Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-03 / 53. szám

6 2007. MÁRCIUS 3., SZOMBAT GAZDASÁG HÍRSÁV Nyártól könnyebb a bankváltás EGYSZERŰSÖDIK nyártól a csoportos beszedési megbí­zások átvitele egyik bank­ból a másikba a jegybank csütörtöktől hatályos rende­leté szerint. Az ügyfélnek a régi banktól igazolást kell kérnie a számláját érintő csoportos beszedési megbí­zásokról, majd új bankjá­nak azt benyújtva az igazo­lás egyben új felhatalma­zást is jelent. Négyszázmilliárd forint tűnt el Budapesten A pesti tőzsdét megközelí­tően négyszázmilliárd fo­rintnyi tőkeveszteség érte a héten a világon végigsöpört eladói hullám miatt. A vesz­teség jelentős részét a kül­földi befektetők könyvelték el. A tőzsdeindex tegnap há­romszáz pontot esett. 210 millió mobiltelefon Európában az egymilliárd forgalom­ban lévő mobiltelefon húsz százaléka Európában talál­ható, míg a térség csupán a világ lakosságának a kilenc százalékát teszi ki - derül ki a GfK jelentéséből. Az európai mobiltelefon-piacon a 210 millió eladott készü­lékkel ötszázalékos volt a bővülés tavaly az előző évhez képest. Pannon A BUX-index 2007. március 2-án 22 900 22800­15.30, a New York-i j tőzsde nyitása ^ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007.03.02. Részvény Wofeóát« VotoíáBfÜ) MW«ft TVK 6 900 +7,81 749 Fotex 726 +1,54 880 Rába 1403 +0,57 267 Richter 37 450 +0,40 2 599 OTP 8160 CN +—H O + 14 131 VESZTESEK FORRÁS: BÉT mm I mtum ■■■■ Konzum 220-4,35 1 MTelekom 930-1,59 3 665 Mól 20 300-0,95 15 708 Graphisoft 2 250-0,79 30 FHB 1900-0,05 214 A BUX-index az elmúlt napokban 25000 24600 24 200 24108 23 800 24*039 24157 23 400 23 000 22600 22 200 24 214 23 371 02.21 02.22 02.23 02.26 02.27 02.28 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. március 2-án. €/Ft $/Ft €/$ i t­253,62 192,81 1,32-0,88 Ft +0,25 Ft Ocent Mítosz a vendégszeretet? felmérés A magyarok nem fogadják tárt karokkal a turistákat Az európai országok turisztikai megítélése A Világgazdasági Fórum felmérése szerint Svájcban a legversenyképesebb a turisztikai ágazat. Őket követik az osztrákok és a németek. Magyarország csak a negyvenedik helyezett a listán, s ezzel elmarad a régió többi országa mögött. Ország Helyezés Ország Helyezés Svájc Ausztria Németország Izland Luxemburg Egyesült Királyság Dánia Franciaország Spanyolország Finnország Svédország Hollandia Belgium Portugália Norvégia Görögország Málta Írország Észtország 28 Csehország 35 Szlovákia 37 Horvátország 38 Magyarország 40 Szlovénia 44 Litvánia 51 Lettország 53 Bulgária 54 Szerbia/Montenegró 61 Lengyelország 63 Oroszország 68 Románia 76 Ukrajna 78 Macedónia 83 Albánia 90 Moldova 95 Bosznia és Hercegovina 104 A listavezető országok turisztikai hozzá­járulása GDP-ben (százalék) 6.2 mm 6.2 2.7 Svájc Ausztria Németország Izland I Felső kategória Felső középkategória Egy szakemberek vélemé­nyére alapozott felmérés szerint mégsem annyira vendégszeretők a magya­rok. Az ide látogató turis­táknak valószínűleg más a véleményük, mert so­kan visszatérnek Magyar- országra. Tóth Marcella A magyarok messze híresek a vendégszeretetükről. Egy friss turisztikai elemzésben viszont éppen ebben a tulajdonságban lettünk sereghajtók. A Világgaz­dasági Fórum 124 országra ki­terjedő jelentésében ugyanis Magyarország csak a századik helyet érte el vendégszeretetben. Igaz, Magyarország ennél lé­nyegesen előkelőbb, a negyvene­dik helyet érte el összességében a