Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-23 / 94. szám

5 2007. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Nagybánhegyes. óvoda. Lejárt a megbízatása Nagybánhegye- sen Gulyás Ferencné óvodaveze­tőnek, de a képviselő-testület úgy döntött, hogy további egy esztendőre meghosszabbítja a mandátumát. Ennek az az indo­ka, hogy őszig nem akarják pá­lyáztatni a vezetői állást, meg­várják az iskolai és óvodai óra­számváltozásokat. Orosháza, erdély. Tíz hívő fia­tal dobbal, gitárral, énekkel érke­zett Orosházára, az Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium közönsége elé. A Mag-Rend-Szer nevű csoport Erdélyből, Maros- vásárhelyről verbuválódott. Sarkad. ÚJ Képviselő. A közel­múltban elhunyt Béhr Attila ön- kormányzati képviselő. A meg­üresedett képviselői helyre a szocialista párt listájáról a követ­kező legtöbb szavazatot kapott jelölt, Bálint Tivadar került. Az új képviselő a testület közelmúltbe­li ülésén tett esküt. Szarvas, jutalom. A szarvasi cigány kisebbségi önkormányzat döntött arról, hogy ezentúl min­den esztendőben a város vala­mennyi iskolájának egy-egy, jó eredményeket felmutató roma tanulóját megjutalmazzák. Az ar­ra érdemes tanulók kiválasztá­sában az intézményvezetők, valamint a pedagógusok segít­ségét kérik majd. Zsadány. matematikából. Pardi László, a zsadányi általá­nos iskola ötödikes diákja saját korosztályában mindenkit maga mögé utasított a közelmúltban Sarkadon megrendezett regioná­lis matematikaversenyen. A szóban forgó megméretésen tucatnyi iskola több mint száz kis materriatikusjelöltje adott számot tudásáról. Szavazás az interneten Jónak tartaná-e, ha menetle­vél vezetésére köteleznék a megrögzött gyorshajtókat? IÜ—P a következőképpen alakult: Igen ________35% Ne m______________65% ;j A labdarúgó Eb-pályázati ku­darca és tanulságai segíthe­tik-e az olimpia rendezéséért kezdett hazai mozgalmat? Klikkhljlnek a www.bmhirlap.hu-ra! Szárnyalnak a tudásért tanulás Thaiföldön nem festhetik a hajukat a középiskolások Van, aki a szerelme miatt, más kalandvágyból megy külföldre tanulni. Olyan is van, aki az értékesebb diploma miatt dönt így. Fekete G. Kata A legtöbben a nyelvtanulás, a tapasztalatcsere vagy éppen az értékesebb diploma reményé­ben iratkoznak be külföldi kö­zépiskolára, egyetemre. Olya­nok is akadnak, akiknek vélet­lenül alakul így az életük. — A barátnőm miatt Hollan­diában éltem, így kézenfekvő­nek tűnt, hogy ne repkedjek haza, hanem odakint szerezzek diplomát - mondta Bathó Lász­ló, aki egy lány kedvéért költö­zött Békéscsabára is. - Számí­tógépes rendszerkezelést tanul­tam az egészségügyben. A nyelvvel nem volt problémám, hiszen jól beszéltem hollandul. Inkább itthon volt nehéz ma­Megtanultak magyarul Nem csak magyarok tanul­nak külßldön, cserediákok is jönnek ide. Az amerikai Anna Katter például azért töltött egy tanévet tavaly Bé­kés megyében, mert lenyűgöz­te ezeréves múltunk. Okauchi Yuri hazájában, Japánban ta­lálkozott magyarokkal, ezért érdekelte az országunk. A né­met Lendlmaier Fehime meg akarta tanulni a nyelvünket, mert „csak” németül, ango­lul, szerbül, törökül és spa­nyolul beszélt Minden közép- iskolás kitűnően tudott ma­gyarul, mire hazautazott Bathó László most a munkája miatt hazánk és Hollandia között Ingázik. gyárrá lefordítani azokat a szakkifejezéseket, amelyeket hollandul sajátítottam el. Sze­rettem kint lakni. Kaptam 450 gulden ösztöndíjat, ez mintegy 200 eurónak felelt meg. Nem dőzsölhettem, de valahogy megéltem belőle. Az orvosi egyetemeken nincs gond a szakkifejezésekkel — tudtuk meg dr. Márton István­tól, aki Romániában és Német­országban végzett.- A doktorok nagyon sok la­tin kifejezést használnak szerte a világon, így szakmai kérdé­sekben akkor is megértetik ma­gukat egymással, ha egy szót sem beszélnek a másik nyelvén - mondta a belgyógyász, aki most éppen Ausztriában dolgo­zik. - A kolozsvári egyetemen sokan kissé csodálkozva néztek rám, hogy békéscsabaiként mi­ért nem Magyarországon tanu­lok. Igazság szerint első évben összevesztem egy szegedi tanár­ral és úgy éreztem, jobban já­rok, ha iskolát váltok. Az egyete­met végül Németországban fe­jeztem be, az ottani diploma el­fogadottabb, mint a román. Egy thaiföldi középiskolában tanul cserediákként a gyulai kötődésű Ferencz Zsófia. A ka­land kedvéért ment Ázsiába.- A thai iskolák mások, mint a magyarok - írta levelében. - Itt a lányok nem festhetik a ha­jukat, sőt az én iskolámban leg­feljebb vállig érő frizurát visel­hetünk. Az órák reggel fél nyolctól délután négyig tarta­nak. A diákok hetven százaléka felvételizik egyetemre vagy főis­kolára, és amíg ezt nem végzik el, addig szinte elképzelhetet­len, hogy megházasodjanak. Az együttélés ismeretlen fogalom. Informatikai rendszer fejlesztését tervezik Szlovák színjátszóktól volt hangos Tótkomlós A leghátrányosabb kistérségek számára kiírt pályázaton sze­retne forráshoz jutni Medgyes- bodzás önkormányzata. A hiva­tal informatikai infrastruktúrá­ja elavult, a számítógépek egy része az új programokkal „nem tud mit kezdeni”. Nem megfele­lő az épület villamoshálózata sem. Mindezek hátráltatják az ügyintézést, megnehezítik a hi­vatal dolgozóinak munkáját. A fejlesztés több mint 4 millió fo­rintba kerülne, amihez, sike­res pályázat esetén, 10 százalé­kos önerő biztosítása mellett 90 százalékos támogatást kap­na a település. ■ K. E. Deti-Detom néven országos szlovák gyermekszínjátszó szemlét rendeztek a napokban Tótkomlóson. A házigazdák szlovák tanítási iskolájának gyermekcsoportján kívül fellép­tek a Szarvasról, Sátoraljaúj­helyről, Erdőkürtről és Kétsop- ronyból érkezett fiatalok. A. ver­senyek után bemutatót látott a közönség. Az Országos Szlovák Önkormányzat által tavaly Hro- nyecben rendezett színjátszótá­bor aktivistái, szlovák tanárok tanították a gyerekeket. Az ott tanult darabot adták elő a diá­kok Ondrejó Anna felkészítő ta­nár közreműködésével. ■ Cs. I. Tanulnának külföldön? GÁBRIEL TÜNDE, 19 ÉVES, KÉTSOPRONYI TANULÓ:- Semmiképpen nem men­nék külföldre tanulni vagy dolgozni. Félnék az új kör­nyezettől és attól tartok, hogy az idegen nyelvvel sem boldogulnék. Ahhoz, hogy más országban éljen az em­ber, értenie kell, mit monda­nak az iskolában, a boltban, a munkahelyen. Békéscsa­bán, a kézműves iskolában tanulok, ahol nem az angol­ra helyezik a fő hangsúlyt. FODOR CSILLA, 16 ÉVES, KISDOMBEGYHÁZI DIÁK:- Azt hiszem, Angliába