikusoknak 1744-ben sikerült új hazát találniuk a mai Orosháza helyén. De az 1744-ben útra kelő városalapítók szekérderekában nem csak a Zombáról hozott harang zötykölődött idáig. Múltjukat, hitüket, sérelmeiket, reményeiket, kitartásukat, szabadságvágyukat is magukkal hozták. Vajon létezhet-e ennél becsesebb hagyaték, amely versenyre kelhet a hiányzó évszázadokkal? Vajon kívánhat-e többet ez a város egykori megálmodóitól? Lehet-e büszke, ünnepelheti-e méltóbban az egykori ősök örökségét? Mindez csak rajtunk múlik, merítsünk eleink hitéből erőt, kitartást, bölcsességet - fogalmazott Németh BéOrosháza benépesítőinek lett lelkészük, sárral tapasztott imaházuk, bírójuk, jegyzőjük, tanítójuk. Minden együtt volt az új hazában való boldoguláshoz. A torony 1777-ben, templomuk pedig 1786-ban épült, szentesítve ezzel Orosháza törvényes jogát az újkori létezéshez. Németh Béla, Orosháza polgármestere a városalapítási ünnepségen idézte fel az ősök emlékét, beszédében Veress József országgyűlési képviselőről, Balassa Pál krónikájáról, Győry Vilmos műfordítói, költői, írói munkásságáról is szólt. Már akkor is voltak, akik országos hírűvé tették Orosházát. Ám pusztított erre kolera és természeti katasztrófa is. A legnagyobb magyar faluként ismert település világháborús sorsfordulói után 1946- ban, Szentetornyával egyesülve várossá cseperedett.- Én azt mondom, a 263 év kevéske idő egy város életében. Művészeti tekintélyével a polgári kibontakozásért Szokolay Sándor egész életében szorosan kötődött Orosházához. Gyakran látogatott a városba szüleihez 1977-ig. A rokonsággal, a barátokkal való találkozás mellett az édesapja, Szokolay Bálint által alapított és ma már a nevét viselő madrigálkórus hangversenyeit is meghallgatta. A zeneszerző Orosházán járt iskolába, gimnáziumba. A Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán tanított 1959-től. Nyugdíjazásáig, 1994-ig egyetemi tanár, professor emeritus volt. Négy fiú- és egy leánygyermeke szintén a zenei pályát választotta. Öt szerzői lemeze jelent meg. Nemzetközi elismertséget hoztak operái: Vérnász, Hamlet, Sámson, Ecce homo, Csalóka Péter, a Hazának szentelt áldozat, Szávitri. Rangos kitüntetései mellé a díszpolgári címet is megkapta. la, majd Orosháza kiválóságait köszöntötte. Az önkormányzat 1993-ban olyan kitüntetések alapításáról alkotott rendeletet, melyek célja, hogy elismeréssel adózzanak azok előtt, akik munkájukkal, tehetségükkel, szorgalmukkal a város felemelkedését szolgálják. Orosháza Város Díszpolgára kitüntető címet Szokolay Sándor zeneszerző kapta 2007- ben. Az Orosháza Városért kitüntetést Antali Zoltán táncpedagógus, a Gyarmathy Lívia által rendezett Táncrend című dokumentumfilm főszereplője, Dinnyés István karnagy, zene- pedagógus, a Kodály-módszer kiváló közvetítője és professzor dr. Kiss A. Sándor kutató vette át. Az Orosháza Város Sportjáért elismerést 2007-ben dr. Felek Csanád edző, versenyző, Glózik Pál nyugalmazott főiskolai tanár, Pusztai Lajos edző, sportvezető,. Szénási József sportvezető kapta. A Fehér J. István és Flór László Örökös Vándordíját Vári-Szabó Dóra erőemelőnek ítélték. A városalapítási ünnepségen az orosházi Rotary Club támogatásait a Vadvirág Esély Klub, a Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány, az Orosházi Spartacus Birkózóklub, dr. Kiss A. Sándor és Lénárt „Léna” Ferenc vehette át. A kiemelt aranydiplomás Orosházi Fúvószenekari Egyesület az evangélikus templomban komolyzenei esttel tisztelgett a városalapítók emléke előtt. A városalapítási ünnepségsorozat keretében Orosházán vendégszerepeit a Zombai Hagyományőrző Egyesület. Együtt ■ A zombai testvértelepülés műsoros estjén 65-en léptek fel. léptek fel, majd az Árpád-kertben egy önálló, promenád térzenét adtak a fúvósok.