turisztikai ágazat versenyké­pességét vizsgáló lajstromban. Az idegenforgalmi szektor Svájc­ban, Ausztriában és Németor­szágban a legversenyképesebb a Világgazdasági Fórum szerint. Bár Franciaország a világ első számú turistacélpontja, a ver­senyképességi listán csak a 12. helyet szerezte meg. Általános a franciák ellenszenve a külföl­diekkel szemben: a gallok a 96. helyre csúsztak vendégszeretetben. Az Európán kívüli országok közül a legjobb helyen (az ötödiken) az ameri­kaiak állnak. Magyarország tér­ségünkből megelőzi Lengyelor- szágot és Szlovéniát, de Cseh­ország, Horvátország és Szlová­kia mögött van. A jelentés készítői tizenhárom tényező szerint rangsorolták az országokat, ezek a szabályozási keretek, az üzleti környezet és infrastruktúra, illetve az emberi, kulturális és természeti erőfor­rások köré csopor­tosíthatók. Fontos azonban kiemelni, hogy a felmérésben nem a turisták, ha­nem a szakemberek mondtak véleményt az egyes or­szágokról. A Magyar Turizmus Zrt. ada­tai már kevésbé lesújtó képet fes­tenek a magyar vendégszeretet­ről. A legfontosabb küldő orszá­gok (Németország, Ausztria, Lengyelország és az Egyesült Ál­lamok) lakóinak ugyanis éppen a vendégszerető emberek jutnak először az eszijikbe Magyaror­szágról. Emellett a szép tájakra, a gazdag hagyományokra, a kul­túrára, a zenére és a gasztronó­miára asszociálnak. A magyar vendégszeretet azt is igazolja, hogy aki egyszer el­látogatott Magyarországra, az gyakran utazik vissza - mondta el érdeklődésünkre Somogyi Zoltán, az Önkormányzati és Te­rületfejlesztési Minisztérium tu­risztikai szakállamtitkára. Probléma, hogy a nyugat-euró­paiakhoz kevés hír és informá­ció jut el Magyarországról. Sőt, az itt lakók jelentős része nem tudja megmondani, hogy mi Ma­gyarország fővárosa, s az Európa térképen sem tudja elhelyezni az országot. Akik pedig tudják hova tenni hazánkat, azok általában a volt szovjet blokk részeként gon­dolnak rá. Emiatt pedig szegény­séget, szomorúságot társítanak Magyarországhoz. Nincs megegyezés az elvárt adó eltörlése miatti forráspótlásról „Megmenthető az elvárt adó, ha alkotmányossá tehető a szabá­lyozás módja - vélik a Világ- gazdaság által megkérdezett szakértők. Az Alkotmánybíró­ság ugyanis nem abban foglalt állást, hogy a vállalkozási tevé­kenységből származó bevétel adóztatása ellenkezik-e az alap­szabállyal, hanem a konkrét tör­vényi rendelkezés alkotmányel­lenességét állapította meg. Jövő kedden, a gazdasági kabi­net ülésén derülhet ki, hogy a pénzügyi és az igazságügyi tár­ca milyen megoldást javasol a hiány pótlására. Veres János pénzügyminiszter több javasla­tot kíván a kormány elé terjesz­teni, konkrét elképzelésekről azonban nem beszélt. Csak any- nyit közölt, hogy a tartalékok ter­hére a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével kell a kieső bevételt pótolni, de előfordulhat az is, hogy a három lehetőség kombinációjával ké­szülő koncepciót fogadnak el. ■ Megosztott a koalíció abban, hogy kell-e újabb megszorítás a vesztesé­ges vállalkozásoktól el­várt adó eltörlése miatt. A kormánykoalícióban ugyan­akkor egyelőre megoszlanak a vélemények a teendőkről. Az egyik oldal szerint az elvárt adó­val megcélzott kört az Igazságos­ság jegyében megkell adóztatni, a másik oldal viszont elutasítja az újabb sarcot. Szerintük az APEH szigorúbb ellenőrbe, az alultervezett adóbevételek, illet­ve a költségvetési tartalékok (összesen 225 milliárd forint) pótolnák a