Békés Megyei Hírlap, 2007. április (62. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-16 / 88. szám

2007. ÁPRILIS 16.. HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 JEGYZET Névjegy szabó Béla 1935. október 19-én született Hunyán. végzettsége: villamosmér­nök. FŐBB SZAKMAI életút: a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézetben dolgozott 1958-tól 1984-ig. Kutatási területe a számító­gép-fejlesztés és a sugárvéde­lem. Jelenleg egy sugárvéde­lemmel és méréstechnikával foglalkozó vállalkozást vezet. családja: nős, felesége Mint- ler Erzsébet, zongoratanár. gyermekei: Zsolt építészmér­nök, Rita banktisztviselő. Őzbakokra lesnek, fácánt nevelnek, a földterületekről megegyeztek A tótkomlósi Száraz-ér Vadász- társaságnál sikerült azonnal megegyezni az érintett földtu­lajdonosok közösségével. így mostantól 7 ezer 644 hektáron tevékenykedik a 34 tagú társa­ság. Mézes István elnök el­mondta: két éve élő nyúl befo­gásával nem foglalkoznak, ■ Ötszáz-ezer közötti a bérkilövések száma, áprilisban kezdődött az őzbakvadászat. olyan rossz az állomány. A be­vételkiesést fácánértékesítés­sel, bérvadásztatással pótolják. - Évi 12 ezer fácánt nevelünk, kilencezret értékesítünk ebből, a többit saját célra tartjuk. Öt­száz és ezer közötti a bérkilövé­sek száma. Áprilisban kezdő­dött az őzbak vadászata, mi harminc állatra célozhatunk. Úgy tervezzük, hogy húsz őz­bakunkat belföldi bérvadászok­kal lövetjük ki - tájékoztatta la­punkat az elnök. ■ Cs. I. József Attila verseit szavalták a csabai diákok Ötvenhét diák részvételével, immár huszonhatodik alka­lommal rendezték meg szom­baton a városi lózsef Attila versmondó versenyt a költőről elnevezett békéscsabai általá­nos iskolában. A zsűrinek ne­héz dolga volt, amikor a helye­zésekről kellett döntenie. ■ Immár huszonha­todik alkalommal rendezték meg a szavaló versenyt. Az első-második osztályosok között Dowidat Sára, a lózsef Attila Általános Iskola diákja, a harmadik-negyedikesek között Pribojszki Hédi, a Petőfi Utcai Általános Iskola tanulója érde­melte ki az első helyezést. Az ötödik-hatodik osztályosok kö­zött Szász Milán (Erzsébethelyi Általános Iskola), a hetedik­nyolcadik osztályosok kategó­riájában Fekete Dávid, (lózsef Attila Általános Iskola) győzött a versenyen. ■ P. G. LIPTÁK JUDIT Sutba vetett emberlépték mifelénk az építkezések is a középosztály eltűnéséről árulkodnak. Emberléptékű családi házak ugyanis alig épülnek. Vannak viszont pa­loták és vannak szerény anyagi lehetőségekről árul­kodó toldozgatások. Ritka­ságszámba megy, hogy vala­ki amolyan békebeli, két-há- rom szobás, nyolcvan-száz négyzetméteres házikót akarna tető alá hozni. időnként elgondolkodom, vajon miért van szüksége egy négytagú (vagy csak két- három tagú) családnak akko­ra építményre, amit még körbejárni sem könnyű, nemhogy takarítani. Igaz, akik ilyet építenek, általában bejárónőt tartanak. ha az újságok hirdetési ro­vatait böngésszük, láthat­juk, mennyi négy-, ötszobás, nagyméretű ház eladó. Tu­lajdonosaik rendszerint azért dobják őket piacra, mert szűkebb lett a pénztár­cájuk, vagy mert kirepültek a gyerekek, akik persze nem költöztek be a ház felső szintjére, mint ahogyan azt valaha szüleik eltervezték. Ezek az ingatlanok általá­ban alig tízévesek és rend­szerint nagyon nehéz tőlük megszabadulni. Akinek ugyanis annyi pénze van, hogy meg tudná fizetni, az inkább építtet magának olyat, amilyet ő szeretne. sokaknál az elsődleges szempont az, hogy házuk na­gyobb és csicsásabb legyen, mint másoké. Ha a verseny- szellem némi ízlésficammal is párosul, akkor bizony fur­csa építmények születhet­nek. A mi környékünkön ilyenek szép számmal akad­nak. Ezek a házak nem any- nyira a célszerűségről, mint inkább a hivalkodási kény­szerről árulkodnak. Kérdés, hogy ha tulajdonosaik egy­két évtized múlva szabadul­ni akarnak tőlük, lesz-e majd, akinek a hirdetési új­ságot böngészve megakad rajtuk a szeme. A Pille verhetetlen az űrben biztonság Magyar találmánnyal mérik a pilóták sugárterhelését Tizedik napját tölti az űr­ben Simonyi Károly. A magyar-amerikai űrturis­ta az asztronautákat érő sugárzást a Pille nevű ké­szülékkel méri. A műszer magyar találmány, főter­vezője a hunyai szárma­zású Szabó Béla. Csath Róza A nemzetközi űrállomás ragaszkodik a dózismérőhöz A hosszú idejű űrutazások leg­nagyobb kockázata a sugárter­helés. Az ártalmak kivédése kezdettől foglalkoztatta a tudó­sokat. E tekintetben a legna­gyobb eredményt a Központi Fi­zikai Kutatóintézet sugárvédel­mi osztályán 1970-ben megala­kult űrkutatási