Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-03 / 53. szám

3 2007. MÁRCIUS 3., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HlRLAP MEGYEI KÖRKÉP A megyeszékhelyen találkoztak újra a növényvédelmi szakmérnökök Tegnap tartotta Békéscsabán éves közgyűlését a Magyar Nö­vényvédő Mérnöki és Növény­orvosi Kamara. A szakemberek az ez évi költségvetés elfogadá­sa mellett a szakma aktuális változásairól, kérdéseiről is ér­tekeztek. ■ Szeretnék elérni, hogy a hazai fo­gyasztók is bátran válasszanak a ma­gyarországi piac termékeiből.- A kamara a növényvédel­mi szakmérnökök összefogásá­val jött létre. Békés megyében 235 taggal büszkélkedhetünk, ez a legmagasabb szám a me­gyék rangsorában - nyilatkoz­ta dr. Szabó Zoltán, a szervezet megyei elnöke. — Szeretnénk elérni, hogy a hazai fogyasztók is bátran vá­lasszanak a magyarországi piac termékeiből. Nemzetközi össze­hasonlítások is igazolják, a honi zöldségek és gyümölcsök sok­kal jobb minőséget képvisel­nek, mint a legtöbb európai or­szág termékei. Emellett célunk, hogy a kártevőkkel kapcsolatos előrejelzések hatékonyságát és a termékellenőrzések gyakori­ságát növeljük - tette hozzá dr. Vályi István országos kamarai elnök. ■ M. P. M. Noszogatni kell a kétegyháziakat a csatlakozásra A Békés Megyei Vízművekkel kezd közös akcióba a kétegyházi önkormányzat, hogy minél több helybeli kössön rá a már kiépí­tett szennyvízelvezető rendszer­re. Kétegyházán ugyanis olyan kevesen csatlakoztak eddig a ge­rincvezetékre, hogy az érvényes szabályozás emiatt azt sem en­gedné meg, hogy a település pá­lyázati úton próbálja meg bővíte­ni a rendszert. Kalcsó Istvánná polgármester elmondta, abban egyeztek meg a vízművek veze­tőivel, hogy az első ötven csatla­kozni kívánó kétegyházi jelen­tős kedvezményt kap. Az erről szóló felhívást a napokban pos­tázták az érintetteknek. ■ Cs. Á. Egymást húzzuk felfelé négy év Felújította a megállapodást Arad és Békés megye Megtölteni tartalommal. A papírt aláírták, de ezután jön még a neheze: felpörgetni az együttműködést. A képen balról losif Matula és Domokos László. Lerakták az alapot, amire majd építkezni lehet. Teg­nap négy évre szóló keretmegállapodást foga­dott el Békéscsabán Arad és Békés megye vezetése. Csiszér Áron Egy hete Aradon már nyilván­valóvá vált: szorosabbra kíván­ja fűzni a kapcsolatot a két | szomszéd. A megállapodásra I tegnap került pont Békéscsa­bán, losif Matula és Domokos László, a két megye első embe­re aláírásával jelezte ebbéli szándékát. A keretegyezményt mindket­ten új kezdetként értékelték, melyet már „csak” tartalommal kell megtölteni. Mindezt nagy­ban segíthetik azok a vegyes bi­zottságok, melyeknek a gyakor­latias kérdések rendszeres számbavétele lesz a feladatuk, losif Matula, az Arad megyei ta­nács elnöke szerint adott a le­hetőség, hogy a két megye együtt brillírozzon, miután a köztünk húzódó határ eltűnt, losif Matula egyúttal hangsú­lyozta az eddigi eredmények je­lentőségét. Meglátása szerint a két hasonló helyzetben lévő tér­ség sok más mellett különös­képpen az úthálózat fejlesztése és a turizmus terén profitálhat. A felek egyetértettek abban, hogy gazdasági területen elsősor­ban a két önkormányzat koordi­náló, ösztönző és figyelemfelhívó szerepe kerülhet előtérbe. Domokos László, a Békés me­gyei képviselő-testület elnöke arra számít, hogy ezzel a meg­állapodással előnyünkre válhat a hátrány: Arad gazdasági mu­tatói ugyanis már sokkal job­bak, mint a mieink. Az itteni 22 ezer munkanélkülivel szemben ott csupán 5 ezer található, mi­közben 30 ezerrel többen dol­goznak szomszédunkban. Bé­kés megyében ráadásul jelen­leg a vállalkozói kör kévésé te­kint úgy Aradra, ahogy az üd­vös volna.- Arad és a partiumi megyék gazdasága szinte észrevétlenül elhúz mellettünk. Célunk ezen változtatni, s erre megfelelő ke­reteket nyújtanak a most lefek­tetett alapok - értékelt Domo­kos László. Bihar később ébredt: négyes összefogás a láthatáron Megyénk vezetése tavaly ok­tóberben ugyanazon a na­pon tette le a tervezetét Ara­don és Nagyváradon. Bihar így e tekintetben késésben van Aradhoz képest, ám úgy tudjuk, ott is körvonalazó­dik a megállapodás. A béké­si vezetés szándéka szerint ez a hármas hamarosan négyre bővülhet, hiszen Haj- dú-Bihar megye is érdeklő­dést tanúsít a közös munka iránt. Az influenzajárvány kezd lecsengeni, kevés a beteg Egyre kevesebb influenzás vagy influenzaszerű tünetettel jelentkező beteget látnak el az orvosok a megyében. Békésben továbbra is Orosházán és kör­nyékén nyomják legtöbben az ágyat, máshol úgy tűnik, le­cseng a járvány - tudtuk meg dr. Tombácz Zsuzsannától, az ÁNTSZ dél-alföldi régiója jár­ványügyi osztályvezetőjétől. Aki beteg, feküdjön sokat, az influenza A típusa ugyanis alat­tomos. Hiába gondolnánk, hogy túl vagyunk a nehezén, vissza­eshetünk és ez akár tüdő-, szív­hártya- és szívizomgyulladás­hoz is vezethet. ■ F. G. K. Továbbra sem kell fizetni Békésen a parkolásért Nem vezetik be a fizetőparko­lást Békésen. A témáról leg­utóbbi ülésén tárgyalt ismét a helyi képviselő-testület, miu­tán korábban úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, mit hozna magával, ha a városközpontban bevezetnék a díjazást. Ennek megfelelően felkértek egy erre szakosodott társaságot, hogy készítsen tanulmánytervet és adjon árajánlatot az elképzelés­sel kapcsolatban. Az elkészült szakmai dokumentum kézhez­vétele után a békési képviselő- testület úgy döntött, hogy nem tartja időszerűnek a parkolási díj bevezetését. ■ P. G. JEGYZET CSATH RÓZA Ellenfélből szövetséges riadót fújtak a zöldek, akik a kamerákat vonzó nyaktörő mutatványukkal két napja elérték, hogy a globális fel- melegedés a híradók vezető témája legyen. Bár a közleke­dők a tüntetőkre így is me- gorroltak, kutatók szerint a lánchídi produkció okozta felfordulás semmi ahhoz ké­pest, miképp áll tótágast be­látható időn belül a világ. VÍZHIÁNY, NÉPVÁNDORLÁS, betegség, a gazdasági teljesí­tőképesség romlása - egyen­ként is félelmetes, ám ez mind együtt szerepel az ENSZ által felkért tudóscso­port minap nyilvánosságra hozott jelentésében. nem csoda, ha a hírek hal­latán sokaknak a nyolcva­nas évek könyve, a Hőség jut eszébe, amelyet olvasva átélhettük, hogy az üveg­házhatás miképp sodorja végveszélybe a Földet. írója szerint a természetnek az ember ma még nem szövet­ségese, de küldetése, hogy a közeli jövőben azzá vál­jon. S lám, harminc év el­teltével szövetséget sürget­nek a tudósok, ám ez az ér­telmezésükben a túlélés­nek nem az egyik lehetsé­ges, hanem az egyetlen vá­lasztható módja. LÁTNOK LETT VOLNA a Szerző? Nem hiszem, ellenben jól is­merte a világot mozgató gé­pezetet; azt, hogy a gazda­ságfejlesztés, a politikai ha­talom és a fogyasztói társa­dalom pillanatnyi szempont­jai miképp utasítják maguk mögé könnyű szívvel a kör­nyezet hosszú távú érdekeit. E tekintetben a korunk nem sokat változott. A tudósok szavait sokféle­képp magyarázzák, az elkö­telezett aktivisták és a politi­kusi segédlettel erős nehéz­ipari lobbik harca most is egyenlőtlen. Az író a re­ményteli fordulattal nem ma­radt adós. Hogy a mi történe­tünkben ellenfelekből mi­képp lesz szövetséges, azt nem tudom. Térségünket csúnyán megizzasztja a globális felmelegedés leszakadás Az országrészek közötti regionális különbségek további mélyülésére figyelmeztetnek a társadalomkutatók A globális felmelegedés a gaz­daságilag fejletlenebb térsé­gek további leszakadását hoz­hatja.- A klímaváltozás regionális modellezésének egyelőre kor­látozottak a feltételei, megyé- nyi területre lebontva pedig semmi biztosat nem mondha­tok - válaszolta lapunk megke­resésére Zágoni Miklós fizi­kus. Az ismertté vált jelenté­sek alapján egyelőre tendenci­ákról beszélhetünk. A természettudósok között még nincs egyetértés a globá­lis felmelegedés nagyobb trendjeiről. Szirmai Viktória egyetemi tanár, az MTA dokto­ra szerint a lehetséges társa­dalmi hatásokat ezért is na­gyon nehéz elemezni. A társa­dalomtudós több tanulmányá­ban foglalkozik azzal, miképp alakulhatnak át a világgazda­ság térségi terjeszkedési irá­nyai. Viszonylag kedvezőbb éghajlati forgatókönyv esetén átmenetileg erősödhet hazánk gazdasági vonzóereje. Az újon­nan betelepülő cégek vélhető­en a fejlettebb térségeket vá­lasztják, ami tovább növelheti a keleti országrész regionális hátrányait. Számolni kell a vá­ratlan időjárási katasztrófák­kal is, amelyek komoly bizton­sági problémákat okozhatnak a hátrányos helyzetű térségek­ben, hiszen itt az önkormány­zatok többnyire nem rendel­keznek a védekezéshez, illetve a kárkompenzációhoz szüksé­ges forrásokkal. A kedvezőtlen hatások kivé­dése, illetve kezelése sokat kí­ván majd a helyi társadalomtól. Duray Balázs, az MTA regio­nális intézetének tudományos segédmunkatársa, geográfus, környezetkutató a globális klí­maváltozás sarkalatos kérdé­sének nevezte az energiameg­takarítást. A megújuló ener­giaforrások jelentős részét a mezőgazdaság állítja elő. A fa, Meg kell tanulni értékelni a vizet. az energiafű, a cukorrépa, a kukorica és a cirok termeszté­se lehetőséget nyit a felmele­gedés miatt amúgy is ágazati szerkezetváltásra kényszerülő gazdák előtt. Különös felelős­séget jelent továbbá a vízgaz­dálkodás, az, hogy miképpen tudjuk majd megtartani és ha­tékonyan felhasználni a kevés csapadékot. Az éghajlati válto­zások nyomán az idegenfor­galmi szezon megnyúlhat, ugyanakkor Békésben a ter­mál- és gyógyturizmust érde­mes tovább erősíteni. A szol­gáltatások piacán keresettek lehetnek az energia-tanácsadó és a pályázatíró irodák. ■ Csath Róza A városi problémákat tetézheti a klímaváltozás A hőszigetek kialakulása, az épületek energiaellátottsága, az ívóvíz-szolgáltatás, illetve a szén nyvízkezelés csupa olyan városi probléma, ame­lyeket a globális klímaválto­zás felerősíthet. Tény az is, városaink építészetileg in­kább a hideg, mint a meleg elleni védelemre készültek fel. Duray Balázs szerint nem mellékes, hogy térségünkben ezekre milyen válaszokat tu­dunk adni. A dél-alföldi ugyanis az ország második legtöbb várossal bíró régiója. t

Next

/
Thumbnails
Contents