forráskiesést. Az Alkotmánybíróság a jogal­kotóra bízta a döntést, hogy be- szedi-e az első két hónapra az el­várt adót vagy sem. Ez nem len­ne kérdés, ha a testület vissza­menőlegesen hozta volna meg a rendelkezést. Ezért Latorcai János és Ru- bovszky György (KDNP), továb­bá Varga Mihály (Fidesz) tör­vényjavaslatot nyújtott be, amelyben rögzítenék, hogy az el­ső két hónapra nem kell alkal­mazni az elvárt adóra vonatkozó szabályokat, a már teljesített be­fizetéseket pedig vissza kell utal­ni. A képviselők javaslatuk sür­gős tárgyalását kérték Szili Kata­lin házelnöktől. ■ Z. H. Változó utazási szokások világszerte EGYRE JELLEMZŐBB, hogy OZ emberek többet utaznak, de rövidebb időre. Vagyis a nyu­gat-európai országokban a nyaralás mellett szóba jön egy síelés és két-három városláto­gatás is. A külföldi vendégfo­gadásban hátráltató tényező Magyarország számára, hogy nincs hagyományos fapados reptér Budapest környékén. Sok diszkont légitársaságnak pedig nem elég vonzó Feri­hegy. A regionális repterek kiemelten fontos szerephez juthatnak a jövőben. A Sár­melléki reptér már most fogad német és brit járatokat. ■ Eltérnek a vélemények, hogy szeretjük-e a vendégeket. Hetven évig is életben maradhat a magyar forint euró Akár 2018-ig csúszhat a közös valuta bevezetése a négyéves választási ciklusok miatt Magyarország 2010 és 2015 kö­zött csatlakozik az euróövezethez - nyilatkozta a The Timesnak Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök. A kormányfő a vezető londo­ni napilap tegnapi számában megjelent nyilatkozatában kije­lentette: a kormány Simor And­rással, az MNB most hivatalba lé­pett új elnökével együtt fogja elkészíteni az útitervet az euró­övezeti csatlakozásra. Barcza György, az ING vezető elemzője még pesszimistább: mindössze harminc százalék esélyt lát arra, hogy valóban bevezessék ha­zánkban a közös valutát az emlí­tett periódusban. Valószínűbb­nek tartja, hogy csak a soron kö­vetkező két országgyűlési válasz­tás után, 2017-2018 körül válthat­ja fel a forintot az európai valuta. Optimistább ennél Veseta Nán­dor, aki szerint már 2014-ben is lehetne itthon euróval fizetni, ha Hol, mikor lesz euró? Bulgária 2011-2012 Ciprus 2008 Csehország 2012 Észtország 2010 után Lengyelország 2012-2013 Lettország 2010 után Litvánia 2010 után Magyarország 2010-2015 Málta 2008 Románia 2014 Szlovénia 2007-ben bevezette Szlovákia 2009 az addig hatalmon lévő politikai erők tartani tudják a konvergen­ciaprogramban vállaltakat. A kö­zös pénz átvételéhez hazánknak az inflációra, az államadósságra, az éppen aktuális magyar kor­mány 2000 óta féltucatnál is több dátumot jelölt meg az eurócsatlakozás reális időpont­jaként, ám azek sorra megdől­tek. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke 2001-ben még úgy látta, hogy 2006-ra lehet Magyarországon euró. László Csaba, a Medgyes- sy-kormány első pénzügymi­a költségvetési hiányra és a ka­matlábra vonatkozó kritériumo­kat kellene teljesítenie. Jelenleg viszont egyik követelménynek sem felelünk meg. ■ N. M. nisztere 2008-as dátummal számolt, utódja, Draskovics Ti­bor már a 2010-es időpontot tartotta megvalósíthatónak. Gyurcsány Ferenc tavaly több­ször is kiállt az euró 2010-es bevezetése mellett. Hazánk konvergenciaprogramjában egyébként nem szerepel konk­rét dátum az euró bevezetésére vonatkozóan. Kilenc év is eltelhet, míg átváltunk Évente változtak a magyarországi céldátumok i /

Next

/
Thumbnails
Contents