csoport érte el. Találmányuk, a termolumi- neszcens dózismérő, méri és kiértékeli a szervezet által el­nyelt sugármennyiséget. Az el­képzelés eredetileg egy 15 kilós asztali műszer formájában öl­tött testet, ennek továbbfejlesz­tett, kicsinysége miatt Pille névre keresztelt változata lett az űrállomások nélkülözhetet­len eszköze. A hunyai születésű Szabó Bé­la villamosmérnök kezdettől tagja volt a kutatócsoportnak. Fővárosi otthonában hívtuk fel, hogy gondolatban végigjárjuk vele a fejlesztőmunka főbb állo­másait. A legemlékezetesebb év 1979, amikor az Interkoz- mosz program keretében kollé­gájával, Szabó Péter Pállal kö­zösen adták át a moszkvai ma­gyar nagykövetségen a Pille űrdózismérő műszert. Az oro­szok a legnagyobb elismeréssel Az 1983-ban Budapesten tar­tott űrkutatási kongresszuson a szakma színe-java előtt mu­tattuk be a Pillét - emlékezett Szabó Béla. - Különösen Sally Ride, az első amerikai női asztronauta érzett rá a műszer hasznosságára. A NA­SA ekkor kért fel minket, hogy az űrállomásukra szabva is készítsük el a készüléket. Ez új fejezetet nyitott a műszer történetében. A dózismérő fo­lyamatosan továbbfejlesztett példányai ma a nemzetközi űrállomás fontos eszközei Simonyi Károly is a Pillével mér. Könnyű, akár a pille. A műszer fejlesztése a mérnök Szabó Bélának emlék, unokájának, Júliának már történelem. adóztak nekik, ám nyilvános ünneplésre aligha számíthat­tak. Híradás Szabó Béla 1980- as moszkvai útjáról sem szüle­tett, amikor Vágvölgyi lenővel átvizsgálták azt a Pillét, ame­lyet még abban az évben Far­kas Bertalan vitt magával a Szaljut-6 űrállomásra.- A Szovjetunióban a felbo­csátásig az űrrepüléseket titok­ban tartották. Farkas Bertalan­ról, illetve a repülés körülmé­nyeiről, így a Pilléről is csak a kilövés után értesülhetett a vi­lág — magyarázta Szabó Béla, aki büszke a találmányra, s ar­ra is, hogy azt a kilencvenes években kutatók újabb nemze­déke fejlesztette tovább. Mindemellett az asztali ké­szülékek sem porosodnak a raktár mélyén, használja a pol­gári védelem, továbbá a paksi atomerőmű is. Szabó Béla szülőfalujához és a közeli Endrődhöz erősen kö­tődik: évente heteket tölt hunyai házában, az Endrődiek Baráti Körének pedig nemrég vezetőségi tagja lett. A szenve­délye máig a munkája, a mara­dék szabad ideje pedig szerette­ié. Állítja, a velük való törődés­sel az elképzelhető legszebb hobbit választotta, mert a leg­több örömét a családjában és a négy unokájában leli. Gyökereit ismerni kell a népnek emlékek A Felvidékről érkeztek, akikért a harang szólt Mondjátok el unokáitoknak, dédunokáitoknak, hogy kik vagytok és honnan jöttetek! Egy nép csak akkor maradhat fenn, ha tudja, ismeri a gyökereit, a származását — hangsúlyozta Er­délyi Pál vágfarkasdi reformá­tus lelkipásztor tegnap Békés­csabán. Ä református templom­ban megtartott istentiszteleten arra emlékeztek, hogy a felvidé­ki magyarokat hatvan éve, 1947 áprilisában indították el szülő­földjükről az anyaországba. A lakosságcserét idézi a gyüleke­zet kistermében látható, Szülő­földünk, a Felvidék című kiállí­tás is, amit az áttelepített ma­gyarok személyes tárgyaiból ál­lítottak össze. ■ P. G. A két lelkipásztor, Marti Miklós, Erdélyi Pál és Iványi Ilona a kiállításon. Békéscsabai szerszámok Kínában vállalkozás Tizenkét év alatt egyetlen ember sem távozott Kínába szállít szerszámokat egy békéscsabai cég. Az eset­leges irigyeknek azért nem kell attól tartaniuk, hogy túl jól megy majd a kft.-nek. Az ál­taluk alkalmazott technológia ugyanis olyan gyorsan fejlő dik, hogy a nye­reség nem kis részét elviszi az, hogy köve­tik a trendet, s alkalmazkod­nak az újításokhoz. A siker tit­ka persze nem csak ebben áll, a vállalkozás gyakorlatilag családi társulásként működik, ahol, ha nem is a rokoni szá­lak, de az évtizedes ismeretség is sokat számít.- Nem nagyon tudom, hogy néz ki a felmondólevél, vagy milyen nyomtatványt kell kitöl­teni egy dolgozó elbocsátása­kor. 1995 óta egyetlen ember sem távozott tőlünk — tájékoz­tatta lapunkat Losonczi István ügyvezető. Ami valamennyire mégis problémát jelent: a megren­delésekkel kapcsolatban egy­két hónapnál előrébb nem lát­nak. Ezzel együtt persze a vevő­kör meglehetősen stabilnak mondható, így különösebben nem kell attól tartaniuk, hogy egyszer csak nem lesz munka a láthatáron. ■ Csiszár Áron ■ Probléma, hogy a távol-keleti megren­delések csak egy-két hónapra szólnak. 4 A I « FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Lo sonczi István nem tudja, milyen a felmon­dólevél.

Next

/
Thumbnails
Contents