- Ezzel sorozatot indítunk, hogy újra visszacsempésszük a mindennapokba a hasonló alkalmakat - tudtuk meg K. Tóth László karnagytól. A zenekar az alkalomra térzenei összeállítással készült, melyben komoly- és könnyűzene is szerepelt. Új egyenruhájukat itt láthatta a közönség. A svájci adomány hasonlít az eddigi formaruhához. A zenészek úgy tervezik, időnként zenélnek a téren máskor is. Projekthét a város születésnapjára a Vörösmartyban A Vörösmarty Mihály Általános Iskola munkaközösségei egységes, egymáshoz illeszkedő óravázlatokat dolgoztak ki, hogy erősítsék tanulóikban a szülőföldhöz, a városhoz való kötődést. Minden osztályban ünnepi órákat tartottak, ahol a téma Orosháza múltja, népköltészete, néphagyománya, jelene és jövője volt. A könyvtárban a városról megjelent kiadványokból, könyvekből lehetett válogatni. A projekthét zárásaként közös rendhagyó ünnepi órát tartottak. A diákok megszerzett ismereteikről adtak számot, irodalmi összeállítással szerepelt a színjátszó szakkör, az énekkar Orosháza nép- költészetéből adott ízelítőt. Az órát projektoros kivetítés tette még érdekesebbé. Az oldal Orosháza önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet. Orosházi órákat tartottak a Czina pedagógusai Orosháza újratelepítésének 263. évfordulója tiszteletére a Czina Sándor Általános Iskola alsó tagozatos diákjai kézműves foglalkozást tartottak a leendő elsősöknek. Filmet vetítettek Orosháza múltjáról, régi mesterségeket, régi játékokat mutattak be, szerveztek táncházat. A felső tagozaton várostörténeti vetélkedők zajlottak. Az iskolai programokon kívül minden osztályban volt orosházi óra, az osztályfőnökök a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodtak. Az ünnepi hetet megelőzte Varga Béla fafaragó kiállítása, melynek egy hónapig adott otthont az intézmény zsibongója. Idős és fiatal, mindkettő sportember generációk Az erőemelő hölgyet és a kilencvenéves testnevelő férfit díjazták A városalapítási ünnepségen az egyetlen hölgy díjazott Vári- Szabó Dóra volt, az Orosházi Toldi SE erőemelője. Diákolimpiái bajnoki címet szerzett, többszörös ifjúsági, junior és felnőtt magyar bajnok a lány, aki élete első felnőtt világbajnokságán ötödik lett. Verseny- eredményeinek elismeréseként kapta meg a Fehér J. István és Flór László Örökös Vándordíját. Glózik Pál kilencvenesztendő- sen vehette át az Orosháza város sportjáért járó elismerést. Ő egy másik korosztály, 1946-ban került az orosházi Táncsics-gim- náziumba testnevelést tanítani. Szakmai munkájának eredményeként labdarúgásban 1949A legek: Vári-Szabó Dóra a legfiatalabb, Glózik Pál a legidősebb díjazott. ben országos középiskolai bajnok lett a Táncsics csapata. Atlétái közül a leánygárda 1950 után nyolc országos középiskolás bajnokságot nyert. A fiúk kettőt. A csapatgyőzelmek mel■ Főiskolai tanárként is segítette a Szegedre került diákokat. lett diákjai több egyéni versenyszámban is országos középiskolai bajnoki címet szereztek. Kiemelkedő eredményeket elért tanítványai között van Mátrai Sándor, Lehoczki György, Ivanov Drágán, Aklan Erzsébet, Kuthy Márta, Sári Géza, dr. Bencsik János, Berta Ferenc. Zombai terem az új művelődési központban Az elüldözött zombaiak 1744- ben alapították Orosházát, akiknek leszármazottai remek kapcsolatot ápolnak a viharsarkiakkal. A kölcsönösség szép gesztusa, hogy a városalapítási ünnepség kapcsán a Petőfi művelődési központ második emeleti, úgynevezett többcélú termének nevet is adtak, mostantól Zomba Teremként emlegetik. Szűcs Sándor zombai polgármester méltatta a két település szerteágazó kapcsolatait a névadón. A vendégek részt vettek őseik lakhelyén, a Zombai utcában a faültetésen is. Ez már hagyomány, minden születésnapon az orosháziak így emlékeznek az újratelepítőkre.