szí­vesen kimennék tanulni. Ha ráfeküdnék az angolra, egy­két év alatt elsajátítanék itt­hon annyit, amennyi ahhoz kell, hogy külföldön megér­tessem magam. Aztán már továbbfejleszthetném a szó­kincsem. Itthon felszolgálás­ra oktatnak, Nagy-Britanniá- ban is ennek megfelelő isko­lát keresnék. Nyugaton töb­bet is keresnek a pincérek. LŐRINCZ LÁSZLÓ, 25 ÉVES, BÉKÉSCSABAI ÁLLÁSKERESŐ:- Félnék az új környezettől, így nem hagynám el a hazá­mat. Sem egy jól fizető mun­ka, sem egy jó iskola miatt nem kerekednék fel. Németül csak néhány szót tudok, ez nem lenne sokra elég. Itthon bőrdíszművesként nem tu­dok elhelyezkedni, elvégez­tem egy alapfokú számítás- technikai tanfolyamot, de így sem találok állást. ■ F. G. K. Az ember boldogsága a magánélete sikerén áll vagy bukik felvilágosító program Dr. Czeizel Endre genetikus Felkészülés a családi életre címmel tart továbbképzést a megyében — Az egyik legnagyobb balsi­kerként éltem meg a pályám során, hogy az 1995-ben útjára bocsátott Felkészítés a családi életre című országos program politikai okokból megrekedt - fogalmazott dr. Czeizel Endre. A neves genetikus a napokban a megyeházán vett részt kon­zultáción a Viharsarok egész­ségnevelésben érdekelt dön­téshozóival. Megyei kezdemé­nyezésre a program először Békésben kezdődne újra, sike­re esetén pedig az egész or­szágra kiterjesztenék. A ter­vek szerint szeptemberben kezdődik el a felvilágosító programban résztvevő szak­emberek képzése. — A hetvenes években a tele­vízióban tartott előadás-soroza­taim hatására sok iskolába hív­tak meg. Itt ébredtem rá, hogy milyen fontos a fiatalok felké­szítése a családi életre. A Nem­zeti Alaptanterv törekvéseihez kapcsolódva dolgoztam ki tíz esztendővel ezelőtt a Felkészí­tés a családi életre című prog­ramot, amelynek részeként pe­dagógusokat, védőnőket képez­tünk ki iskolai felvilágosításra - beszélt a kezdetekről lapunk­nak dr. Czeizel Endre.- A hetvenes évekhez képest Először az egészségnevelőket készítik fel A Felkészülés a családi életre dmü, középiskolásoknak szóló program két kidolgozója tavaly egy békéscsabai konferencián ismerkedett meg. Az először 1995-ben útjára bocsátott felvi­lágosító programhoz a mód­szertani könyvet dr. Czetel Endre írta Az elsősorban bio­lógiai tényeket közlő munkát erkölcsi tartalommal egészíti ki dr. Reisinger János iroda­lomtörténész. Az ősztől újra­kezdődő program első lépése­ként egészségnevelőknek tart tanfolyamot a két szakember. felvilágosultabbak a mai fiata­lok. Ismereteiket azonban sok­szor egymástól szerzik, és ezek egy része tévedéseken alapul. A középiskolások szexualitáshoz való hozzáállásában megfigyel­hető egyfajta durva materializá- lódás. Áz érzelmek és a humá­num nélkülözésével pedig a ne­mi élet pusztán szexuális torna­gyakorlattá alacsonyodik. Ezért tartom fontosnak az erkölcsi vo­nal bevonását a programba, amelyet dr. Reisinger János kép­visel. Hiszem, hogy az emberi boldogság a magánélet sikeres­ségén áll vagy bukik, az ehhez szükséges ismereteket pedig át kell adni a következő generáci­óknak. ■ Frankó Marianna Dr. Reisinger János (balról) és dr. Czeizel Endre a fiatalokat célozta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents