Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-22 / 68. szám

2007. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Sorra hagyják ott a Barneváít, a bérgaranciából már nem jut pénz A megyei munkaügyi bíróság kedden úgy döntött, hogy egy felszámolás alatt csak egy ösz- szeg fizethető ki a bérgarancia alapból a békéscsabai Barnevál- nál dolgozóknak, és ennek a pla­fonja mintegy 660 ezer forint. ■ A felszámoló szerint a franciák érdeklő­dése komolynak tűnik a víziszár- nyasvonal iránt. Vagyis a munkavállalók többsé­ge immáron nem kaphat az ál­lásidőre fizetést a megmaradt munkaviszonya alapján. A 460 dolgozóból 100-120 emiatt távo­zott a cégtől. Annyi esélyük ma­radt, hogy ha értékesítik a bé­késcsabai baromfi-feldolgozót, akkor a bevételből kifizetik a végkielégítésüket. Szathmáry Tibor, a Barnevál felszámolóbiz­tosa tegnap elmondta: a franciák érdeklődése komolynak tűnik a víziszárnyasvonal iránt Egyéb­ként még két hétig jelentkezhet vevő a feldolgozó értékesítésére kiírt pályázatra. Kérdésünkre Szathmáry Tibor a számukra si­kertelen eredményt hozó bírósá­gi döntéssel kapcsolatban kije­lentette, hogy felülvizsgálati ké­relmet nyújtanak be. ■ Ny. L. A magyar bankok magas nyereségét bizottság elemzi A banki szolgáltatás ára befo­lyásolható-e kormányzati esz­közökkel? ffa igen, várható-e kormányintézkedés még az uniós lépés előtt? - kérdezte parlamenti felszólalásában dr. Veres János pénzügyminisztert dr. Perjési Klára, megyénk gyu­lai választókerületének ország- gyűlési képviselője. A hazai bankok évek óta magas adózás utáni nyereséggel zárnak. Annyira magas ez az Unió tag­államai között, hogy Brüsszel­ben már esetleges jogi szabá­lyozásokban gondolkodnak — indokolta kérdését dr. Perjési Klára. A pénzügyminiszter vá­lasza: szakmai bizottság foglal­kozik a kérdéssel, júniusban várható döntés a módról és a mértékről. ■ Sz. M. Célt téveszthet a méreg madárpusztulás Gyanús tetemek Szeghalom és Biharugra környékén Ha betartjuk a rágcsálóirtásra szánt mérgek használatára vonatkozó utasításokat, akkor nem lehet baj. Ellenkező esetben azonban ráfizethetünk. Az enyhe tél miatt felsza­porodtak a rágcsálók. A gazdák védekeznek elle­nük, de a szabálytalanul kiszórt mérgek a vadakra és a védett madarakra is veszélyesek lehetnek. Frankó Marianna- Lipták Judit a napokban — tájékoztatott Szelényi Balázs. - Egerészölyv, szarka, róka és nyest tetemére bukkantunk. Gyanúnk szerint — de hangsúlyozom, hogy itt is meg kell várnunk a boncolás eredményét — valószínűleg a kö­zelben talált, mérgezett fácán-, illetve galambtetemből ettek az állatok. Felmerülhet akár a szándékos mérgezés is, az emlí­tett madarak tetemébe ugyanis vélhetően fecskendezéssel jut­tatták be a mérget, s csaliként használhatták azokat a ragado­zó madarak elpusztításához. Rossz szándék nélkül is elő­fordulhat azonban, hogy a va­A negatív rekord: 129 daru halála Örménykútnál Az elmúlt egy év alatt Magyar- országon annyi rétisas pusztult el mérgezés miatt, mint ajneg- előző tíz évben összesen. Az esetek egy részében a szándé­kos mérgezés gyanúja is felmerült. Sasmér­gezés megyénkben az elmúlt időszakban nem fordult elő, de elképzelhető hogy ez az információ né­hány nap múlva már nem lesz helytálló. A Szeghalom­hoz tartozó Töviskesen ugyan­is a napokban megtalálták egy rétisas tetemét - tudtuk meg Szelényi Balázstól, a Körös-Maros Nemzeti Park zoológiái felügyelőjé­től. A sastetemet eljuttatták az Országos Allat-egészségügyi Intézetbe, ahol a toxikológiai vizsgálatok után derül majd ki, mi okozta a madár halálát.- Biharugra közelében is tör­téntek mérgezésgyanús esetek Mérgezett búza végzett a nagy mada­rakkal. (Archív felvétel) A KMNP területén a legna­gyobb madárpusztulás 2005. március 3(kin történt, ekkor az Örménykút és Gyomaend- rőd közötti szántóföldeken 129 darumadár tetemére bukkan- 'k. Az egyenként 50 ezer fo­rint eszmei értékkel bíró dar- vak az apró rágcsálók el­pusztítására szánt, méreggel átitatott magvakat ették meg. A mérgezés tehát nem volt szándékos, a gondat­lan gazdát mégis magas össze­gű, csaknem 15 millió forintos pénzbüntetéssel sújtották. Néhány, megyénkben előforduló, fokozottan védett madár eszmei értéke Rétisas, parlagi sas, túzok, kerecsensólyom, békászó sas 1 millió forint Feketesas, kanalas gém, kék vércse, kígyászölyv 500 ezer forint Gulipán, halászsas, kis kócsag, barna kánya, fekete gólya 250 ezer forint Fehér gólya, gyöngybagoly 100 ezer forint FORRÁS: KMNP dák és a védett madarak meg­eszik a mérget, ha azt nem sza­bályosan helyezik ki a rágcsálók ellen védekező gazdák. A Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálathoz beérkezett jelenté­sek szerint a megye egyes terü­letein - Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós térségében - erősen felszaporo­dott a hörcsögpopuláció. Vasas László növényvédelmi zoológus elmondta: a hörcsög ellen legha­tékonyabban a járataiba szórt mérgesgá^képző artyaggal le­het védekezni. Mivel a méreg a föld alatt fejti ki a hatását, így a vadállományra és a haszonálla­tokra nem jelent veszélyt. Bár az enyhe tél kedvező volt a téli álmot nem alvó pockok­nak is, számuk mégis csökken. Szórványosan előfordulhatnak a megyében fertőzöttebb terüle­tek, ahol szükségessé válik e kártevő irtása. A pocok elleni védekezésre a kora tavaszi, táp­lálékszegény időszak a legalkal­masabb. Ilyenkor a frissen ki­bontott járatok közelében a gaz­daboltokban kapható méreggel átitatott tört kukoricát helyez­nek ki. Fontos, hogy egyenlete­sen szórják szét a földterületen a csalétket. A szabálytalan mó­don, sávokban vagy kupacosán kihelyezett pocokméreg felkelt­heti más állatok figyelmét is. JEGYZET ERZSÉBET Lavórjelenség kockázatokkal AZ EMBER És A víz egymás­sal folytatott küzdelme el­dőlni látszik. Szeszélyes éveket jövendölnek az ég­hajlatkutatók, sűrű árhul­lámokkal. Csekély a re­mény, hogy meglévő gátja­ink ellenállnak a rohamok­nak, hiszen míg korábban 10—12 évente pusztított rendkívüli árvíz, az elmúlt kilenc esztendőben hat­szor vonult le nagy hullám hazánk folyóin. A költő is helyesen jövendölt egykor: a víz az úr! A KÁRPÁT-MEDENCE olyan, mint a lavór - érzékeltetik közérthetően a szakembe­rek a jelenséget. Ide, ránk zúdítják a folyók a csapa­dékot, mely jó ideje egyre zavartalanabbul és gyor­sabban érkezik. Régen a természetes utat választot­ta, a talajvízen át, lassan jött az áradás, most, a mes­terséges beépítettség kiter­jedése következtében csa­tornák siettetik az útját. A folyóink pedig lassultak, mert elburjánzott a nö­vényzet az ártereken. A la­vórjelenség másik káros következménye, hogy a víz­zel sokféle szennyezés hoz­zánk csordogál, itt ülep- szík le, mérgezve a környe­zetet, a drága vizet. Ä i/fz VILÁGNAPJÁN illik lé­szögeznünk, az egyik leg­fontosabb értékünkről van szó. S hogy a kezdeti gondo­latra visszatérjünk: az Euró­pai Unióban ezekben a na­pokban egyeztetnek egy ár- vízvédelmi irányelvterveze­tet. Brüsszel még az idén rendelkezni kíván, s többek között kockázati térképek elkészítését írja majd elő a vízgyűjtők területhasznála­tához kapcsolódóan. Amin változtatni kell, azt támoga­tással mozdítja elő. FOLYÓKKAL KÖRÜLÖLELT vidé­künkön bőven akad munka a gáton, főleg azért, hogy a lavór tiszta vizet gyűjtsön, s csak addig legyen úr, amed­dig az ember engedi. Milliárdok a városközpont és a szálloda felújítására cél A meglevő uszodával és a kor kihívásaihoz igazodó új beruházásokkal a térség fürdővárosává válhat Battonya Nagy terveket, merész elképze­léseket forgat a fejében dr. Karsai József, Battonya polgár- mestere és a képviselő-testület, amikor a volt Korona Szálló fel­újításával, bővítésével - az egyedien különleges termálvíz­re és földtani adottságokra ala­pozva — olyan wellness-köz- pontot szeretnének létrehozni, ahol Európa minden részéből fogadhatják a vendégeket.- Terveink szerint a városköz­pont rehabilitációja mellett fel­újítani és új szárnyakkal kibőví­teni tervezzük a régi szálloda épületét a pincétől a padlásig. Mindezt pedig úgy, hogy a 10- 12 ezer négyzetméteres gyógy- komplexumból szinte ki se kell­jen menni, mert ott minden megtalálható majd. Az épületek védettek, ezért a műemlékvédel­mi felügyelettel is egyeztetni kell. A műemlék épületekre, az előfürdőre az önkormányzat 1,3 milliárd forintra pályázik, ezt egy befektető 1,2 milliárddal egészíti ki, illetve 2 milliárd uni­ós pályázattal is számolunk. Ez­zel kialakítható a kistérség gyógyvíz szempontjából leg­jobb, valamint európai szintű és korszerű wellness-központja - avatott be az elképzelésekbe dr. Karsai József. A tervezett fürdő a 21. század el­várásainak is megfelel majd. (Ké­pünk illusztráció.) A városvezető elmondta, hogy a pályázat kész, a terv­egyeztetések megtörténtek, a napokban járt Bajnai Gordon kancelláriaminiszternél az épít­kezés ügyében, a szakértők pe­dig kiértékelték a víz minősé­gét. A Battonya alatt található megszilárdult vulkán mágne­sességét is felméretik, így en­nek és a 92 fokos, különleges összetételű víz adottságainak kiaknázásával a térség fürdővá­rosává alakíthatják a települést. Az építkezést több ütemben ter­vezik, ám 2009—2010-ben már vélhetően fogadhatnak vendé­geket. A fenntartáshoz, működ­tetéshez pedig vállalkozók, be­ruházók is kellenek. ■ H. M. Vélemények a www.beol.hiHi név nélkül: És mi lesz a tét? 1 krumpli, vagy hagyma? Belépés csak gumicsizmá­ban! Megkérem a portást, parkolja le a Zetoromat! NÉV NÉLKÜL: Las Battonyos! BATTONYAi: Ez most komoly? búza: Legyen műsor is, mint Vegasban. Eljátszhatnák az oroszok bevonulását Battonyánál, sztárvendégek­kel. Rendező: Fásy Ádi. GÉZA: Legalább akarják a- fej­lődést! A wellness nagy di­vat, pénzes vendégeket is vonz, szórják csak itt a lóvét! A határon túlról is több érdeklődőre számítanak A battonyai termálkút feltárá­sát a napokban kezdik meg. A tervezett szállodaépítkezés­hez a vizet a mezőkovácsházi út mellett vezetik végig a vá­ros főteréig, mely az épülete­ket is fűti majd. Elsőként a fürdők készülnek el, de ké­sőbb lesz szauna, fodrászat, kozmetika, kisáruház és egyéb szolgáltatások. A gyógyrészleg a harmadik ütemben épül. A szálló benépesítésében a vá­ros elöljárói nem csak a ha­zai, a határon túli érdeklődők­re is számítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents